Tegnap zajlott az Európai Parlamentben az a Magyarországról szóló, nagy sajtófigyelemmel kísért vita, amelyet a Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) a magyar demokratikus intézményrendszer működése kapcsán tartott. A két órás meghallgatáson hamar kiderült, hogy a Magyarországot pellengérre állító bizottságnak és EP-képviselőknek nincs valódi érvük a magyar kormány intézkedései ellen, és az egyetlen vád, amit valóban felróhatnak, hogy Magyarország nem hajlandó eleget tenni a kötelező betelepítési kvótáknak.
A meghallgatás videófelvételét végignézve az is elég nyilvánvaló, hogy a magyar kormányt kritizálók megmaradtak azoknál a homályos vádaknál, amelyek szerint sérül a jogállamiság. Ám mégsem ők voltak a vita főszereplői, velük ellentétben ugyanis a magyar fél képviselői (többek között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter) tényekkel alátámasztott érvekkel, felkészülten érkeztek a meghallgatásra.
Szijjártó: Európában a biztonságot helyre kell állítani
Szijjártó Péter elmondta, hogy nemrég az Európai Parlament egy újabb, felső határ és időkorlát nélküli kötelező betelepítési kvótáról döntött. Hozzátette, nemrég, ugyanabban a teremben Soros György mondhatott beszédet, aki korábban kijelentette, hogy az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egy millió menedékkérőt.
A magyar külügyminiszter elmondta azt is, hogy értetlenül áll azelőtt, hogy az Európai Parlament európai emberek által megválasztott képviselői azért bírálnak egy kormányt, mert az nemzeti konzultáció keretében megkérdezi, kikéri saját polgárainak a véleményét.
fogalmazott a tárcavezető. (Szijjártó Péter a vita végén elhangzott emlékezetes válaszfelszólalását szemléztük, link a cikk végén)
NGO- és sajtószabadság
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke rögtön Szijjártó után szólalhatott fel. Elmondta, hogy az EU alapvető értékei folyamatos fenyegetettség alatt állnak Magyarországon. Érvei viszont kevésbé voltak meggyőzőek, mivel az EU alapokmányainak cikkelyeinek homályos említésén kívül annyit tudott elmondani a nonprofit szervezeteket ért igazságtalanságokról, hogy azoknak fel kell tüntetniük, hogy külföldről finanszírozottak (amennyiben évi 23 ezer eurónál nagyobb összegű támogatást kapnak külföldről), és „ezzel a magyar kormány megbélyegzi a civil szervezeteket”.
Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője magyar médiaállapotok kapcsán úgy fogalmazott: Magyarországon szabad sajtó ugyan van, de sajtószabadság nincs, mert a kormányzat korlátozza a forrásokhoz való hozzáférést. Csak a vita felszólalásának végén derült ki, hogy ez alatt azt a „problémát érti”, hogy „az állami hirdetések eloszlása [2010 előtt] jóval igazságosabb volt”. Szerinte a magyar média mindig húzott a mindenkori kormánypártok irányába, de nem olyan súllyal, mint ma. „Egyes médiumok lényegében [a kormányhirdetésekből] élnek, más médiumokhoz pedig semmi nem jut”.
Itt azért érdemes megjegyeznünk, hogy aki ismeri a magyar ellenzéki sajtó hanghordozását, a fenti érvelést aligha tudja fenntartások nélkül elfogadni.
Érdekes volt Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatójának felszólalása is, aki emlékeztetett, hogy a 2010 után meghozott döntések kivívták a nemzetközi kritikusok éles hangját, és megindult a kötelezettségszegési eljárások sora az ország ellen.
Hangsúlyozta, hogy jelenleg nem jogállamisági vitáról, hanem szuverenitási vitáról van szó, mert, mint mondta, jelenleg nincs tisztázva, mi tartozik a tagállam és az EU hatáskörébe. Kiemelte azt is, hogy bár az európai alapjogokba fontos értékek tartoznak (demokrácia, egyenlőség, stb.), maga az Európai Bizottság is elismeri, hogy nincsenek konkrétan meghatározva – épp ezért, mivel ennyire megfoghatatlan fogalmak, “nagyon könnyen beléjük lehet pakolni számos felnagyított kérdést a Lukács-archívumtól a nemzeti konzultációig”.
Szánthó a vita végén elmondott beszédét szintén szemléztük, szintén érdemes elolvasni (link a cikk végén).
Szemelvények a képviselők felszólalásából
Az Európai képviselők között voltak, akik Magyarország mellett foglaltak állást, például Kristina Winberg az Európai Szabadság és Közvetlen Demokrácia Frakció tagja, a svéd demokraták EP-képviselője, aki elmondta, hogy örülne, ha Szijjártó Péter lehetne a svéd migrációs miniszter. Egyúttal óva intette Magyarországot a multikulturalizmus svéd modelljének követésétől, megemlítve ezzel kapcsolatban a no-go zónák elterjedését.
A másik véglet a francia Marie-Christine Vergiat volt (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport), aki szerint a magyar kormány nagyon agresszív kampányt folytat az Európai Unióval szemben, miközben nettó kedvezményezettje az európai forrásoknak.
A fenti témákon számtalanszor került elő a migránsok befogadásának kérdése. A vita hozzászólásoknak teret adó részének igen érdekes zárást adott David Coburn brit EP-képviselő (Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport) beszéde, aki többször is felszólította Szijjártót és Magyarországot, hogy kövessék a britek példáját:
A vita csattanóját azonban kétségtelenül Szijjártó Péter és Szánthó Miklós válasza adta meg. Mindkét felszólalást szemléztük:
Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Nyitókép: EUobserver.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
