A Szlovák Megújhodási Mozgalom ismét amellett kampányol, hogy a magyar gyerekek szlovák iskolába menjenek Koleszár Linda2026. 01. 29., cs – 18:56
Újra előkerültek a Szlovák Megújhodási Mozgalom plakátjai, melyek azt hivatottak népszerűsíteni, hogy a magyar szülők adják gyermeküket szlovák iskolába annak érdekében, hogy megfelelően sajátítsák el az államnyelvet. Kampányukat egy történelmi csúsztatásra építik fel „Kossuth is beszélt szlovákul” szlogennel.
A plakátok, akárcsak 2023-ban ismét Komárom-szerte jelentek meg, és a következő szlogent tartalmazzák: „Kossuth is beszélt szlovákul – írasd a gyermeked szlovák iskolába!”
A Szlovák Megújhodási Mozgalom (Slovenské hnutie obrody) 2004-ben alakult polgári társulásként és politikai mozgalomként. 2019-ben hivatalos politikai párt lett belőlük, azonban a parlamentbe nem kerültek be. Az SHO vezetője Robert Švec, aki kétszer is indult az államfőválasztáson: 2019-ben jelentősen kevés szavazatot kapott, 2023 pedig visszalépett.
Ugyanarról a szervezetről van szó, amely korábban feljelentette Orosz Örsöt a „Felvidék” szó használatáért. Facebook-oldalunkon nemrégiben megjelent egy cikk, melyben azt nehezményezték, hogy Oroszék „provokatívan megfogalmazott” petíciót indítottak a Beneš-dekrétumok ellen.
A plakátról és annak tartalmáról Szarka Lászlót, a Selye János Egyetem nyugalmazott professzorát kérdeztük.
„A történelemnek mint a múltról – tudományos kutatással, iskolai tanulással, családi, közösségi emlékek rendszerezésével, hagyományok ápolásával s még sokféle módon – megszerezhető ismereteknek alapvetően az a funkciója, hogy tisztán lássuk jelen helyzetünk előzményeit, sikereink, kudarcaink okait. Politikai plakáton ritka a tisztánlátás, mert a sokjelentésű történelem nem igazán alkalmas a mozgósításra” – közölte Szarka.
Történelmi csúsztatások
A történész elmondta, hogy a Turóc vármegyei, szlovák anyanyelvű kisnemesi famíliából származó Kossuth Lajos nagyapja még kétségtelenül szlovák nyelvi-kulturális közegben élt. Édesapja, Kossuth László azonban a sárospataki jogtanoda elvégzését követően már az Andrássy család Zemplén megyei uradalmi ügyészeként, a színmagyar Monokon telepedett le. Később Sátoraljaújhelyen alapított családot, ahol hitvesével nyolc gyermeküket tudatosan magyar nyelven nevelték, és magyar iskolákba járatták őket.
„Így ez az immár másodszor felbukkanó, nyíltan asszimilációs szándékú komáromi plakát a Turóc megyei Kossuth-család szlovák származásából tudatos megtévesztő szándékkal azt a Kossuth Lajost állítja a szlovák nyelvismeret mintaképévé, akinek jól dokumentált életéből egyetlen szlovák nyelvű megnyilvánulást sem ismerünk. Mi több, evangélikusként híve volt a két legnagyobb magyarországi protestáns egyház egyesülésének, és fokozatos megmagyarosodásának”
– hangsúlyozta.
Szarka kiemelte azonban, hogy Kossuth az erőszakos magyarosítást elítélte: „A Pesti Hírlap vezércikkeiben a korabeli magyarországi eliteket megszólító írásokban sürgette »a nyelv súrlódásoknak« véget vető jogi szabályozást, s egyértelművé tette, hogy a történeti Magyarország mind a hat országos nemzetiségének szabad nyelvhasználatát magától értetődőnek tartotta, az állami élet nyelveként viszont szorgalmazta a magyar államnyelv törvénybe iktatását: »Ennél kevesebbet tenni gyávaság, többet parancsolni zsarnokság« – írta 1842-ben – és »mireánk nézve mindkettő öngyilkolás volna«” – közölte Szarka.
Etikai problémák
A történész szerint a SHO vezetőinek már az első alkalommal fel kellett volna ismerniük, hogy a dél-szlovákiai nemzetiségi béke veszélyeztetése egyértelműen a „pokolba vezető út”. Asszimilációs hecckampányukhoz ráadásul eleve rosszul megválasztott eszközökhöz nyúltak: megtévesztő állításokra, előítéletekre, féligazságokra és nyílt hazugságokra építve próbáltak (párt)politikai befolyást gyakorolni – ráadásul egy másik nemzeti közösség, jelen esetben a felvidéki magyarság félrevezetésével. Az efféle, hivatalok részéről érkező manipuláció komoly figyelmeztetést kellene hogy kiváltson – hangsúlyozta Szarka.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
