A külhoni magyar támogatások tíz évre visszamenő átvilágításáról, a pályázati rendszer átalakításáról, a felvidéki médiumok jövőjéről és a Beneš-dekrétumok ügyéről is beszélt Tarr Zoltán a Gombaszögi Nyári Táborban. A magyar kormány társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterét, a Tisza Párt alelnökét Czímer Gábor, a Paraméter újságírója kérdezte a Tóth Károly Sátorban.
Tarr Zoltán az „elszámoltatás” kifejezést kerülte, de egyértelművé tette: a kormány át kívánja tekinteni, mire és milyen módon használták fel az elmúlt években a magyar közpénzeket. A határon túli támogatások esetében tíz évre visszamenő átvilágítást helyezett kilátásba. Mint mondta, ahol jogellenes felhasználást állapítanak meg, ott jogi következményekkel is számolni kell, a szabálytalanul felhasznált összegeket pedig minden rendelkezésre álló eszközzel megpróbálják visszaszerezni.
A miniszter hangsúlyozta: a vizsgálat önmagában nem jelent előzetes ítéletet egyetlen szervezettel szemben sem.
Czímer Gábor több felvidéki kedvezményezettet és intézményt is megnevezett, Tarr azonban nem kívánt egyetlen szervezetet sem külön kiemelni. Azt mondta, minden támogatásnál azt vizsgálják majd, hová került a pénz, megfelelt-e az eredeti célnak, és volt-e kézzelfogható közösségi haszna.
Tarr Zoltán Gombaszögön: csökken a miniszteri keret, több pénzről döntenek majd szakmai testületek
A határon túli magyar sajtó támogatása átalakul
Tarr szerint megszűnnek az automatikusan, évről évre folyósított támogatások, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarország kivonulna a külhoni magyar médiumok finanszírozásából. Egy szakmai alapú, átlátható sajtótámogatási rendszer kidolgozását ígérte, amelynek nem lehet célja a magyarországi politikai befolyás érvényesítése.
A beszélgetésben a Felvidék.ma a Szövetség a Közös Célokért támogatásával összefüggésben került szóba. Fontos azonban pontosítani, hogy a Szövetség a Közös Célokért egy társulás, amely felvidéki irodahálózatot működtet, és a magyarországi támogatást nem kizárólag a Felvidék.ma fenntartására, hanem teljes körű tevékenységére kapja. A szervezet egyebek mellett magyar nyelvű lelki elsősegély-szolgálatot működtet, segítséget nyújt a magyar igazolványokkal kapcsolatos ügyintézésben, valamint felsőoktatási pályázatokat bonyolít le. A Felvidék.ma működtetése ennek a szélesebb közösségi és társadalmi szolgálatnak csupán az egyik része, ezért a szervezet helyzete nem azonos a főként médiatevékenységet végző Ma7 médiacsaládéval.
A Magyar Szövetség csak az egyik partner
Tarr kijelentette, a magyar kormány a jövőben sem támogat közvetlenül határon túli politikai pártokat, és nem kíván beavatkozni más országok választásaiba. Ugyanakkor
Magyarország kötelességének nevezte a külhoni magyar közösségek nyelvi, kulturális és politikai identitásának támogatását. Szerinte ezért a támogatásért a közösségeknek nem kell politikai hűséget tanúsítaniuk vagy „megalázkodniuk”.
A Csemadok és a Magyar Szövetség közötti személyi, illetve szervezeti kapcsolatokkal összefüggésben árnyaltabb megközelítéssel élt. Úgy fogalmazott, kisebbségi helyzetben a kulturális, nyelvi és politikai érdekvédelem szükségszerűen szorosabban kapcsolódik egymáshoz. A támogatások felhasználásának azonban minden esetben követhetőnek kell lennie, és a pénznek arra a célra kell szolgálnia, amelyre megítélték.
Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma
A Magyar Szövetséget a kormány egyik felvidéki partnerének nevezte, de hangsúlyozta: a szlovákiai magyar közösség sokkal szélesebb egyetlen pártnál, ezért a kapcsolattartás sem lehet „egykapus”. A politikai szereplők mellett a kulturális, tudományos, egyházi és médiaszervezetekkel is párbeszédet terveznek. Tarr azt is leszögezte, hogy a Tisza nem kíván felvidéki pártszervezetet vagy helyi „Tisza-sejteket” létrehozni.
A szlovák kormánnyal is beszélni kell a magyarok ügyeiről
A miniszter szerint a nemzetpolitikát és a szomszédságpolitikát párhuzamosan kell működtetni. Úgy vélte, nem fordulhat elő, hogy a magyar külügyminiszter találkozik szlovák partnerével, de nem beszél a Szlovákiában élő magyarok problémáiról.
A Beneš-dekrétumok alapján történő jelenlegi földelkobzásokat, valamint a dekrétumok megkérdőjelezésének büntethetőségét elfogadhatatlannak nevezte.
Tarr szerint Magyarország uniós fórumokon is fel fog lépni a felvidéki magyarokat érő jogsérelmek ellen, ugyanakkor arra törekednek, hogy a kérdés ne mérgezze tovább a magyar–szlovák államközi kapcsolatokat.
A nemzetpolitika helyettes államtitkári szintre kerüléséről azt mondta, a terület jelentőségét nem a tisztség elnevezése határozza meg. Ugyanakkor jelezte: amennyiben a felvidéki és más külhoni közösségek ezt rangvesztésként érzékelik, készek felülvizsgálni a döntést.
Kollégánk, Máté Gyöngyi tovvábbi képei a beszélgetésen készültek:
SZE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
