Robert Fico kormányfő szeptember 2-án a nyitrai kihelyezett kormányülést követően bejelentette, hogy kormánya keresetet nyújt be az Európai Unió Bíróságán az Európai Bizottság ellen az új genomikai technikákkal (NGT) előállított, genetikailag módosított növények deregulációjáról szóló új uniós rendelet miatt.
A kereset középpontjában az úgynevezett új genomikai technikák, vagyis az NGT-k alkalmazása áll. Ezekkel az eljárásokkal a növények genetikai állománya célzottan módosítható, ezért az Európai Unióban hosszabb ideje vita folyik arról, hogy az ilyen fajtákra milyen engedélyezési, nyomonkövetési és jelölési szabályok vonatkozzanak.
Az idén júniusban jóváhagyott uniós szabályozás egyes, új géntechnológiai módszerekkel előállított növényeket kivon a hagyományos géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó szigorúbb előírások egy része alól. Az uniós jogalkotás mögötti megközelítés szerint bizonyos NGT-eljárások olyan genetikai változásokat hozhatnak létre, amelyek természetes mutációval vagy hagyományos nemesítéssel is létrejöhetnének.
A szlovák kormányfő szerint viszont nem áll rendelkezésre elegendő tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ezeknek a technikáknak ne lennének káros hosszabb távú hatásai az emberi egészségre és a környezetre. Fico kijelentette, hogy a rendelet szerint „minden rendben van”, de a valóságban nem tudni, mit okozhatnak ezek a termékek.
A kormányra a szlovákiai agrár- és környezetvédelmi szervezetek is nyomást gyakorolnak a lazítás elleni fellépés ügyében. Ennek érdekében nyílt levélben fordultak az agrártárca vezetőjéhez, Richard Takáčhoz (Smer). A levelet több korábbi miniszter, a Szlovák Tudományos Akadémia tagjai, a Szlovák Méhészegyesület, a Takarmánygyártók Egyesülete, a Szlovák Vadászegyesület, a Greenpeace és mások is aláírták.
A nyílt levélben az uniós rendelet bírálói azt állítják, hogy az új szabályozás sérti az Európai Unió több alapelvét és a fogyasztói jogokat, valamint nemzetközi egyezményekkel is ellentétes.
A júniusi uniós szavazás során Szlovákia mellett többek között Magyarország, Ausztria, Horvátország, Románia és Szlovénia is a rendelet ellen szavazott.
A szlovák miniszterelnök elmondása szerint a kezdeményezett jogi eljárás várhatóan rendkívül összetett lesz, ennek dacára elkötelezettek a szigorúbb ellenőrzés fenntartása mellett.
NZS/Felvidék.ma/Teraz.sk/MTI
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
