A szelén a Mengyelejev-féle periódusos rendszer 34. eleme, nevét Szelénéről kapta, aki a görög mitológiában az ősi holdistenség megszemélyesítője volt.
A tudósok már a 19. század elején felfedezték a szelént, az azonban csak a 20. század második felében vált nyilvánvalóvá, milyen fontos szerepet tölt be az emberi test megfelelő működésében. Legfontosabb tulajdonsága ugyanis az, hogy aktiválja a glutation-reduktáz és a tiredoxin-reduktáz nevű enzimeket, amelyek így képesek lesznek arra, hogy mérsékeljék az oxidatív stresszt a szervezetünkben. Az szelén tehát egy rendkívül fontos és erős antioxidáns – írja a Házipatika.com.
Antioxidáns tulajdonságai révén a szelén gátolja a szabadgyökök keletkezését, amelyek károsítják a sejtjeinket. Már tudományos statisztikák is kimutatták, hogy az influenza azokban az európai országokban válik rendszeresen járvánnyá, ahol a környezetben alacsony a szelén előfordulása. Így kijelenthetjük, hogy az immunrendszerünk működését is jelentősen támogatja.
Szelénből általában nagyon kevés, mindössze 10-15 milligramm található meg a szervezetünkben. Ez azt jelenti, hogy nagy mennyiséget nem is kell bevinnünk a táplálkozással. Sőt, mivel a szelént túladagolhatjuk, nagyon oda kell figyelnünk a megfelelő dózisra! Ha ugyanis túl sokat kap belőle a testünk, nem csökkentjük, hanem növeljük a rákos megbetegedések, vagy a diabétesz kockázatát!
A szelénmérgezés, idegen kifejezéssel élve szelenózis tünetei a fokhagymaszagú lehelet, hajhullás, körmök töredezése, émelygés, hasmenés, bőrkiütés, ingerlékenység, vagy az idegrendszer labilitása. Amennyiben ezeket tapasztaljuk magunkon, érdemes egy időre abbahagyni a szelén szedését, és kiszámolni, hogy mekkora az ideális adag. Bár a szakemberek még mindig nem képviselnek teljesen egységes álláspontot ebben a kérdésben, a legtöbben úgy vélik, hogy a felnőttek esetében napi 55 mikrogramm, gyermekeknél pedig inkább csak 30-40 mikrogramm az ajánlott mennyiség. Egyedül a várandós nőknek javasolják, hogy napi 60-70 mikrogrammnyit vigyenek be a szervezetükbe, hiszen a magzat szükségleteit is fedezniük kell.
Magyarországon érdemes gondoskodni a szelén pótlásáról, hiszen Európa más országaihoz hasonlóan, itt sincs elég belőle a talajban, ami azt jelenti, hogy az élelmiszerekbe sem kerül bele megfelelő mennyiség. Ennek ellenére a kiegyensúlyozott táplálkozással, illetve magas szeléntartalmú ételek fogyasztásával sokat tehetünk azért, hogy ne alakuljon ki a szervezetünkben szelénhiányos állapot. Szakemberek szerint ennek érdekében a magas fehérjetartalmú ételeket érdemes előnyben részesítenünk, ezek elsősorban a hús, a hal, a tej, a tojás és a hüvelyesek. Külön kiemelik a tengeri algát, a kagylót, valamint a belsőségeket, mint például a máj és a vese. De szelénben gazdagok emellett a teljes kiőrlésű gabonafélék, a hagymák, a gombák, a brokkoli, valamint a spenót is. Meglepő módon a legtöbb szelén a paradióban található. Ha naponta egy-két szemet eszünk belőle, biztosan fedezni tudjuk vele a szervezetünk szelénszükségletét.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
