A szkíták korát mutatja be Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kr. e. 8-4. századból származó gazdag régészeti leletanyagán keresztül a Kecskeméti Katona József Múzeum pénteken nyílt tárlata a Cifrapalota kiállítóhelyén.
A kiállítás megnyitóján Gyucha Attila, az amerikai University of Georgia régészprofesszora arról beszélt, hogy mintegy 25 éve nem volt hasonló léptékű tárlat az országban, így a mostani bemutató méltó folytatása a 2001-ben megrendezett eddigi legnagyobb szkíta kiállításnak.
A Kárpát-medencében a Kr. e. 7. századtól a 4. századig terjedő időszakot felölelő szkíta korszakról szólva a régész professzor kiemelte: az ebben a korban tapasztalható három fő jelenség – a migráció, az innováció és a globalizáció – segíthet megfejteni a későbbi történelmi korszakok vagy akár a jelenkor bizonyos folyamatait is.
A migráció kapcsán elmondta: a keleti sztyeppékről érkező populáció létszáma viszonylag kicsi volt, a Kárpát-medencében alapvetően egy szűkebb harcos elit és vezető réteg jelent meg, ám kulturális hatásuk óriásinak bizonyult.
Az innovációról szólva kifejtette: a Kr. e. 7. század végén megjelenő szkíta eredetű népcsoportok a lószerszámok és a haditechnika területén hoztak olyan alapvető technológiai váltást, amelynek hatása Észak-Itáliáig és Görögországig követhető. Ezeket az újításokat a környező népek helyi elitei kezdetben importként, presztízstárgyként vették át, majd idővel a saját képükre formálták, és maguk is gyártani kezdték.
Gyucha Attila a vaskori globalizáció példájaként említette, hogy az Altaj hegységtől az Alföldig terjedő hálózaton keresztül évszázadokon át áramlottak az áruk és az ötletek.
Rámutatott: az Alföld területe például egy olyan fontos központ lehetett, ahol a görög kocsiversenyekhez tenyésztettek lovakat, amelyek Észak-Itálián keresztül jutottak el Görögországba.
A Kr. e. 8-4. század közötti időszak szkíta emlékeit a közönség elé táró kiállításon megjelenik a szabadszállási, a Duna-Tisza köze legnagyobb szkíta temetőjéből származó, 1960-ban feltárt leletanyag is. A tárlat létrejöttét egy 2023-as kecskeméti ásatás inspirálta, amely során Katonatelepen harminc szkíta kori sírt tártak fel; ezek egyikében egy szkíta harci ló maradványaira bukkantak a régészek.
A rendezvényt felvezető köszöntőjében Szabóné Bognár Anikó, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatóhelyettese kiemelte: a tárlat a Duna-Tisza köze és a Tisza-vidék kulturális és tudományos fúziója, amely a szolnoki és a kecskeméti intézmény példaértékű szakmai együttműködésével valósulhatott meg. A kiállítás többek között Hajdrik Gabriella és Kovács Péter kurátorok, Szelei Mónika látványtervező, Kovács Szabolcs grafikus, valamint Boldog Zoltán rekonstrukciós alkotó munkájának köszönhetően jött létre – sorolta.
A tárlaton fegyverek, ékszerek, használati tárgyak és a szkíták temetkezési szokásait bemutató leletek láthatók, köztük számos olyan műtárgy, amely most első alkalommal szerepel múzeumi kiállításon.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei anyag különlegességei között sírokból előkerült edények, fegyverek és ékszerek, valamint közösségi régészeti kutatások során talált tárgyak, köztük egy ragadozó állatfejben végződő nyelű bronztükör is helyet kapott.
A kiállítás bemutatja a korszak alföldi lakosságát, az úgynevezett Vekerzug-kultúrát, amely a helyi közösségek és a keleti csoportok találkozásából alakult ki. Lakói folyók mentén és löszhátakon letelepedve állattartással és földműveléssel egyaránt foglalkoztak.
A leletek tanúsága szerint a korszak legfontosabb újításai közé tartozott az összetett reflexíj és a fejlett lovas harcmodor megjelenése, de a görög gyarmatvárosok közvetítésével a fazekaskorong használata is ekkor jutott el a térségbe. Bár a Kárpát-medence keleti felében a helyi vaskori hagyományok még hosszú ideig tovább éltek, a régió arculatát a Kr. e. 4. században a nyugatról érkező kelta csoportok megjelenése alapvetően átalakította.
A bemutatott leletek a Kárpát-medencén túlra, az Alpok, a Baltikum és az Al-Duna vidékének szkíta kori kapcsolataiba is betekintést engednek.
A tárlatot gazdagon illusztrált rekonstrukciós rajzok, tárgyrekonstrukciók és interaktív elemek egészítik ki, a gyermekek számára pedig külön játszósarok teszi élményszerűvé a múlt felfedezését.
A Szkíták kora az Alföld szívében című kiállítás október 11-éig látogatható a kecskeméti Cifrapalotában.
MTI/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
