A szlovák-magyar együttműködés igazi sikertörténet – Szijjártó és Blanár Budapesten egyeztetett Tilajcsík Dóra2024. 11. 14., cs – 12:01
Továbbra is nagy az összhang Szlovákia és Magyarország között, a két állam jószomszédi viszonyában pedig az olyan érzékeny kérdések sem okoznak törést, mint a nyelvtörvény módosítása.
Igazak -e a hírek, melyek szerint a V4 megszűnt működni;Hogyan értékelhető a szlovák-magyar együttműködés;Mi köze a békepártiságnak a szlovák-magyar együttműködéshez;Okozott -e törést a jószomszédi viszonyban a szlovák nyelvtörvény tervezett módosítása;
Szijjártó Péter (Fidesz) magyar külgazdasági és külügyminiszter nem csak kollégájaként, de kedves barátjaként üdvözölte Budapesten a szlovák külügyi tárca vezetőjét, Juraj Blanárt (Smer). A két miniszter a Visegrad 4 Business konferencia hivatalos programjának keretében zárt ajtók mögött, egy kétoldalú találkozó keretében vitatták meg az aktuális kérdéseket.
A V4 továbbra is él
A mai rendezvény egy markáns válasz azokra a híresztelésekre, amelyek szerint a V4 megszűnt működni
– jelentette ki Juraj Blanár, aki magyar kollégájával együtt igyekezett cáfolni a korábban megjelent információkat, melyek szerint az egyes visegrádi országokban bekövetkezett politikai változások után a tömörülés tagjai között kialakult nézetelérések a V4 működésére is hatással voltak. Állításukat konkrétumokkal nem igazolták, mindössze azt hangsúlyozták, hogy a négy ország együttműködése elengedhetetlen a régió fejlődése szempontjából.
Nehéz ennél is szorosabbra fűzni a szálakat
Szijjártó Péter osztotta szlovák kollégája véleményét és egyetértett abban, hogy a V4-re valóban szükség van, beszédében azonban leginkább a szlovák-magyar kapcsolatokra koncentrál, amely szerinte igazi sikertörténetként értékelhető.
A két ország még a legnehezebb helyzetben is támogatni tudja egymást
– mutatott rá Szijjártó, majd az együttműködés kézzel fogható eredményének nevezte, hogy az Orbán Viktor és Robert Fico vezette kabinetek emelték a két ország közötti határátkelőhelyek számát, amelyekből napjainkra 40 üzemel. A magyar külgazdasági és külügyminiszter arra is kitért, hogy Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal közösen védi a szlovák légteret.
Szijjártó Péter egyúttal azt is jelezte, hogy előkészítés alatt áll egy új megállapodást a határon átnyúló infrastrukturális kapcsolatos fejlesztéséről, amely kapcsán Juraj Blanár megjegyezte, a két ország együttműködése már napjainkban is „olyan szoros, hogy nehéz megnevezni azokat a területeken, ahol még szorosabbra fűzhetik a szálakat”.
Békepártiak egymás között
Másfél hete teljesen új politikai valóságban találtuk magunkat, hiszen minden eddiginél erősebb reményünk van arra, hogy a béke visszaköltözzön Európába
– utalt Szijjártó az amerikai választások eredményére, majd hozzátette, szerinte ez elsősorban az olyan, békepárti politikát folytató kormányok számára pozitív hír, mint Szlovákia vagy Magyarország.
A békepárti álláspontot érintve Szijjártó Péter azt is megjegyezte, szerinte a két ország „szuverén külpolitikája az oka, hogy egyesek próbálják megbontani a szlovák-magyar egységet”, ami elmondása szerint „nem fog sikerülni”.
A könnyű és nehéz kérdések megvitatása is lehetséges
„A magyar külpolitika egyik középpontja a nemzetpolitika, nekünk pedig szívügyünk, hogy segítsük a határokon túl élő nemzeti közösségeinket, így a szlovákiai magyarok sorsa és élete is rendkívül fontos a magyar kormány számára” – terelte a témát Szijjártó Péter a szlovákiai nyelvtörvény módosítására.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Először vont be külső szakértőt a kulturális minisztérium a nagy port kavart államnyelvtörvény tervezett módosításának előkészítésébe. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos hétfőn találkozott a szaktárca képviselőivel, hogy a legmagasabb szinten egyeztessenek a javaslatról.
Hogyan reagáltak a kulturális tárca képviselői a kisebbségügyi kormánybiztos javaslataira;Van -e oka az aggodalomra az országban élő kisebbségeknek;Mikor dönthet a kormány a nyelvtörvény módosításáról;
Nagyjából egy hónappal ezelőtt derült ki, hogy a kulturális tárca a nyelvtörvény módosításának előkészítésén dolgozik. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos akkor úgy nyilatkozott lapunknak, hogy „nem érte teljesen váratlanul a hír”.
Már hónapokkal ezelőtt voltak arra utaló jelek, hogy valami készülni fog, mert a kormány jogalkotási tervében szerepelt az államnyelvtörvény módosítása
– mondta az Új Szónak Horony, aki egyúttal jelezte, lépéseket tett, hogy mielőbb vonják be az előkészítési folyamatba. A kormánybiztos akkor azt a választ kapta a kulturális minisztériumtól, ha eljön az ideje, konzultálni fognak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Nemzeti Párt által jelölt kulturális miniszter, Martina Šimkovičová az államnyelvről szóló törvény módosításán dolgozik. Bár a szaktárca konkrét terveit egyelőre homály fedi, a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az eddig nyilvánosságra kerül információk semmi jót nem vetítenek előre.
A Denník N számolt be róla elsőként, hogy a kulturális minisztérium az államnyelvről szóló törvény módosításának előkészítésén dolgozik. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette tárca szigorítaná a nyelvhasználat felügyeletét, de a jogszabály megszegéséért kiszabható bírság nagyságát is emelnék. A lap értesüléseit a kulturális minisztérium illetékesei is megerősítették.
Kísértő múlt
A tervezett módosítások Vladimír Mečiar harmadik kormányának ténykedését idézik, ugyanis 1995-ben, Ivan Hudec minisztersége idején a Mečiar-kabinet vezette be először a bírságokat és a „nyelvfelügyelőket”. Ez a lépés nem csak az akkori ellenzék, de a nemzetközi szervezetek, a magyar kormány és a nemzeti kisebbségek rosszallását is kivívta. Nem véletlen, hogy a törvényt azóta többször is módosították. A nyelvfelügyelőséget közvetlenül Mečiar harmadik kormánya után megszüntették, a bírságokat viszont 2009-ben újra törvénybe iktatták. Marek Maďarič, a szaktárca akkori vezetője azonban a Denník N érdeklődésére jelezte, a minisztériuma nem szabott ki bírságokat, a törvénysértésekkel pedig korábban közigazgatási eljárás keretében foglalkoztak, így azok egy figyelmeztetés után általában megszűntek.
A napjainkban érvényben lévő, enyhébb szabályozást Iveta Radičová kormánya alkotta meg. Ennek értelmében a kulturális minisztérium a nyelvtörvény megsértéséért akkor szabhat ki szankciókat, ha „a nyilvánosságnak szánt, esetleg az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát vagy tulajdonát fenyegető információról van szó”, és ha az írásbeli figyelmeztetés után sem orvosolják a hibát. A kiszabható bírság nagysága 50-től 2 500 euróig terjed. Ilyen helyzet állhat elő például, ha egy dél-szlovákiai városban kizárólag magyarul figyelmeztetnek a közelgő árvízre.
Folyamatos törvénysértések
A kulturális minisztérium azzal indokolja a módosítás létjogosultságát, hogy a felügyeleti hatóság hatásköre korlátozott, a kiszabható bírságok mértéke pedig alacsony, így ugyanazok a személyek ismételten megsértik ugyanazokat a törvényeket.
A Denník N kérdésére, hogy tervezik-e a bírságok emelését, a szaktárca úgy reagált, a javaslat „megerősíti a felügyeleti hatóság hatáskörét, egyebek mellett a szankciók kiszabása terén”. A bírságok eddig csak a közigazgatási szervekre vonatkoztak, a változtatás után azonban a lakosokat is szankcionálhatják.
A miértek kapcsán a minisztérium azt is kiemelte, hogy „különösen sérülnek a nyilvánosságnak szánt tájékoztatással kapcsolatos rendelkezések, ahol nem tartják be az államnyelvű szöveg betűméretét és tartalmi azonosságát a más nyelvű szöveggel”, utalva ezzel többek között a magyar nyelvű kampányplakátokra is.
„Amennyiben a tárca gondolati síkon közelíti meg a kérdést, jó szívvel tudjuk ajánlani az alkotmány 26. cikkelyét, mely szerint a szólásszabadság és az információs szabadság biztosított. Tovább gondolva, senkit sem érhet semmilyen korlátozás azért, mert az anyanyelvén kommunikál. A fentiekből kiindulva abszurdnak tartjuk, hogy egy önmagát demokratikusnak meghatározó országban egyáltalán kérdés lehet, hogy az őshonos nemzeti közösséget képviselő párt az adott közösség nyelvén (esetünkben magyarul) kommunikál” – nyilatkozta az Új Szónak Pálinkás Évi, a Magyar Szövetség szóvivője, aki ellenpéldával is szolgált. „A telefonszolgáltató tisztán angol plakátja a pozsonyi határátkelőnél valahogy nem okoz gondot.”
A párt egyébként „kiemelt témaként kezeli a nyelvhasználat kérdését”, a tervezett törvénymódosítást pedig úgy értékelték, hogy „egyes politikusok kijelentései aggodalomra is okot adhatnak”, de meg szeretnék várni a konkrét javaslatot.
„Amint megvan a tervezet, a nemzetközi dokumentumokkal és vállalásokkal összhangban, valamint akár a kétoldali egyezményben foglaltakkal összhangban megtesszük a szükséges javaslatokat” – magyarázta Pálinkás Évi, aki azt is jelezte, a párt eddig azért nem kommentálta a híreket, mert „a sajtó is csupán ma érdeklődik, a kérdések beérkezte előtt pedig Gubík László elnök úr már jelezte a közösségi hálón az ügyet, illetve csütörtökön erről egyeztetett Horony Ákos kormánybiztossal“.
Intő jelek
A kisebbségügyi kormánybiztost, Horony Ákost nem érte teljesen váratlanul a hír.
Már hónapokkal ezelőtt voltak arra utaló jelek, hogy valami készülni fog, mert a kormány jogalkotási tervében szerepelt az államnyelvtörvény módosítása
– jelezte lapunk érdeklődésére Horony, aki ekkor lépéseket tett, hogy mielőbb vonják be az előkészítési folyamatba. Akkor azt a választ kapta a kulturális minisztériumtól, ha eljön az ideje, konzultálni fognak. Horony elmondása szerint az ügyben azóta senki nem kereste, a tervezett módosításról akkor értesült, amikor az megjelent a jogszabályokat tartalmazó Slov-lex portálon.
„Nem értek egyet az iránnyal, amit az előzetes információk kijelölnek. A szlovák nyelv az államnyelvi státuszából kifolyólag dominánsabb, és az általános nemzetközi elvek is azt diktálják, hogy azt a nyelvet kellene intenzívebben védeni, amit a kisebbségek használnak. A jelenlegi szabályozás alapján eleve nincs egyensúly, a kisebbségi nyelvhasználat területén jellemzően számos hiányosság tapasztalható” – mutatott rá a kormánybiztos, aki jelezte, ismét felveszi a kapcsolatot a szaktárcával, és mindent meg fog tenni azért, hogy „egy elfogadható, kisebbségbarát változtatás jöjjön létre”.
Értelmetlen módosítás
Bár az eddigi nyilatkozatok homályosak, nem hiszem, hogy a tervezett lépések jó irányba mutatnának
– osztotta meg a véleményét az Új Szóval Fiala-Butora János jogász, az emberi és kisebbségi jogok szakértője, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kutatója, aki szerint a nyelvtörvénynek a jelenlegi formájában sincs sok értelme.
„Egy teljesen fenntarthatatlan, kusza szabályozásról van szó, amely nehezen alkalmazható, mivel több törvénybe van szétszabdalva, helyenként pedig nem is nagyon érhető, hogy mit szeretne mondani” – jellemezte a jogszabály érvényben lévő változatát Fiala-Butora. A jogász arra is figyelmeztetett, ha a kormány módosításai az eddiginél is negatívabb irányba terelik a nyelvtörvényt, az Európai Uniónak ugyan nincs vonatkozó szabályozása, vannak azonban emberjogi egyezmények, amelyek behatárolják a kisebbségi jogokat. Ha ezek értelmében elmarasztalás történik, akkor a szakértő szerint az unió is meg fogja azt erősíteni, és politikai elutasításra számíthatunk.
A kabinet nem tűnik túl elkötelezettnek, így nem látom, miért vállalnának európai színtéren presztízsveszteséget egy olyan kérdésben, aminek a társadalmi oka sem nyilvánvaló
– zárta Fiala-Butora.
„Ezt úgy értékeltem, hogy még nincs kidolgozott javaslatuk. Amikor azonban megjelent a tervezet a jogszabályokat tartalmazó Slov-lex portálon, újra felvettem a kapcsolatot a szaktárcával, és közöltem, jó lenne, ha még a tárcaközi egyeztetés előtt bevonnának a folyamatokba. Ezt követően kaptam meghívást a kulturális minisztériumba” – magyarázta Horony Ákos, aki azt is hozzátette, az egyeztetés rendkívül magas szinten zajlott. A 10 tagú delegációban a kulturális miniszter, Martina Šimkovičová (SNS-jelölt), Lukáš Machala, a minisztérium hivatalvezetője és Mário Maruška államtitkár is helyet kapott.
Nyitottak a kompromisszumra
A kisebbségügyi kormánybiztos korábban nem kapta meg a tervezet szövegét, a minisztériumban azonban átnyújtották neki, így pontról pontra végigmentek a dokumentum tartalmán.
Az egyes javaslatok kapcsán több észrevételt, kifogást is megfogalmaztam. Úgy tűnt, nyitottak egy kompromisszumos megoldásra, így abban egyeztünk meg, hogy jövő hét szerdáig írásban összegezzük az észrevételeink
– mondta Horony, aki az általa látott változattal kapcsolatban érdeklődésünkre annyit árult el, hogy „a tartalma sokban hasonlított a sajtóban megjelent tervre”, de szerinte „ez egy újabb verzió volt”. A kormánybiztos azonban közölte, hogy a minisztérium képviselői jelezték jelen állás szerint minden dokumentum csak egy munkaterv.
Horony Ákos tájékoztatása szerint a kétórás tárgyalás során számos kérdést megnyitottak.
„A részletekről egyelőre nem szeretnék beszélni, mivel a tárgyalás továbbra is folyamatban van, így abban maradtunk, addig nem kommunikáljuk nyilvánosan a konkrétumokat, amíg az egyeztetés le nem zárul, de nyilván kisebbségi szempontból értékeltem a módosításokat” – jegyezte meg Horony.
Nem a kisebbségek ellen lépnének fel
A kisebbségügyi kormánybiztossal folyatott egyeztetés során a minisztérium tisztségviselői megismételték korábbi érvüket, mely szerint a módosítás nem a kisebbségek ellen irányul, az amerikanizmusok és anglicizmusok használatát szeretnék visszaszorítani.
Horony ugyanakkor tolmácsolta a tárca képviselőinek azokat az aggályokat, amik bizonyos pontok kapcsán a sajtóban is megjelentek.
„Elmondásuk szerint céljaik között nem szerepel sem a kisebbségi nyelvhasználat korlátozása, sem a betiltása, így arra figyelmeztettem őket, rendkívül fontos, hogy pontosan legyenek megfogalmazva az egyes rendelkezések, hogy ne kerüljön sor félreértésekre” – közölte Horony, aki arra is felhívta az illetékesek figyelmét, hogy a szankciók kibővítése és emelése szembemenne Szlovákia nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Ezt az érvét tudomásul is vették.
A szankciók összegének emelése kapcsán a kormánybiztos arra hivatkozott, hogy a szigorítás már 15 évvel ezelőtt, 2009-ben is komoly felhördülést okozott, még az Európa Tanács, a Velencei Bizottság is elmarasztalta.
A terv hamarosan a kormány elé kerülhet
A megbeszélés maga konstruktív volt, és abban maradtunk, hogy azt egyeztetések tovább folytatódnak, ha megkapták és kiértékelték az írásban továbbított észrevételeinket
– közölte Horony, aki azt is elárulta a minisztérium legkésőbb január végéig szeretné a kormány elé terjeszteni a módosítást.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter leszögezte, hogy a „politika tapasztalati műfaj, és mióta ezzel a kormánnyal működnek együtt, nem kellett csalódniuk az adott szóban”, így a magyar felet megnyugvással tölti el, hogy „ a szlovák politika legfelsőbb szintű vezetői világossá tették, a kisebbségi nyelvhasználat terén nem kívánják korlátozni a jogokat”.
Juraj Blanár elutasította, hogy az államnyelv megerősítésére irányuló törekvéseiket a politikai harc eszközévé tegyék.
A Szlovák Köztársaság egy olyan ország, ahol a kisebbségekről való gondoskodása túlmutat az átlagon, amiből más országok is tanulhatnának
– közölte a szlovák külügyminiszter, konkrétumokat azonban nem árult el, hogy ez mi mindenben nyilvánul meg.
Sajtóérdeklődésre szóba került Robert Fico azon javaslata is, ami a választási rendszer módosítására irányul. Blanár szerint ez egy „örökzöld” probléma, ami időről időre újra felmerül, ugyanakkor egyértelműen kijelentette, hogy egy ilyen módosításra kizárólag alkotmányos többség mellett kerülhet sor, amivel a jelenlegi koalíció nem rendelkezik, így szerinte nem kerül napirendre a kérdés.
Kapcsolódó cikkünk
Kisebb felzúdulást okozott a szlovákiai politikában, hogy a hétvégén Robert Fico miniszterelnök kijelentette, meg kellene változtatni a választási rendszert, hogy csökkenjen a parlamentbe kerülő pártok száma. Fico felvetett ötletének átültetése a gyakorlatba a Magyar Szövetségnek is nagyon fájna.
miként változtak a szlovákiai választási szabályok?mit szeretne elérni Robert Fico és mit jelent ez a magyaroknak?vajon mit szorgalmaz hónapok óta a Smer legnagyobb koalíciós partnere, a Hlas?hogy változtatna választási rendszert az ellenzéki KDH?milyen elképzelések születtek a Magyar Szövetség részéről?egyáltalán mennyi esély van a választási szabályok megváltoztatására?
A szlovákiai parlamenti választási szabályok a kilencvenes években többször is megváltoztak, de az utolsó számottevő módosítási hullámra még a Mečiar-kormányok idején került sor. 2006-ban bevezették a választási kaució intézményét, minden pártnak 17 ezer eurót kell letétbe helyeznie a választáson való induláshoz, ugyanekkor szabályozták a külföldről, levélben történő szavazásra vonatkozó előírásokat. A kampányolásra vonatkozó szabályok is változtak az elmúlt évtizedben, de egy lényeges, a választások menetét alapjaiban befolyásoló tényező nem: Szlovákia szűk húsz éve egy nagy választókerületként van nyilvántartva. Tőketerebesen ugyanazokat a pártlistákat kapja kézhez a választó, mint Pozsonyban – ahogy a parlamentbe is csak az a párt jut be, amelyik országosan megszerzi a szavazatok legalább öt százalékát.
Fico terve
A választási törvénymódosításról korábban csak nagyon visszafogottan nyilatkozó Robert Fico az STVR szombati vitaműsorában jelentette ki látszólag minden előzmény nélkül, hogy valamit tenni kell a fennálló rendszerrel, ugyanis több száz párt aktív az országban – egyébként egy olyan helyzetben, mikor Rudolf Huliak háromfős csoportjának SNS-ből való kiválása miatt saját maga is küzd a stabil többség bebiztosításával.
A miniszterelnök két módszert nevezett meg a parlamenti megosztottság csökkentésére: a választási küszöb hét százalékra emelését, illetve a kaució ötszázezer euróra emelését.
A változásokra valamikor a távolabbi jövőben kerülne sor, Fico hangsúlyozta, hogy egyeztetnie kell a téma kapcsán a többi párttal is.
Amennyiben ez a két hangsúlyos változás érvénybe lépne, valóban nagyban lecsökkenne a parlamenti választáson induló pártok száma, hiszen a félmilliós letét bebiztosítása ellehetetleníti a kis pártok indulását a választáson (a kauciót csak azok a pártok kapják vissza, amelyek legalább három százalékot érnek el a választáson). Valóban kevesebb formáció is jutna a törvényhozásba, miközben megnőne az elveszett szavazatok aránya. Csak az elmúlt választás eredményeiből kiindulva, a hét százaléknál gyengébben szereplő KDH, az SaS és az SNS is a parlamenten kívül találná magát, felszabadítva a képviselői mandátumok ötödét a Smer, a Hlas, a PS és a Szlovákia-mozgalom számára (amely koalícóban lépte át a hét százalékot). A küszöb megemelése miatt még nehezebbé válna a parlamentbe jutás a Magyar Szövetségnek, amely legutóbb 4,38 százalékot szerzett a választáson.
Nemzetiségi küszöbkérdés
A Magyar Koalíció Pártja, később pedig a Magyar Szövetség körében már korábban is felröppentek elképzelések a nemzetiségi küszöb lecsökkentéséről, jellemzően politikusi interjúkban találkozhatunk az megnyilvánulásokkal. Csak az elmúlt hónapokat figyelemmel követve Nagy József a kudarccal záruló nyári EP-választást követően fogalmazta meg első számú stratégiai politikai célként a négy százalékos parlamenti küszöb kialakítását.
Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott pártelnöke szintén fontos céljának tekintette a választási rendszer igazságosságáról szóló közjogi viták kezdeményezését. A politikus szerint a négy százalékos választási küszöb lélektanilag is segítene a magyar közösségen, de elképzelhetőnek tartotta a kisebbségi képviselőknek fenntartott garantált helyek létesítését is.
A Magyar Szövetség hivatalosan még nem reagált Fico elképzeléseire, de a párt egyik deklarált célja bekapcsolódni a választási rendszer megváltoztatásáról szóló párbeszédbe. A Szövetségnek korlátozottak a lehetőségei: mivel a párt nincs a parlamentben, nem tudna szavazataival támogatni vagy elbuktatni egy tervezetet sem, valószínűleg a régiós és a nemzetiségi kvóták is kevesebb helyet biztosítanának, mint az öt százalékos határ átlépésével keletkező tíz-tizenegy mandátum. Viszont még mindig többet, mint jelenleg.
Hlas: több erőt a régióknak!
Fico különutas bejelenetése a választási reformról azért is érdekes, mert van egy kormánypárt, amely következetesen, hónapok óta a fennálló szabályozás megváltoztatásáról beszél: a Hlas. A párt legutóbb az októberi programalkotó konferenciáján erősítette meg, hogy szeretné megnyitni a kérdést és jövőre bemutatja a tervezetét a nyilvánosság előtt is, miközben folyamatosan egyeztet más pártokról a támogatásról. Október óta egyeztetési körökről nem jött hír, csak azt tudni, hogy az SNS élesen ellenzi a választási szabályok megváltoztatását.
A Hlas tervezetének minden konkrétumát még nem tudjuk, de Matúš Šutaj-Eštok pártelnök több alkalommal is beszélt a sarkalatos pontjairól.
A párt azt szeretné, ha a 150 fős országos lista megszűnne, helyette mind a 79 járásnak saját képviselője lenne a parlamentben.
A Hlas állítja, hogy a jelenlegi képviselők túlnyomó része a fővárosból és környékéről származik, ami torzítja a parlament munkáját. Azt egyelőre nem tudni, hogy a fennmaradó képviselői helyeket milyen kulcs alapján osztaná el a párt. Egy járási listás struktúra lehetőséget adna a Magyar Szövetségnek arra, hogy parlamenti képviselethez jusson legalább két déli járásban – hacsak nem születik egy átfogó, magyarokat kizáró politikai összefogás ezekben a régiókban, mint azt néhányszor a megyei választások során láttuk.
KDH: megyei listák kellenek
Az egyetlen ellenzéki párt, amely a választási rendszer nyílt átalakítását szorgalmazza, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). Milan Majerský pártja azonban a Smertől és a Hlastól eltérő módon áll hozzá a reformokhoz: a megyék mintájára nyolc választókerületet hozna létre. A koncepciójuk alapján egy egy nagy lista helyett régiós listák jönnének létre, melyekből összesen 150 képviselőt választanának meg a parlamentbe. A párt a választási reformról szóló párbeszédbe szakembereket, megyei és helyi érdekvédelmi szervezeteket is meghívna, ezek az egyeztetések azonban a jövő évre vannak betervezve – nem történt az ügy kapcsán szlovák-magyar egyeztetés sem.
A régiós érdekképviselet ereje alapján valószínű, hogy a Magyar Szövetség egy hasonló reformmal viszonylag jól járna: több déli megyében is számolhatna néhány képviselői székkel.
A KDH azonban ellenzéki pártként biztosan nem számolhat a kormánypártok és saját partnereinek jóindulatával sem, a PS és az SaS is elhatárolta magát a választási törvénymódosítástól.
Varázslatos kilencven
A szlovákiai választási törvény megváltoztatása eleve matematikai akadályokba ütközik, hiszen 2023 januárjában a parlament Igor Matovič erőteljes nyomására alkotmányba iktatta a szlovákiai egy választókerület létét. A szabályozás megváltoztatásához így az alkotmány módosítására, tehát legalább kilencven képviselőre lenne szükség. Matovič akkor a változtatások szükségességét azzal indokolta, „orbáni módra” bármikor megtörténhet, hogy az aktuális kormánypártok megpróbálnak kialakítani egy számukra előnyösebb szabályozást. A volt miniszterelnök állította, hogy a Smer, a Hlas, az SNS és a Republika kész választási reformtervvel rendelkezik, amit a hatalomra kerülésük esetén meg is valósítanak. Bár Matovič saját maga is többször szorgalmazott választási reformot, egy ideje mereven elzárkózik az ötlettől.
Az alkotmányos többséget nem könnyű összehozni, hiszen a kormánykoalíciónak Rudolf Huliak csoportjával együtt is csak 79 szavazata van, az SNS pedig eleve ellenekezik.
Az eddig ismertetett tervek, a Smer, a Hlas és a KDH koncepciója alapjában véve különbözik egymástól – míg Fico szűkítené a pártok számát, a KDH tervezete biztos növelné a parlament megosztottságát. Csak akkor lenne esély a változásra, ha szélesebb körű ellenzéki-kormánypárti összefogás jönne létre a kormánypártok és a KDH részvételével, aminek az esélye a mostani, egyre feszültebb politikai környezetben nagyon csekély.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
