A szuverenitás ára

„A liberális demokrácia vagy együtt jár a nemzeti önrendelkezéssel, vagy nincs.”

A kommunista ideológia egyik alaptétele az volt, hogy a modern világban már nem fontos a nemzet, a nemzeti identitás. Ami számít, az az osztályharc. Az osztályhovatartozás ugyanis Marx és követői szerint felülírja a nemzethez való tartozást, az osztályharc legyőzi a nemzetek közötti szembenállást. Ezt bizonyította a Szovjetunió, ahol a 15 tagköztársaság nemzeteit öntudatos szovjet polgárokká nevelték, vagyis megoldották a nemzeti kérdést. Ezt, különös módon, nem csak a szovjetek és az általuk ellenőrzöttek állították, hanem a nyugati szovjetológusok is.

Mindez ellentmondott a mi tapasztalatainknak, és az övéknek is ellentmondott volna, ha marxista meggyőződésük és szovjetbarátságuk nem homályosította volna el a szemüket. Mi, akiknek világlátását nem a marxista dogmák határozták meg, tudtuk, hogy a nemzethez való hovatartozás mindig felülírja az osztályellentéteket. Így volt ez az első és a második világháborúban, és így van ez azóta is. Sőt, 1989-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a szocializmus csak hibernálta a nemzeti kérdést, de az olvadás hatására a nemzetek azonnal erőre kaptak és darabjaira szaggatták a szovjet birodalmat, és magát a Szovjetuniót is.

A nemzeti identitás megéléséhez való jog az, ami a 2022. február 24. óta zajló orosz-ukrán háborúban oly elszánttá teszi az ukránok ellenállását. Mert hazájukért, függetlenségükért és szuverenitásukért harcolnak.

AZ OROSZ HADSEREG HÁROMSZOR

Magyarország Közép-Európa egyik legrégebbi, több mint ezeregyszáz éves állama. A szláv és germán tengerbe ékelődik, nyelve egyedülálló. Ez elszigetel, de egyben meg is tart bennünket. Hazánk területén időről-időre idegen megszállók rendezkedtek be. A tatárok, a törökök, aztán a Habsburgok uralkodtak rajtunk. A 19. század közepén, a magyar nemesség legjobbjai vezetésével nemzeti reneszánszt éltünk meg, ami 1848-49-ben a Habsburgok elleni forradalomba, illetve szabadságharcba torkollt. Ezt a fiatal Ferenc József császár az orosz cár segítségével verte le. 1867-től az első világháború végéig az Osztrák-Magyar Monarchiában a birodalom egyenrangú tagjaként igazi aranykort éltünk meg. Az első világháborút a vesztes oldalon fejeztük be. Utána a győztes nagyhatalmak igazságtalan, méltánytalan és rövidlátó békét kényszerítettek a világra és ránk. Hazánk lett a háború legnagyobb vesztese. Elcsatolták tőlünk területünk kétharmadát. Csak a Romániának juttatott terület nagyobb volt, mint amink megmaradt.