A szeretet nem ismer határokat és nem tesz különbséget ember és ember között – ezt tapasztalhatták meg mindazok, akik november 8-án ellátogattak a Budavári Nagyboldogasszony Főplébániára. A Szeretet Misszionáriusai, közismert nevükön Teréz anya nővérei, ezen a napon közel negyven hajléktalan emberrel érkeztek a plébániára, ahol terített asztalnál ebédeltek a közösség tagjaival.
A rend tagjai évtizedek óta jelen vannak Budapesten, ahol a legszegényebbek és legkiszolgáltatottabbak között végzik szolgálatukat. A nővérek a VIII. kerületi Tömő utcai központjukban télen heti öt alkalommal, nyáron hétvégenként főznek és osztanak meleg ételt a hajléktalanoknak. A vasárnapi alkalmakat rendszerint szentmise előzi meg, amelyen a rászorulók és az önkéntes segítők együtt vesznek részt – mert a test táplálása mellett a lélek megerősítése is fontos számukra.
Ezúttal Süllei László plébános és Forgács Balázs káplán meghívására látogattak el a nővérek a Nagyboldogasszony (Mátyás)-templom közösségéhez a főplébániára, hogy a hajléktalanokkal együtt éljék át a szeretetvendégség örömét. A meleg ebédet és a házi süteményeket az esztergomi Prímás Pince készítette és ajánlotta fel.
Az étkezés közös imával kezdődött. Süllei László hálát adott a szeretetszolgálatért, a közösség összefogásáért, és mindazokért, akik nap mint nap segítenek a legkiszolgáltatottabbakon. Az ételt a plébániai közösség fiataljai szolgálták fel; a nővérek szintén aktívan részt vettek a szolgálatban, szeretetteljes odafigyelésükkel emelve az együttlét meghittségét.
„Nem az számít, mennyit adunk, hanem az, mennyi szeretetet teszünk abba, amit adunk” – idézték többen is rendalapítójuk szavait. Ez a nap valóban erről szólt: az egyszerű, mégis mély emberi találkozásokról, a figyelemről, a törődésről és a közösen megélt hitről.
Az ebéd a közösség, az emberség és az irgalom csendes ünnepe volt. Egy nap, amikor a budai Vár szívében a szeretet vált láthatóvá – egy tál meleg ételben, egy imában, egy mosolyban.
Szöveg: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Fotó: Zuggó Zsolt
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
