A Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása ünnepén, december 8-án, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök Debrecenben, a püspöki hivatal kápolnájában mutatott be szentmisét, amelyen részt vettek a hivatal dolgozói. A főpásztor az ünnep dogmatikai tartalmáról elmélkedett, arról, hogy a szeplőtelen fogantatás nem Jézus fogantatására vonatkozik, hanem Mária bűn nélküli fogantatására.
„Örvendezve örvendek az Úrban, és lelkem ujjong az én Istenemben, mert az üdvösség ruhájába öltöztetett engem, és az igazság palástját terítette rám; mint a vőlegényre, aki fölteszi fejdíszét, és mint a menyasszonyra, aki ékszereivel díszíti magát.” A szentmise kezdő énekét Izaiás könyvéből hallhattuk (Iz 61,10). Mária minden kegyelmi ajándékát értünk kapta, hogy Jézust elhozza erre a világra, és ezáltal mi is részesedhessünk Isten végtelen kegyelmében.
„Az ünnep tartalma az a dogmatikai igazság, hogy Mária bűn nélkül fogantatott. Bár az elhangzott evangéliumi szakasz (Lk 1,26-38) Gábor angyal és Mária találkozásáról szól, de a szeplőtelen fogantatás dogmája nem Jézus fogantatására vonatkozik, hanem Máriára. Azt tartalmazza, hogy Mária fogantatása pillanatától kezdve mentes volt az áteredő bűntől és életében minden más személyes bűntől is. Ezt jelenti a kegyelemmel teljes kifejezés. Mentesült azért, hogy méltó legyen arra, hogy Isten Fiának az édesanyja lehessen. Értünk kapta ezt a kegyelmet, hogy Jézus egy bűn nélküli asszony gyermekeként jöjjön el erre a világra. Mária megmutatta az életével, hogy az emberlét nem azonos a bűnös léttel. Az ember arra van teremtve, hogy az élet tejességére jusson.
Az ószövetségi olvasmány (lásd: Ter 3,9–15.20) története arról szól, hogy az ember a saját feje után akart menni, és arra vágyakozott, hogy Istenné legyen. Az Isten is azt akarja, hogy az embernek isteni életben legyen része, de az ember nem az Isten által kijelölt úton akarta ezt elérni.
A paradicsomkert törvénye szerint a kert középső fájáról nem ehettek. Az ember ennek megtartásával tudta volna kimutatni Isten iránti szeretetét, de Isten akarata ellenére cselekedett. Ennek következtében megtört a harmónia Istennel, egymással, a természettel egymásra mutogattak, és tulajdonképpen Istent hibáztatták. Ezt jelenti az áteredő bűn, amely bennünk van, ennek következménye a bizalmatlanság Isten iránt, és egymás iránt.
Mária mindettől mentes volt azért, hogy azzal a bizalommal, ami benne volt, megmutassa az ember hivatását. Mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy bízzunk az Istenben, hagyatkozzunk rá teljesen, mi is mondjuk ki az igent az ő akaratára.
A megváltás kegyelme kétféleképpen árad ki. A mennyei Atya Fiának érdeméért eleve megóvta Máriát az eleséstől. A kegyelem másik féle kiáradása az, hogy Jézus Krisztus megváltotta az elesett embert, és nekünk ajándékozta az örök életet. Ez egyben feladatot is jelent számunkra: fogadjuk el ezt a kegyelmet, éljünk vele és törekedjünk arra, hogy bűn nélkül éljük az életünket. Sokszor elesünk, de a megváltás kegyelme segít, hogy újra felálljunk, és teljesítsük Isten akaratát.
Mária az igenjét arra mondta ki, hogy Istennél semmi sem lehetetlen, még az sem, hogy mi mindannyian üdvözüljünk.
Ezen a napon azt ünnepeljük, aki Ádám és Éva után először jelent meg a földön bűn nélkül. Megünnepeljük a kegyelmet, amelyet Mária kapott, és amelyet mi kaphatunk. Mi is mondjuk ki Isten akaratára az igent, és a készségünket arra, hogy Istennél semmi sem lehetetlen, és ha együtt működünk kegyelmével, akkor rajtunk keresztül is világra jön Isten szeretete” – zárta gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.
Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
