Újra személyes találkozót rendezhetett az európai püspöki konferenciák Justitia et Pax Bizottságait tömörítő Justitia et Pax Europa. A nemzetközi fórumot Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottsága elnöke meghívására Szombathelyen tartják május 13. és 15. között.
Közel harminc európai ország képviselői érkeztek a Martineum Felnőttképző Akadémiára, hogy részt vegyenek a Justitia et Pax Europa közgyűlésén. A tavaszi vezetői találkozó szervezését az MKPK Caritas in Veritate Bizottsága vállalta Székely János szombathelyi megyéspüspök, a bizottság elnöke, valamint Noël Treanor, az észak-írországi down-connori egyházmegye főpásztora, a Justitia et Pax Europa elnöke felkérésére, a Szombathelyi Egyházmegye közreműködésével.
A Justitia et Pax Europa küldetése az Egyház társadalmi tanításának képviselete, hogy újra és újra megfogalmazza az Egyház válaszát az aktuális világtörténelmi helyzetekre. Ezúttal Nemzetközi közösség, az emberek és nemzetek jogai, a béke előmozdítása, Háború Ukrajnában és a Katolikus Egyház címmel sajtónyilvános konferencia nyitotta meg a nemzetközi bizottság főtitkárainak találkozóját.
Az eseményen a Justitia et Pax Europa elnöke, Noël Treanor püspök köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében rámutatott, hogy a bizottság feladata, újra és újra képviselni a béke üzenetét. „Az utóbbi évtizedekben természetesnek vettük, hogy békében élünk; ellankadtunk, hogy szorgalmazzuk megteremtését. Ma újra látjuk, mennyire fontos az evangélium világot átalakító üzenete, mely meg tudja termékenyíteni intézményeink munkáját” – mondta az elnök.
Székely János, az MKPK Caritas in Veritate Bizottsága elnöke megragadta a lehetőséget, hogy az európai résztvevőkhöz közel hozza Magyarországot. Ízelítőt adott nyelvünk sajátosságaiból, bemutatta őseink útját Ázsiából, otthonra találását a Kárpát-medencében, betekintést adott viharos történelmünkbe, kiemelve veszteségeinket és talpra állásainkat. Szólt történeti távlatú barátságunkról a lengyel néppel.
Eljutva napjainkhoz összefoglalta a függetelenséget hozó rendszerváltás néhány gyümölcsét, az ingyenesen elérhető egyházi iskolákat – melyek a magyar iskolarendszer 16 százalékát teszik ki – a kormány gyermek- és családtámogatási politikáját. Röviden szólt a jelen helyzetről, az ukrajnai háború menekültjeinek megsegítését célzó országos összefogásról, a cigány származású népesség felemelését célzó kezdeményezésekről. A cél: „Erőt adni a lemaradóknak, megmutatni, hogy a Jóisten szeretetével tudnak változtatni az életükön” – fogalmazta meg a főpásztor.
Yuriy Tykhovlis, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdítása Dikasztériuma migránsokkal és menekültekkel foglalkozó osztálya (Migrants & Refugees Section) területi képviselője A Katolikus Egyház pasztorális válasza a nagy létszámú elvándorlásra címmel tartott előadásában arra mutatott rá, a migrációs áramlások jelentik ma a legnagyobb kihívást a világ számára. Képet adott arról, mivel foglalkozott a vatikáni intézmény ez elmúlt öt évben, összefoglalta az idén márciusban megjelent Pastoral Orientations on intercultural migrant ministry [Iránymutatások az interkulturális bevándorlók lelkipásztori ellátásához – a szerk.] című dokumentumot.
Milyen kihívásokkal állunk szemben, és erre mik lehetnek a pasztorális válaszaink – ez a dokumentum fő témája. Ferenc pápa tanításának szellemében a találkozás, a gondoskodás, a párbeszéd kultúráját kell építenünk. Sokrétű együttműködéssel kell megoldásokat keresni, összefogással kialakítani a lelkipásztori gondoskodást. „Befogadóvá kell válnunk, láthatóan kell megélni hitünket” – fogalmazott ez előadó. Ahhoz hogy legyőzzük a migrációval kapcsolatos félelmeinket meg kell értenünk, mik az elvándorlás okai. A média feladata, hogy felmutassa a szolidaritás példáit, így segítse a közösségvállalás megszületését. A katolikus közösségek nincsenek felkészülve a lelki befogadásra; találkozókkal kell segíteni őket ezen az úton. Így fel tudják ismerni egymás gazdagságát, és áldásként tudnak tekinteni egymásra. Ez a találkozás kultúrája – összegezte a Szentatya iránymutatást adó szavaival a küldetést az előadó.
Szocska A. Ábel OSBM nyíregyházi megyéspüspök elsőként köszönetet mondott az európai országok képviselőinek hazájuk Magyarországnak nyújtott segítségéért az ukrajnai menekültek fogadásában, és kérte, vigyenek hírt országaikba arról, hogyan segít Magyarország. „Az első napok nagy bizonytalanságában rögtönözni kellett, lassan azonban meg tudtunk mutatni, hogy segíteni akarunk. Majd napok alatt felállt, s mind a mai napig működik a segítségnyújtás magyar rendszere” – ezt mutatta be dióhéjban a görögkatolikus püspök.
A kárpátaljai születésű Szocska Ábel a háború gyökereiről, lehetséges kimeneteléről, a béke megteremtéséről osztotta meg gondolatait: „A soknemzetiségű Ukrajnában sok népnek kell megtalálnia otthonát. Köztük 10 millió orosznak, de mellettük lengyeleknek, cigányoknak, szlovákoknak, magyaroknak. Megvalósulhat ez konfliktusok nélkül? Ukrajna egy fiatal vehemenciájával akarja megváltani a világot, keresi a maga önállóságát, szabadságát. Gyámkodni akar felette az egyik oldalról a »keménykalapos nagybácsi«, a másik oldalról egy világhatalom. Ha vége is lesz a háborúnak, a békéhez hosszú út fog vezetni, hiszen nincs egyetértés a nemzetek között” – fogalmazott a püspök, akit még érzékenyebbé tesz a szülőföldje miatti aggodalom.
„Kárpátalján most nyugalom és béke van, de a magyarok, akiknek szülőföldje ez a térség, nagy számban eljöttek onnan, közel annyian hagyták el otthonaikat, mint amennyien odatelepültek a háborús területekről. Vissza fognak tudni menni a magyarok, ha véget ér a háború? Hogyan fognak tudni továbbélni? Lesz-e erő, energia az újrakezdéshez?” – tette fel a nyugtalanító kérdéseket az előadó. Válaszul egy személyes élményét osztotta meg: „Egy édesanyát segítettem Németországba továbbutazni. Két gyermekével menekült el Donyeck környékéről. Szó szerint összeomlott a fejük felett a házuk. Az asszony egy ikont kötött fel a testére, és gyermekeivel a padlón feküdve élték végig a bombázást. Megmenekültek. Ez az én válaszom is. Ha Krisztussal látjuk a háborút, megtaláljuk a menekülés útját” – mondta a főpásztor.
Azbej Tristan a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára megrendítő felvételekkel és számokkal alátámasztva mutatta be, miért vált a magyar kormány szívügyévé az üldözést szenvedő keresztények támogatása, és felhívást fogalmazott meg arra, hogy egyre szélesedő összefogás szülessen meg, hogy a keresztények sorsán világszerte javítsunk.
„360 millió keresztény szenved üldözést hite miatt, legyen az rendszerszintű támadás vagy hátrányos megkülönböztetés. 2021-ben naponta 16 keresztényt öltek meg, és a hite miatt hátrányosan megkülönböztetett emberek 80 százaléka keresztény. Ez korunk legnagyobb humanitárius válsága, nem lehet csak az egyházak és civil szervezetek ügye” – mondta az államtitkár. Bemutatta, hogy a Hungary Helps Program 50 országban több mint 200 projekttel segít, melyek közös jellemzője, hogy helyi egyházak, helyi jótékonysági szervezetek révén nyújt közvetlen segítséget. Példaként a Libanonban, Irakban, és Nigériában zajló projekteket ismertetett.
A tanácskozás folytatódik: lelki programok, helyi jó gyakorlatok megismerése, kulturális élmények, városlátogatás hivatott építeni a találkozás kultúráját Szombathelyen.
Szerző: Trauttwein Éva
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
