A Heger-kormány épp azon dolgozik, hogy Szlovákiát a történelmi csúcsokat döntögető árvágta európai éllovasává tegye. Az inflációs toplistákon már idén negatív rekorderek lehetünk.
Szlovákiában tizennyolc évig nem okozott nagyobb gondot az infláció, az elkövetkező két évben azonban minden megváltozhat. A világjárvány gazdasági hátulütői által generált általános drágulás a szlovák gazdaság elsőszámú problémájává nőheti ki magát, a szlovák populista politikusok ennek ellenére még mindig nem hirdettek harcot a magas infláció ellen.
Első ránézésre ez jó hírnek számít. A szomszédos Magyarországon a kormány egyes termékek esetében már bevezette az árplafont. Megszabták, hogy a magánkézben levő töltőállomások legfeljebb mekkora összeget kérhetnek az üzemanyagért, a bankok hitelkamatai esetében kamatplafont vezettek be, legújabban pedig már néhány alapvető élelmiszer árát is szabályozzák. A szlovákiai politikusok efféle kicsapongásokról még csak nem is vitatkoznak. A meglepően észszerű hozzáállás hátterében azonban a kormány azon tulajdonsága rejtőzik, hogy a valóságot általában teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. A pénzügyminiszter épp a magánharcát vívja az „adóforradalomért” és a beoltott nyugdíjasok megjutalmazásáért, miközben jelenleg semmi más nem érdekli őt. A kevésbé tehetős családok támogatása sem, miközben a mostani árvágta épp a legkisebb fizetéseket kereső alkalmazottakat és azok családjait sújtja a legnagyobb mértékben. Az államnak rajtuk kellene segítenie az adók és járulékok, valamint az energiaszolgáltatás áfájának a csökkentésével.
A fent jelzettekkel ellentétben a jelenlegi szlovák kormány azonban inkább a gazdagabb rétegeket támogatja. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tervezett „adóforradalom” a kisvállalkozóknak növeli majd az adó- és járulékterheit, miközben a nagy cégeknek csökkenti az adóterheit. Azonban még ez utóbbi, vagyis a társasági adó kulcsát is csupán 21-ről 19 százalékra tervezik lefaragni, ami nem lesz elég a gazdaság elstartolásához, vagyis az adóforradalom a gazdasági növekedés szempontjából hatalmas bukással végződhet.
A bukás előrejelzéséhez nincs szükség bonyolult magyarázatra. Igor Matovič pénzügyminiszter nem hajlandó nagyobb összegeket fektetni a gazdaság beindítására, ehelyett inkább „eleszi” a rendelkezésére álló pénzt. Nagyobb összeget szán például a családi juttatásokra, és hasonló cipőben jár a munkaügyi miniszter, Milan Krajniak is, aki a nyugdíjasoknak kedvezne a szülői bónusz bevezetésével. Csak ez a két intézkedés egy év alatt 1–2 milliárd eurót vinne el az államkasszából, miközben masszív pénzosztásba kezdeni a történelmi csúcsokat döntögető infláció idején olyan, mint ha olajjal próbálnánk oltani a tüzet. A szétosztott eurómilliárdoknak köszönhetően tovább nő a lakossági kereslet, ez pedig törvényszerűen még vadabb áremelkedésekhez vezet majd.
A szlovák kormányon elméletileg még az segíthetne, ha valóra válik az Európai Központi Bank (EKB) előrejelzése, amely szerint az infláció idén már lelassul, és jövőre magától megoldódik a helyzet. Ennek azonban egyelőre semmi jele. Az árak a legtöbb európai országban látványosan emelkednek. Szlovákiában az elmúlt hónapban 5,8 százalékos drágulást mértek, ami 2004 óta a legmagasabb érték.
„Az idei év elején további ugrásszerű drágulásra számíthatunk, elsősorban az energiaárak növekedése miatt, de tovább drágul az élelmiszer és az üzemanyag is”
– állítja Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője. Az éves infláció üteme várhatóan már most januárban eléri a 7 százalékot, és minimum a tavaszi hónapokig rekordszinten marad. Ezt követően ugyan fokozatos lassulásnak lehetünk majd tanúi, azonban a legjobb esetben is csak 4 százalék körüli szintre eshet vissza a drágulás üteme. Idén így éves szinten a tavalyihoz képest nagyjából 6 százalékkal nőnek majd az árak. Ennél magasabb inflációt – 7,5 százalékosat – legutóbb a már említett 2004-es évben mértek.
Az infláció növekedése szempontjából Szlovákiában a leglátványosabb impulzust az említett pénzosztás jelenti majd. A kormánynak ez a lépése különösen akkor okozhat nagyobb károkat, ha az EKB továbbra is figyelmen kívül hagyja a történelmi csúcsokat döntögető inflációt, és az eurózónás alapkamatot nulla százalékon hagyja. Márpedig ez elég valószínű, hiszen a kamatszint megemelése csődbe juttatná az olyan államokat, mint Görögország, Olaszország, Spanyolország vagy Portugália.
Egyáltalán nem mindegy azonban az sem, milyen irányt vesz a világjárvány az elkövetkező hónapokban. Ha a járvány miatt újabb üzemeket kell majd bezárni, ez további áruhiányt idézhet elő, ami az árak még gyorsabb növekedéshez vezethet. És akkor még nem beszéltünk az uniós helyreállítási alapból származó eurómilliárdokról, amelyeknek az elköltése szintén hozzájárul majd az infláció növekedéséhez. Mindezt figyelembe véve Szlovákia az infláció szempontjából idén dobogós helyen végezhet az uniós tagországok között.
BRANISLAV TOMA
A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
