Két évtized telt el azóta, hogy Szlovákia 2004 májusában csatlakozott az Európai Unióhoz. Az ország gazdagabb, magasabb a lakosság életszínvonala, csökken a rászorulók szegénysége. A külföldi befektetések hulláma új munkahelyek teremtését segítette elő, és a szlovák gazdaságot intenzív nemzetközi kereskedelembe vitte bele, amiből ma is profitálunk.
A legnagyobb gazdagság az ingatlan
Szlovákia nettó kedvezményezettje az EU-nak. A közös alapból lényegesen többet kap, mint amennyit ad. Közvetlen kifizetésekben 2004-től 2022-ig a jegybank szerint csaknem 4500 eurót kapott lakosonként. 2004 óta minden személy havi 20 eurót kapott. Havonta további több mint 40 euró jár ezeknek a befektetéseknek a hosszú távú hasznára.
Mivel tíz szlovákiai háztartásból legfeljebb kilenc él saját otthonában, Szlovákiában a vagyon legnagyobb részét az ingatlanok teszik ki. A házak és lakások piaci ára más vagyonnal együtt jelentősen emelkedett. Szlovákia EU-csatlakozásakor átlagosan 954 euróba került egy négyzetméter, jelenleg 2400 euró.
A házak és a lakások 2022 harmadik negyedévében voltak a legdrágábbak, akkor az ajánlati ár több mint 2700 euróra emelkedett. Bár az ingatlanok a teljes vagyon mintegy 80 százalékát teszik ki, kevés háztartás részesül az ingatlanárak növekedéséből. Értékelni elsősorban a befektetési házak és lakások tulajdonosai tudják, míg mások számára az ingatlan otthont jelent, nem bevételi forrást vagy hosszú távú megtakarítási lehetőséget.
A bevétel megháromszorozódott
A foglalkoztatásból, vállalkozásból, bérbeadásból és egyéb forrásokból származó összes bevétel adók és illetékek nélkül megháromszorozódott 20 év alatt. Az uniós csatlakozás időszakában egy háztartástagra 3000 eurót jutott, tavaly több mint 9000 euró.
Az Unióhoz Szlovákiával csatlakozott országok lakosai általában még jelentősebben javultak. A balti államok alacsonyabb egy főre jutó egyenértékű jövedelemmel kezdtek, jelenleg az eredeti szint ötszörösét érik el. Az EU többi országához képest Szlovákiában a legalacsonyabbak között vannak a nettó jövedelmek.
Míg 20 évvel ezelőtt az egy főre jutó nettó jövedelem a német szint 25 százalékát tette ki, mára 39 százalékra nőtt az Eurostat adatai szerint.
A 60 év felettiek kategóriája, akik tovább maradnak dolgozni, valamivel gyorsabban felzárkózik a német jövedelmekhez. Hosszan tartó munkával növelik jelenlegi jövedelmüket és jövőbeli nyugdíjukat. Az egy főre jutó német jövedelem 44 százalékát érik el.
A lemaradás továbbra is jelentős, de a kiinduló szint rendkívül alacsony volt. Emellett figyelembe kell venni az összehasonlítás módszertani hiányosságait, amelyek alábecsülik Szlovákia fejlődését a fejlett országok felé az elmúlt években.
A fogyasztói árak 80%-kal emelkedtek
A jövedelemnövekedés nem rontotta az emberek közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket. Az uniós csatlakozás időszakában Szlovákiában a lakossági jövedelmi különbségek a legalacsonyabbak között voltak Európában, és ez két évtized után is igaz.
A megnövekedett bevétel egy részét az infláció csökkentette. A fogyasztói árak csaknem 80 százalékkal magasabbak, mint 2004-ben. Az élelmiszerek és a lakhatás, beleértve a vizet, az áramot, a gázt és az egyéb tüzelőanyagokat, kétszer drágábbak.
Az egészségügyi ágazatban a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, orvosi vagy fogorvosi vizsgálatok szabályozott és nem szabályozott árai is átlagosan kétszer magasabbak. Az éttermi, szállodai és oktatási szolgáltatások még inkább drágultak. Legkevésbé drágultak az elektronikai cikkek, a ruházat és lábbelik.
A gazdasági terhek enyhültek
Maguk a háztartások értékelése szerint jelentősen enyhültek a pénztárcájukra nehezedő gazdasági terhek. Az Eurostat adatai szerint a háztartások 34 százaléka képes kijönni a pénzéből komolyabb nehézségek nélkül, míg az uniós csatlakozás időszakában ez 22 százalék volt.
3,5-ről 4,6 százalékra nőtt azon családok aránya, amelyeknek egyáltalán nincs pénzproblémája. A pénzügyi problémákkal nem küzdő háztartások aránya azonban a görög háztartásokkal együtt a legalacsonyabb az EU-országok között. A nagyobb anyagi gondokkal küzdő háztartások aránya két évtized alatt alig, 12,5 százalékról 10 százalékra csökkent.
SITA, Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
