Mennyire értik a mai fiatalok a Biblia szövegét? Hogyan lehet közérthető fordítást alkotni a szakrális üzenet csorbítása nélkül? Mit képes kezdeni a mesterséges intelligencia a bibliai szövegekkel? Többek között ezeket a kérdéseket veszik górcső alá az augusztus 28. és 30 között megrendezendő 34. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia résztvevői.
Szeged az elmúlt csaknem három és fél évtizedben Kelet-Európa legjelentősebb szentírástudományi fórumává nőtte ki magát. Idén 32 professzor jelezte részvételét a találkozón, amelynek jövő héten hétfőtől szerdáig a Szegedi Dóm Látogatóközpont ad otthont.
A konferencia legfőbb célja kezdettől fogva a teológiai gondolkodás fejlesztése, továbbá az a törekvés, hogy a Biblia üzenetét minél szélesebb körben hozzáférhetővé tegyék, hiszen – noha a Bibliában foglalt üzenet örök érvényű – az új és új generációk számára egyre nagyobb nehézséget jelent annak nyelvi értelmezése. Mára körülbelül 3000 nyelvre fordították le a szent szövegeket, azonban a kulturális különbségek is jelentősen befolyásolják a befogadók értelmezését.
Az idei konferencia különlegessége, hogy kimondottan a fiatal korosztály Szentírás-értelmezését veszi górcső alá. A találkozót egy bibliaértelmezési teszt előzte meg, amely harminc település 3000 általános és középiskolás diákjának részvételével zajlott. Ehhez egyházi és civil iskolákba járó diákokat vegyesen kértek fel. A teszt egyik részében a feleletválasztás módszerével kellett bibliai kifejezések értelmét megadniuk, a másik részében pedig önállóan kellett magyarázatot fogalmazniuk egy-egy szentírási kifejezésre – mondta el Benyik György, a konferencia alapító-igazgatója. – A kérdések között szerepelt például az égő áldozat, a pelyva, a megaláztatik és az angyalok nyelve kifejezés is. A teszt nagyon erőteljesen rávilágított arra, hogy a gyerekek vallási szókincse egyszerűen hiányzik – összegezte az eredményeket Benyik György atya.
Elmondta azt is, hogy valaha a Biblia nyelve nagyon közel állt a köznyelvhez. Az 1960-as évektől új bibliafordítási folyamat indult Eugene A. Nida baptista prédikátor kezdeményezésére, akit az üzenetközpontú fordítás úttörőjeként tartanak számon a biblikusok. Miért tekinthető mérföldkőnek, hogy a szó szerinti fordítást felváltotta az üzenethűség szándéka? Legfőképpen azért, mert ahány kultúra, annyiféle befogadó létezik, és az a kép, ami a magyarok számára egyértelmű, Kínában például vajmi keveset mond. Az eszkimóknál például az Isten báránya kifejezés semmit nem mond, ellenben az Isten fókája már kifejező – magyarázta, majd azzal folytatta, hogy a legfőbb nehézséget mégis az a nagyon kényes egyensúly jelenti, amikor a parafrázisok megalkotása során már közérthető egy bibliai szöveg, ugyanakkor a fordításnak mégis meg kell tartania az üzenet méltóságát és szentségét. A jövő heti konferencia vitái és kerekasztal-beszélgetései zömének témáját éppen ennek a kényes egyensúlynak kérdése és dilemmái adják.
Az idei konferencia további különlegessége, hogy előzetes kísérletként próbafordításokat készíttettek a mesterséges intelligenciával is. A teremtéstörténet, Káin és Ábel, valamint Izsák feláldozása történetének átfordítására is utasították az MI-t, ráadásul több módon. Például hogy bulvárstílusban, vagy éppen óvodás célközönségnek szánva fogalmazza át a szent szövegeket. A variációkat a konferencia honlapján közzétették.
A konferencia részletes programja IDE kattintva érhető el.
Forrás: Délmagyar.hu/Szeged-Csanádi Egyházmegye
Fotó: Gémes Sándor
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
