A bősi Bátky Tamás gyermekkorában festett, rajzolgatott. Csak úgy, önmaga keresésének eszközeként. Akkoriban az önkifejezésnek ez egy éppen megfelelő formája volt, az évek azonban kíméletlenül múltak. Jött a kamaszkor, a társaság keresés korszaka, megismerkedés mindenféle földi örömökkel – szóval olyan dolgok, melyek egy tiszteletreméltó felnőttet rosszalló fejcsóválásra késztetnek… Később maga is azzá vált, s a polgári, családi kötelességek lefoglalták idejének és erejének jelentős részét. Két gyerkőc édesapja lett, ám ez nem feledtette vele az alkotás iránti igényt – sőt, ha lehet az apaság még erősítette is ezt.
Hírdetés
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
