A szentszéki ENSZ-képviselő felszólalt az egyre gyakoribb, vallási gyűlöletből elkövetett cselekedetek kapcsán tartott ülésen Genfben. John David Putzer atya aggodalmát fejezte ki a svédországi Korán-égetés miatt. Nem szabad visszaélni a szólásszabadsággal, mert szítja a gyűlöletet, az intoleranciát és az erőszakot – hangsúlyozta az ENSZ-ülésen, amelyen 28 szavazattal elfogadták a határozatot.
A Szentszék a leghatározottabban elítéli a vallási helyek, szimbólumok és tárgyak megszentségtelenítését, rombolását. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 53. – június 19. és július 14. között tartott – rendes ülésén Genfben a Szentszék állandó missziójának ügyvivője, John David Putzer atya felszólalt a Pakisztán által felvetett témában, miszerint aggasztóan nő a vallási gyűlöletből nyilvánosan, előre megtervezett szándékkal elkövetett erőszakos cselekedetek száma. Ezt mutatja a Korán időről időre történő megszentségtelenítése az európai országokban és azokon kívül is.
Mint ismeretes, a közelmúltban Svédországban fordult elő hasonló eset, amikor egy iraki származású tüntető felgyújtotta az iszlám szent könyve, a Korán egyik példányát. Mindezt Stockholmban egy mecset előtt tette, az íd al-adha, a muszlim áldozati ünnep idején. Az esettel kapcsolatban, mely heves vitát és tiltakozást váltott ki világszerte, Ferenc pápa is állást foglalt az Egyesült Arab Emírségek Al-Ittihad napilapjának adott nyilatkozatában. „Felháborítónak és undorítónak tartom ezeket a cselekedeteket – mondta a Szentatya. – Minden könyvet, amelyet szerzői szentnek tartanak, tiszteletben kell tartani a híveik iránti tiszteletből; a véleménynyilvánítás szabadságát soha nem szabad ürügyként felhasználni mások megvetésére. Ennek megengedését el kell utasítani és el kell ítélni” – hangsúlyozta az interjúban a pápa.
Ferenc pápa szavaira hivatkozott a genfi ülésen a vatikáni ENSZ-képviselő. John David Putzer elítélte a jelenséget, és különösen aggasztónak nevezte, hogy éppen az íd al-adha muszlim áldozati ünnep kezdetén égették el a Koránt, beszennyezve ezzel a szent napot. „A vallási meggyőződésben kifejeződik az igazság és az élet értelmének és céljának keresése az ember részéről. Ezért a vallási hiedelmek, hagyományok vagy szent tárgyak szándékos megsértése támadás a hívők emberi méltósága ellen” – szögezte le Putzer atya. Hozzátette: az ilyen cselekedetek elkövetői visszaélnek a szólásszabadság értékes ajándékával, táplálják a gyűlöletet, az intoleranciát és az erőszakot háborúk és konfliktusok sújtotta világunkban, ahol – a Szentatya szavai szerint – a testvériség lehet gyógyír korunk sebeire.
A genfi ENSZ-ülés végén az Emberi Jogi Tanács tagjai határozatot fogadtak el, amely elítéli és elutasítja a vallások elleni gyűlölet minden megnyilvánulását, beleértve a szent Korán közelmúltbeli nyilvános és előre kitervelt megszentségtelenítését. A dokumentumot huszonnyolcan támogatták (köztük Pakisztán, Kína és Szenegál), tizenketten ellene szavaztak (köztük az Európai Unió egyes országai, az USA és az Egyesült Királyság), heten tartózkodtak.
Pakisztánban gyakran nyugati ügynöknek tekintik a keresztényeket. Számos esetben követtek el ellenük merényletet, különösen a szomszédos Afganisztán 2001-es amerikai inváziója és a Muszlimok ártatlansága című iszlámellenes film 2012-es bemutatója óta.
*
Június 28-án egy iraki születésű svéd állampolgár lapokat tépett ki a Koránból, és elégette őket a svéd főváros, Stockholm nagymecsetje előtt. A férfit etnikai és faji gyűlölet vádjával letartóztatták. A megszentségtelenítés több muszlim országban tiltakozássorozatot indított el, és Svédországot is számos bírálat érte az eset kapcsán. A Korán-égetést Ferenc pápa és a Svéd Egyházak Tanácsa is elítélte.
„Vagy a testvériség, vagy az ellenségeskedés civilizációja fog megvalósulni, vagy közösen építjük a jövőt, vagy nem lesz jövő – hangsúlyozza a pápa. – Az emberi testvériség az az ellenszer, amelyre a világnak szüksége van, hogy kigyógyuljon ezeknek a sebeknek a mérgéből. A vallásközi együttműködés jövőjének alapja a kölcsönösség, a másik iránti tisztelet és az igazság elve. A mi feladatunk, hogy a vallásos érzületet együttműködéssé, testvériséggé, konkrét jó cselekedetekké alakítsuk át” – nyilatkozta az Al-Ittihad lapnak a pápa, kiemelve: ma béketeremtőkre van szükségünk, nem fegyvergyártókra; a béke építőire, nem konfliktusokat szítókra; tűzoltókra, nem piromániásokra; a megbékélés pártfogóira, nem pedig pusztítással fenyegető emberekre.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
