A Szent Korona legkorábbi hiteles ábrázolása

A Szent Korona legkorábbi hiteles ábrázolása

Harmincöt esztendeje ismert a magyar tudomány és nagyközönség számára a Szent Korona első hiteles ábrázolása. Ám legfőbb nemzeti kincsünk históriájának egyik legkülönlegesebb rejtélyét azóta sem sikerült megoldani: mikor és milyen körülmények között keletkezett a magyar korona legkorábbi autentikus ábrázolása?

Az eddigi elképzelések

A Szent Korona legrégibb hiteles képe egy napjainkban Münchenben őrzött kétkötetes munka első részében maradt fenn; ennek kezdőlapján az 1555-ös évszám olvasható. A korona annak illusztrációjaként díszeleg ott, hogy a szerző elmeséli, miként szerezte vissza 1463 júliusának végén, a bécsújhelyi tárgyalásokat követően Hunyadi Mátyás király III. Frigyes császártól a magyar felségjelvényt. Azt ugyanis még 1440-ben Habsburg Albert magyar király özvegye, Erzsébet királyné ellopatta Visegrádról az udvarhölgyével (Kottanner Jánosnéval), majd a csecsemő V. László megkoronázása után Ausztriába vitte. A kétkötetes kódex az 1570-es évek elején a Fugger család könyvtárából került a müncheni bajor hercegi, majd később a Bajor Állami Könyvtárba.

A fenti információkkal magyarázható, hogy a koronaábrázolás keletkezéséről számos elképzelés született. Bár a munka második kötete még 1550-es évekbeli eseményekről is beszámol, egyes kutatók ezzel nem törődve egyenesen a korona III. Frigyes általi birtoklásának idejére (1440–1463), mások a német vélemények hatására 1547 és 1555 közé vagy pontosabb időpont-megjelölés nélkül a XVI. századra teszik az ábrázolás megszületését. Még akik tisztában vannak a kötetek XVI. század közepi keletkezési idejével, azok is gyakran feltételeznek koronaábrázolásunkhoz vagy Mátyás, vagy Jagelló-kori előképeket.

Mindeközben egykori Fugger-birtoklásának köszönhetően a magyar kutatás túlnyomó többsége a munkát a Fugger család történetének, röviden Fugger-krónikának tartja. Sőt, e feltételezésre építve széles körben elterjedt az a vélekedés, miszerint a korona egy ideig a Fuggerek birtokában volt, akik ugyan nem használták rendeltetésszerűen a magyarok iránti ellenszenvük miatt, de legalább lerajzoltatták. Végül a koronakutatók egy része Szűz Máriát véli felfedezni a koronakép közepén. Az újabb kutatások alapján mindezek az elképzelések csaknem teljességgel hibásnak nyilváníthatóak.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »