A szakrális turizmusról tanácskoztak egyházi, állami és világi szakemberek november 27-én, Debrecenben. A második alkalommal megrendezett Nemzeti Vallásturizmus Fórumot a Debreceni Református Kollégiumban tartották.
A napkeleti bölcsekkel kezdődött a vallásturizmus – hangzott el az eseményen, melynek házigazdája idén a Magyarországi Református Egyház volt. A fórum célja, hogy találkozási lehetőséget biztosítson azok számára, akik aktívan részt vesznek az egyházi értékkincsekkel kapcsolatos mindennapi feladatok koordinálásában. A megnyitón elsőként Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke köszöntötte a résztvevőket, majd az örökség fontosságára hívta fel a figyelmet a 16. zsoltáron keresztül. „Isten minket gazdagító örökséggel ajándékozott meg. Móricz Zsigmond tündérmezőnek nevezte a Tiszántúlt, ez a vidék a reformáció őstája, ami mára értékes termőfölddé vált. Itt képességeiket meghaladva hoztak létre templomokat az építők, amik nem pusztán Isten létének szimbólumai. Egy templom sokkal több, mint orgona és padok összessége. Egy templom mindenről üzen, ami fontos, az emberi bizakodásra épített legnagyobb csoda, igazi csodaház” – mondta a református püspök.
Papp László, Debrecen polgármestere rávilágított, hogy a vallásturizmusnak igazából évezredes gyökerei vannak. „Négy hét múlva ünnepeljük Jézus születését, aki egy betlehemi istállóban jött világra. Pásztorok és napkeleti bölcsek keltek útra belföldről és külföldről is találkozni Isten gyermekével. A vallásturizmus fejlesztésével mi is lehetőséget szeretnénk biztosítani Istennel, egymással és önmagunkkal találkozni” – mutatott rá a polgármester, majd kiemelte: Debrecen az ország egyik spirituális központja, rendkívüli infrastrukturális adottságokkal, de a vallásturizmus egy nagyon speciális terület, s még tanulnunk kell, hogyan élhetünk jobban a lehetőségekkel. „Fontos, hogy a szakrális helyeknek nem pénzben megfizethető szolgáltatást kell nyújtaniuk a látogatóknak, hanem lelki felüdülést. Isten háza maradjon szent hely, nem turisztikai desztináció, de nagy a felelősségünk abban, hogy nyitott ajtókkal várjuk az érdeklődőket, és hogy értékeljük, ha valaki csak egy adott program miatt látogat meg egy szent helyet” – fogalmazta meg Papp László.
Ternyák Csaba egri érsek a találkozón arról beszélt, hogy bizonyos szempontból a vallásturizmus korábbi megnevezése a zarándoklat. „Ábrahám volt az első zarándok, aki elindult az Úr szavára, de Lukács is zarándokútként beszélte el Jézus történetét. Azonban ha tényleg csak erről lenne szó, zárva maradnának azok az ajtók, amiket szeretnénk kinyitni. A vallásturizmus meghívás azoknak, akik kívül vannak, de szívesen bejönnének. Akik keresnek, akik esetleg nem hívőnek deklarálják magukat, de él bennük a kíváncsiság” – magyarázta, majd arra biztatott, hogy missziós lelkülettel fogadjuk a látogatókat. „Küldetésünk, hogy akik nem értik az Egyházat, a vallási közösségeket vagy Istent, közelebb vigyük hozzájuk azt a csodálatos titkot, ami a mi életünket újra és újra örömmel tölti fel” – mondta az érsek.
Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita felidézte, öt éves volt, amikor pedagógus édesapja elvitte a testvéreivel az Országos Kéktúrára. „Apa sok kirándulást szervezett a tanítványainak, ezért én is pedagógus akartam lenni, hogy én is kirándulásokat szervezzek, hiszen közben annyi értéket lehet átadni. Közben rájöttem, hogy ehhez nem kell feltétlenül pedagógusnak állni, ráadásul turistának lenni minden munkakörben nagyszerű élmény” – osztotta meg. Kocsis Fülöp úgy látja, a turizmus szó idővel negatív jelentéstartalmakkal párosult, sokak számára ez a szó egyenlő a zsúfolt városokban fotózgató embertömegekkel, ráadásul bizonyos utazások luxustermékekké váltak, amit csak az igazán tehetősek engedhetnek meg maguknak. A turizmus így a vallással összekapcsolva is többekben kellemetlen érzést válhat ki. „Ha a vallási érdeklődést arra használjuk, hogy több bevételünk legyen, elárultuk a hitünket és vallásunkat. A turizmus önmagában sok értéket tud átadni, egyházi vezetőként nekem az a feladatom, hogy a vallás által még mélyebb értelmet nyerjen” – mondta Kocsis Fülöp.
„Isten embere mindig egyenes úton jár, de geometriai szempontból milyen szerencsés, hogy ez valójában nem így van, hiszen akkor sosem találkoznánk, ahogyan két egyenes sem találkozik soha” – hívta fel a figyelmet Lackner Pál volt tábori püspök. „Az egyházak és a közösségek sem egyenes pályát írnak le, de a csúcsoknak és a mélypontoknak a megélése egyaránt tanít és értéket közvetít, erre lehet felépíteni azt a szolgálatot, ami a vallásturizmus. Az eddig megtett út során rengeteg emlék, épület, irodalmi mű, zenei darab készült, ami vonzza azokat, akik a saját útjukat járják és keresnek valamit. Nekünk abban van a felelősségünk, hogy megmutassuk, nemcsak látható utakon gondolkodhatnak, hanem létezik olyan is, ami a mulandóból az örökkévalóba vezet” – összegezte a püspök.
Baráth Béla Levente, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora a rendezvény házigazdájaként arra hívta fel a figyelmet, hogy a Debreceni Református Kollégium díszterme az 1870-es évek óta számos jelentős eseménynek adott otthont. „Itt tartották az egyházkerületi közgyűléseket, az egyházak alkotmányozó zsinatát, a két világháborúban pedig katonai kórházként funkcionált. Az épület messze túlmutat magán, és a falain belül enigmatikus jelek sora várja, hogy látogatói megfejtsék, ezzel is ösztönözve a vallási turizmust” – hívott az épület megismerésére.
Az elmúlt öt év munkáját összegezte Szontágh Szabolcs, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára. Szerinte fontos látni, hogy évek óta szisztematikusan épül ezt az ágazat. Az induláskor bő egy évet szántak az ökumenikus helyzetfelmérésre hazai és nemzetközi szinten. A főtitkár elmondta, 2019-ben az volt az általános tapasztalat, hogy még egyházon belül sem ismerik, milyen egyházi értékeket lehet máshol megtekinteni. „2022-ben Esztergomban azért rendeztük meg az I. Nemzeti Vallásturizmus Fórumot, hogy hálózatba szerveződjünk. Nem elég azonban csak találkozni, meg kell ismerni egymást, és elfogadni, hogy összefogás nélkül nem megy” – nyomatékosította.
„Az embereket nem érdekli, ha valamit felújítottak, el kell fogadni, hogy a meglévő egyházi értékek mellé oda kell tenni a szakmaiságot. Tudni kell, milyen lehetőségek vannak az adott településen, ahova betérnek a látogatók, mert könnyen lehet, hogy egy szálloda vagy étterem mutat rá, milyen vallási értékeket rejt a környék. Helyi, regionális, hazai, és nemzetközi szinten is össze kell fognunk, hiszen ha többen tartjuk a hálót, több halat tudunk kifogni. A hálózat már bővül, de még hosszú az út az összetartó közösséghez, amiben mind bátran keressük egymást, és merünk segítséget kérni” – mondta Szontágh Szabolcs.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
