A T-72-es az egyik legnagyobb számban gyártott szovjet-orosz harckocsi. Számos különböző verziót gyártottak, melyek több konfliktusban is részt vettek. A típusra rányomta a bélyegét az iraki háború, ami az iraki hadsereg számára katasztrofálisan végződött. Most a típus néhány jellemzőjét és az iraki vereség okait mutatjuk be.
A fejlesztés körülményei
A hidegháború idején általában az volt a szovjet harckocsifejlesztés rendszere, hogy egyszerre két típust fejlesztettek és gyártottak párhuzamosan. A fejlettebb típust az elitegységeknek szánták, míg az olcsóbbat tömeggyártották.
A 60-as években megjelent T-64 a magasabb harcértékkel rendelkező típus volt. Több innovációt is tartalmazott, de túl drágának bizonyult. Ezért kifejlesztettek egy olcsóbb típust, a T-72-est.
Szovjet fölény a 70-es években: 125 mm-es harckocsiágyúk
Egyes vélemények szerint a hidegháború nagy részében a szovjet harckocsik egyszerre voltak mennyiségi és minőségi fölényben. Ez nem teljesen alaptalan kijelentés, és az egyik példája a 125 mm-es harckocsiágyú.
A 70-es években a NATO tankjai még nagy részben 105 mm-es, huzagolt csövű ágyúkkal voltak felszerelve. Ezzel szemben az oroszok a T-72 harckocsikat már 125 mm-es, sima csövű ágyúkkal gyártották.
A szovjet harckocsilőszer ugyan nem volt a hidegháború folyamán a legfejlettebb, de a 70-es években az orosz 125 mm-es harckocsiágyúk minden NATO-harckocsit gond nélkül ki tudtak lőni.
Kvarcüvegbetétes páncél
A T-72 legelső verzióin a lövegtornyot még hagyományosnak mondható, öntéses acélpáncéllal látták el. 1977-től kezdve viszont az újabb verziók már fejlesztett páncélzatot kaptak, ami 77-től 84-ig a kvarcüvegbetétes páncél volt.
A kvarcüvegbetétes páncél innovációja a kvarcüvegbetét volt, amit magas hőmérsékleten gyártottak. Az így kapott kvarcüvegbetét köré öntötték az acélt. Ez a páncél a tömegéhez képest hatásosabb volt, mint a tisztán acélból készült páncél. Emellett az öntés egy produktív gyártási eljárás.
Az oroszok a saját alakulataik számára 77-től 84-ig gyártották ezzel a páncélzattal a T-72-eseket. Ekkoriban valószínűleg védelmet nyújtott volna a korabeli NATO-harckocsiágyúk ellen.
Viszont a 80-as évek folyamán megjelentek az újabb generációhoz tartozó NATO-harckocsik, amik már 120 mm-es ágyúkat kaptak. Ez ellen a T-72A kvarcüvegbetétes páncélzata már nem nyújtott védelmet.
Ez azért jelentős tényező, mivel a szovjetek ugyan ’84-től kezdve fejlettebb páncélzatot használtak, de exportra még továbbra is kvarcüvegbetétes páncélzattal látták el a T-72M1 harckocsikat. Ilyeneket kaptak az irakiak is.
Csehszlovák és lengyel licencgyártás
A T-72-essel a szovjet vezetés azt szándékozta tenni, hogy ellátják velük a Varsói Szerződés államainak haderőit. Ezért a hidegháború folyamán Csehszlovákiával és Lengyelországgal szerződések születtek a licencgyártásról.
A csehszlovákok és a lengyelek a gyengített minőségű T-72M-et gyártották. Ez a verzió alapvetően megegyezett a T-72-es alapverziójával, de gyengített páncélzattal látták el.
A csehek és a lengyelek a saját verzióikat a Varsói Szerződés államai mellett azon kívülre is gyártották. Például jelentős számban kerültek az iraki hadsereghez a ’80-as években. A ’80-as években a csehszlovák és a lengyel T-72-export meghaladta az 1700 darabot.
Az iraki katasztrófa
Az egyik háború, ami rányomta a bélyegét a szovjet-orosz haditechnika megítélésére, az 1991-es öbölháború volt. Ez a konfliktus a szovjet fegyverekkel felszerelt iraki sereg számára katasztrofális eredményű volt.
Ennek több oka is volt. Egyrészt a szovjetek exportra gyengébb minőségű harckocsikat gyártottak, mint amivel a saját alakulataikat látták el. Az exportra készített T-72M1 harckocsik páncélzata nem volt a legfejlettebb elérhető technológia.
Másrészt, ami még jelentősebb tényező, hogy a T-72, T-72M és T-72M1 harckocsikkal felszerelt irakiak gyengébb minőségű optikával rendelkeztek. A hőképalkotókkal felszerelt amerikai harckocsik szinte mindig előbb találták el az irakiakat, mint fordítva.
Továbbá a fejlettebb optika nem csak éjjel, hanem nappal is fölényt biztosított az amerikaiaknak. Az amerikai harckocsik hőképalkotója keresztüllátott a ködön és a csatatéri füstön.
Annak következtében, hogy az amerikai harckocsizók jobban láttak, az irakiak akkora hátrányban voltak, hogy kevesebb mint 10 alkalommal találtak el Abrams-harckocsikat az amerikai tankok homlokpáncélján. Ezzel szemben az amerikaiak több száz iraki tankot kilőttek. Az esetek jelentős részben az iraki harckocsizók nem is látták, hogy mi lőtte ki őket.
(Olvasónktól)
Források:
– https://m.militaria.hu/digitalis-hadtortenelem-hadtorteneti-oktatasi-csomagok-iskolak-szamara/magyar-nephadsereg-es-varsoi-szerzodes/magyar-nephadsereg-es-varsoi-szerzodes-fegyv-hadfelsz/t-72-kozepes-harckocsi
– https://thesovietarmourblog.blogspot.com/2015/05/t-72-soviet-progeny.html#ammu
– https://thesovietarmourblog.blogspot.com/2017/12/t-72-part-2.html#kvartzturret
– Steven J Zaloga: T-72 Main Battle Tank 1974-1993
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
