Ma délelőtt tartotta a Szövetség, azaz az MKP, a Most-Híd és az Összefogás közös sajtótájékoztatóját a Híd pozsonyi székházában. Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke, Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke és Sólymos László, a Most-Híd elnöke a kormány országos közúti beruházási terveivel kapcsolatban legfőképpen azt nehezményezték, hogy a kormány megfeledkezik az ország déli és keleti régiójáról.
A jelenlegi kormány nem fordít elég figyelmet arra, hogy a regionális különbségeket kiegyenlítse – kezdte Sólymos László, aki szerint a kormány magára hagyta a legrászorultabb régiókat. Hangsúlyozta, ezt nemcsak ők látják így, de a Focus felmérése alapján az emberek zöme is így gondolja. „A felmérés szerint Szlovákia lakosságának több mint 70 százaléka elégedetlen a kormány régiós politikájával, ezen belül a Szövetségre szavazók aránya még nagyobb, közel 77 százalék gondolja így” – mutatott rá.
Sólymos emlékeztetett, hogy a beruházásokról szóló stratégiai kormányanyagot levették a kormány tegnapi napirendi programjáról. „Zavaró tény, hogy úgy fogadnak el bizonyos törvényeket, hogy a közvéleményt csak utólag tájékoztatják. Ebben az esetben sem tudjuk, hogy az anyag milyen konkrétumokat tartalmaz. Amit tudunk, azt a médiákban kiszivárgott információk alapján ismerjük csak” – húzta alá. „Ha igazak a hírek, akkor a déli és keleti régiókat ez a kormány a következő 15-20 évben teljes mértékben leírja, ami az út- és vasúthálózatot illeti” – fogalmazott, hozzátéve, szerinte egyértelműen politikai döntés eredménye, ami a déli és keleti régiók diszkriminációjához vezet.
Mózes Szabolcs szerint nem volt koncepciózus az anyag előkészítése. Abszurdnak nevezte, hogy az anyag legfontosabb mellékletei még mindig nem elérhetőek. „A tételes listák, amelyek tartalmazzák az indoklást, a térképeket. Titkolják a legfontosabb részét” – vélekedett. Kiemelte, hogy szakmai vitát sem folytattak róla, továbbá kritikus pontnak nevezte, hogy viszonylag alacsony jogi normaként jelent meg ez a csomag a kormány ülésén, miközben évtizedes távra vetíti előre azokat a befektetéseket, amelyeket meg kell valósítani.
„Bizonyos filozófia alapján épültek 30 évig az úthálózatok, ennek eredménye, hogy nem a legolcsóbb és legegyszerűbb módon lesz összekötve Pozsony és Kassa. Majd az utolsó pillanatban megfordítják a stratégiát és a forgalom sűrűségét veszik a fejlesztések alapjául. Ez a 22-es csapdája: először elviszem a befektetéseket, a tranzitforgalmat északra, majd mivel ott vannak a fejlesztések, beruházók, és arra járnak a kamionok, akkor délen már nem építek utat. Ha ezt a filozófiát követjük, akkor soha az életben nem épül ennek alapján itt semmi” – mondta Mózes, utalva az elhibázott koncepcióra.
Az autópálya-építés, az úthálózat- és vasútfejlesztés a befektetésekről is szól, ennek hatására befektetők, turisták érkeznek a régiókba. Ha nem valósul meg infrastrukturális beruházás Dél- és Kelet-Szlovákiában, akkor még jobban leszakad ez a régió – magyarázta.
Aláhúzta, amennyiben a Szövetség a következő kormányalakításnál lehetőséget kap a koalíciós tárgyalásokon, akkor mindenképpen amellett lesznek, hogy revidiálják ezt a tervet. „Magyar részről csak olyan módon lehet részt venni egy következő kormányban, ha a déli és keleti régiók igényeit kielégítik” – jegyezte meg Mózes.
Farkas Iván hangsúlyozta: amerre a minőségi utak és vasutak haladnak, ott zajlik a regionális fejlesztés, a munkahelyteremtés és gazdaságfejlesztés, mert az út- és vasúthálózat fejlesztése a „gazdaság ütőere”. Megjegyezte, a nyolc megye közül Beszterce és Nyitra megye azok, ahol egyetlen kilométernyi autópálya sem épült, illetve Kassa és Nyitra megye, ahol a legrövidebb szakaszon épült gyorsforgalmi út.
Farkas szerint jogosak a polgárok felvetései, akik adófizetőként felteszik a kérdést: miért vándorol a pénzük északra, miért nem jön vissza beruházások formájában? Rámutatott, mindez azért történhet meg ma, mert nincs szervezett magyar párt, illetve politikus a kormányban. „Ez a stratégiai anyag fokozottan hátrányosan különbözteti meg a Szlovákia déli és keleti részén élőket az ország többi lakosától” – húzta alá.
Az anyag kidolgozásáért felelős intézet, a pénzügyminisztérium Értéket a pénzért (ÚHP) elemzőcsoportja ennél a kormánynál tárcák feletti erőre emelkedett – mutatott rá Farkas. „Ez már önmagában abszurdum, hogy egy ilyen fiatal jogászokból és közgazdászokból álló csapat ekkora kompetenciát kapjon stratégiai beruházásokat illetően” – vélekedett.
„Ez a technokrata, szemellenzős, csőlátó, mindenféle társadalmi összefüggéseket mellőző, csakis a pénzügyeken keresztül kidolgozott stratégiai anyag belátható időn belül fatális következményekkel fog járni számunkra” – jegyezte meg, kiegészítve azzal, hogy a prioritások pontatlan adatokból indulnak ki. Hozzátette, semmilyen stratégiai elképzelése nincs a kormánynak arról, hogy a helyi utakat hogyan lehetne fejleszteni.
„Ha a Szövetség esélyt kap a lakosságtól a következő választásokon, akkor első számú célkitűzésünk lesz ennek a stratégiai anyagnak a megsemmisítése, és újbóli kidolgozása olyan szempontok alapján, amelyek – legalább részben – figyelembe veszik régiónk érdekeit. Farkas rámutatott, mennyire fontos az időfaktor. „Az Európai Unió kohéziós alapjához hozzáférése Szlovákiának és a térség országainak – amelyből többek között az útfejlesztés finanszírozása is zajlik – csak 2027-ig lesz. Utána nem lesznek uniós források útfejlesztésre” – nyomatékosította.
(SzE/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
