A szülők is segíthetnek saját lakáshoz juttatni a gyerekeiket Molnár Iván2023. 08. 03., cs – 16:11 Pozsony |
A családi fészekből kifelé kacsintgató fiatalok alapvető problémával szembesülnek. A saját lakhatás biztosítása reménytelen feladatnak számít a szülők hathatós segítsége nélkül. Mit tehetünk szülőként a gyermekeinkért, hogy azok felnőve könnyebben önállósodhassanak?
Egy fiatal életében a saját lakóingatlan megvétele számít a legnagyobb pénzügyi kihívásnak. Még ha erre a célra jelzáloghitelt is vesz fel, tetemes készpénzzel kell rendelkeznie. A bankok ugyanis már nem biztosítják a lakás vagy családi ház vásárlásához szükséges összeg 100 százalékát, általában legalább 20 százaléknyi önrészt igényelnek.
„A Pozsonyon kívüli nagyobb szlovákiai városokban például a régebbi egyszobás lakásokat jelenleg 90 ezer euró körüli áron kínálják. A vevőnek tehát minimum 18 ezer eurónyi saját forrással kell rendelkeznie, ha egy ilyen lakás megvételéhez jelzáloghitelért folyamodik”
– mondta el lapunknak Róberta Mecková, a FinGO recloud ingatlanpiaci platform igazgatója. A mai gyerekeknek azonban a jövőben valószínűleg ennél is nagyobb összegre lesz szükségük, az elemzők ugyanis az ingatlanárak további növekedésére számítanak. „Senki sem tudja pontosan, mi lesz húsz év múlva, de szinte biztos, hogy az ingatlanárak hosszú távú emelkedése nem fog megállni. Enyhe vigasz, hogy az árak olyan viharos növekedése, mint amilyet Szlovákiában az elmúlt évtizedekben tapasztaltunk, valószínűleg már nem fog megismétlődni” – véli Mecková. Szerinte azonban, ha az áremelkedés üteme kissé lassulna is, és az árak „csak” a jelenlegi háromszorosára emelkednének, egy egyszobás lakás húsz év múlva 270 ezer euróba kerülhet. Az ingatlanvásárlás iránt érdeklődő fiatal így olyan helyzetbe kerülhet, hogy a jelzáloghitel felvételéhez szükséges kötelező, 20 százalékos önrész meghaladhatja az 50 ezer eurót.
Mennyit kellene félretenni?
A fentieket figyelembe véve, mit tehet a pénzben nem bővelkedő szülő a gyermekének, hogy húsz év múlva 50 ezer eurót biztosíthasson számára? Mecková szerint ez egy összetett kérdés, amelynek a megválaszolását számos tényező befolyásolja. Ha valaki jelenleg részvényekbe fektet be egy összegben egy tőzsdén forgalomba kerülő ETF-alapba (az ETF az angol Exchange Traded Funds, vagyis Tőzsdén Kereskedett Alapok rövidítése), akkor – 8%-os várható értéknövekedéssel és 1%-os éves díjjal – 12 ezer eurót kellene befektetnie ahhoz, hogy húsz év múlva elérje az 50 ezer eurót. Rendszeres, kisebb befektetések esetén ilyen feltételek mellett havi 95 eurót kellene félretennie.
Ez túl magas összeg számunkra? Épp ezért éri meg Mecková szerint a szülőknek minél hamarabb elkezdeni a spórolást a gyerekeiknek. Ha már a gyermek születését követően elkezdenénk spórolni, és nem 20, hanem 25 évet határoznánk meg befektetési horizontként, a számok jelentősen eltérnének. Ebben az esetben elegendő lenne egy 8800 euró körüli egyszeri befektetés vagy egy 62 eurós rendszeres havi spórolás. Ha a befektetési időszakot 30 évre nyújtanánk, 6200 eurós egyszeri befektetéssel vagy 41 eurós rendszeres havi megtakarítással számolhatnánk.
Mibe fektessük a pénzt?
„A hosszú távú befektetés előnye, hogy kockázatosabb befektetési formákat is választhatunk. Elsősorban részvényekről beszélünk. Ennek az oka, hogy a részvényekbe történő befektetés rövid befektetési horizont mellett kockázatos”
– figyelmeztet Mecková. Szerinte, ha egy befektetőnek két éven belül ki kell vennie a pénzét, a részvények nem igazán neki valók. Húszéves távlatban azonban még a részvények is alapvetően biztonságos befektetésnek számítanak.
Hogyan válasszuk ki a megfelelő részvényeket? Napjaink legjobb vállalatainak a kiválasztása és az ezekbe történő befektetés vonzónak és észszerűnek tűnhet. Valójában azonban ezzel csak növeljük annak a kockázatát, hogy a befektetésünk mínuszban végzi.
„Húsz évvel ezelőtt jó ötletnek tűnhetett a Nokia részvényeibe fektetni a pénzünket. Az okostelefon-ipar fejlődése azonban azt eredményezte, hogy a vállalat részvényei mára a töredékét érik annak, amit a század elején. Más szóval, nem tudjuk, hogy a jövőben kik lesznek a nyertesek és kik a vesztesek, ezért a legbiztonságosabb stratégia az egész piacba vagy legalábbis annak egy nagyobb részébe történő befektetés”
– tanácsolja František Burda, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság befektetési elemzője. Szerinte a legjobb befektetési termékeknek a szakemberek által kezelt befektetési alapok, vagy azok a passzív, indexkövető ETF-alapok számítanak, amelyek a piaci fejleményeket követik. A befektetési alapok előnye Burda szerint az, hogy ezeket általában a Szlovákiában működő bankok kínálják, ami jelentősen leegyszerűsíti az egész folyamatot. Hátrányuk elsősorban az aktív kezelés díj, amely magasabb, mint az ETF-ek esetében. A passzívan kezelt ETF-eknek van egy másik előnyük is, a hozamuk a legtöbb esetben valamivel magasabb a befektetési alapokhoz képest.
Kihez fordulhatunk?
Ha be szeretnénk fektetni a pénzüket, ezt bármelyik bankban is megtehetjük. Ez általában egyszerű és gyors módja a befektetésnek, ráadásul az ügyfél mindig tudja majd, hogy kihez fordulhat bármilyen probléma esetén. Burda szerint azonban ennek a hátránya, hogy az egyes bankok csak korlátozott számú terméket kínálnak, és az általuk felszámolt díjak általában nem tartoznak a legalacsonyabbak közé.
„A díjak mértéke rendkívül fontos paraméter, amelyet minden befektetőnek figyelembe kell vennie. Lehet, hogy valaki azt gondolja, hogy elvileg mindegy, hogy 0,3 vagy 1,4 százalékos kezelési díjat fizet, de valójában nem az. Hosszú távon az ügyfél több ezer eurót spórolhat meg a díjakon”
– magyarázza Burda. A legalacsonyabb díjakat szerinte a különböző brókercégek kínálják. Ezek hátránya azonban, hogy a befektetőnek mindent egyedül kell elintéznie, ezért ezt a lehetőséget Burda csak azoknak ajánlja, akik már kiismerik magukat a pénzvilágban, hiszen minden egyes hibánknak a pénzünk láthatja kárát.
Arany középút
Az arany középutat azok a cégek kínálják, amelyek az ügyfeleknek lehetővé teszik, hogy különböző befektetési termékek közül válasszanak, és ezeken keresztül egyszerűen és viszonylag alacsony díjak mellett fektessenek be.
„Ha befektetési alapokba vagy ETF-ekbe szeretnénk befektetni, a legfontosabb, hogy kerüljük a nem szabályozott és a szlovák jegybank engedélyével nem rendelkező társaságokat. Válasszunk olyan céget, amelyet a jegybank felügyel, és amelyről így tudhatjuk, hogy nem lesz piramisjáték. Ezek listájához a jegybank honlapján bárki hozzáférhet”
– teszi hozzá Burda. Szerinte a gyermekeknek szóló befektetések legnagyobb előnye a hosszú időhorizont, amely alatt a befektetések felértékelődnek. „Az idő az egyik legfontosabb tényező, amelynek köszönhetően egy család alacsonyabb befektetésekkel is igazán érdekes hozamot tud biztosítani a gyermekeinek” – állítja a befektetési elemző.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
