Szent Benedek lelkiségéhez és a bencés rendhez való kötődés jeleként az alapításának 100. évfordulóját ünneplő Szociális Testvérek Társasága Pannonhalmán nyitotta meg centenáriumi évét. A január 22-i ünnepi szentmisét Hortobágyi T. Cirill főapát celebrálta, amelyen a szociális testvérek a bencés szerzetesekkel közösen adtak hálát az elmúlt száz évért.
Az ünnepi szentmisén a Szociális Testvérek Társasága mindhárom ága képviseltette magát. Egységüket a három jubileumi zászló fejezte ki, amellyel az elöljárók bevonultak. A liturgia elején Kővári Magdolna általános elöljáró közvetítette a Szentatya üzenetét, aki január 20-án fogadta a testvéreket Rómában. Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy a Szociális Testvérek Társasága alapításának centenáriuma az Egyház számára is különleges alkalom. „Minden karizma ajándék az Egyháznak, ajándék Istentől a Szentlélek által. A Lélek ajándékai mindig új életre kelnek, és minden időben, és minden helyen megújulnak; újra felfedezik őket, ugyanakkor hűek maradnak gyökereikhez” – idézte fel a Szentatya szavait az elöljáró.
Homíliájában Hortobágyi T. Cirill főapát arra hívta fel a figyelmet, hogy a minket szerető Isten be akar lépni az életünkbe, amihez a mi beleegyezésünk is kell, azaz bizalmat kíván tőlünk. „E nélkül a bizalom nélkül sosem érthetjük meg a Mester tanítását – fogalmazott. – Az apostolok is csak azért érthették meg, mit is jelent „emberhalásznak” lenni, mert rábízták magukat Jézusra. Ez a tanítványi lét és sors: a megtérés és az emberhalászat szolgálata volt alapításuk óta közösségeink eddigi útja, és ez lesz a jövőben is – mondta. „Most, száz vagy ezer év után újra fölnyílik számunkra – a nagy bencés család minden tagja számára – szent Máté evangéliuma, újra kinyílnak annak az iskolának a kapui, ahol Jézus a tanító, és ahol Szent Benedek szavai bátoríthatnak bennünket! Miért? Azért, hogy ne riadjunk vissza, ne fussunk el mindjárt az üdvösség útjáról, amelynek kezdete szűk és szoros.
„Az ezerötszáz éves bencés rend, az ezeréves főapátság, és a száz évre visszatekintő Szociális Testvérek Társasága titka is egy és ugyanaz: nem szűnt meg tanítvány maradni, nem szűnt meg Istenre figyelni és embertársait szeretni, nem szűnt meg abba az »iskolába járni«, ahol Jézus a tanító! Hiszen a keresztény életet, a szerzetesélet lényegét: az Isten és az embertárs iránti szeretetet Tőle lehet megtanulni” – hangsúlyozta Hortobágyi T. Cirill.
Az egyetemes könyörgések után a felajánlási körmenetben a szociális testvérek a kenyér és a bor adományával együtt az oltárhoz vitték azokat a szimbólumokat, amelyek kifejezik hálájukat az évszázadnyi szolgált ajándékaiért. A központi elöljáró a Társaságért és a mások életéért önmagát feláldozó vértanú, Salkaházi Boldog Sára testvér ereklyéjét vitte.
„Nagy hála van a szívünkben, hogy itt, Pannonhalmán kezdhettük el jubileumi évünk ünnepségsorozatát ezzel a szentmisével. Amint Ferenc pápa is utalt rá hozzánk intézett beszédében, csak akkor tudunk megújulni a karizmánkban, ha hűek maradunk a gyökereinkhez, a bencés lelkiség pedig – és konkrétan ez a hely is itt – fontos eleme a gyökereinknek” – hangsúlyozta Magdolna testvér. Hozzátette: komoly feladatot és kihívást kaptak, mert elődeik nyomdokaiban haladni annyit jelent, hogy azzal a bátorsággal állnak ki az igazság, az isteni Ige igazsága mellett, amilyennel ők is tették. Ugyanakkor
„Ezt jelenti a szociális szeretet, ezt jelenti az Isten megszentelő szeretetének küldetésében való járás; mert Isten szívében mindenki számára van hely, senki sincs kizárva” – mondta.
A testvérek a szentmise végén elénekelték ezévi mottójukat: „Ecce adsumus, mitte nos. Alleluja! Itt vagyunk, minket küldj! Alleluja!” A mottó Salkaházi Sára jelmondatára utal vissza („Ecce ego, mitte me. Alleluja!”), aki erőteljes Istenbe gyökerezettséggel és elköteleződéssel vállalta minden feladatát, beleértve a vértanúságot is. A jubileumi évben ez a mottó kifejezi a készséget arra, hogy az ünnep kegyelmei révén a hivatásukban megerősödve, a mai világ kihívásaira válaszolva a testvérek egy testként vállalják a küldetést.
Forrás: Pannonhalmi Főapátság
Fotó: Krizsán Csaba
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
