Az orosz vállalatok profitja 2023 második negyedévében 25%-kal megugrott, annak ellenére, hogy az Ukrajna február 24. óta tartó megszállása miatt bevezetett európai és amerikai szankciók recesszióba taszították a gazdaságot.
A Bloomberg hírügynökség a Sberbanknak a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatain alapuló számítását idézi, mely szerint a nyereség 9,5 billió rubelre nőtt, ami az időszak átlagos árfolyamán számítva 144 milliárd dollárt tesz ki. A fogyasztói árak éves összevetésben 17%-kal emelkedtek.
Szintén nőtt az építőipar és a vendéglátás/turizmus nyeresége, ez utóbbi azért, mert az oroszok a szankciók és a légi közlekedési korlátozások miatt otthon maradtak, és ott költötték el a pénzüket.
Természetesen Oroszországban sincs kolbászból a kerítés, a kis- és nagykereskedelemben 13%-kal csökkent a profit.
A bányászat bevételei a felére apadtak, itt a csökkenés 51%-os, míg a technológiai szektorban, ahol a nyugati cégek egy része kivonult, a profit 48%-kal esett vissza. E két területen a visszaesés különösen érzékeny lehet a gazdaság egésze teljesítményének alakulása szempontjából. Illetve válasz lehet azoknak is, akik amellett kardoskodnak, hogy a szankciók nem működnek. Hiába ugyanis a mérhetetlen orosz nyersanyagkincs, ha azt nem fogják tudni értékesíteni, vagy ha igen, akkor a világpiaci ár alatt, mint ahogy azt a kínaiak szénvásárlása esetében láthattuk.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok a háború kezdete óta eltelt 187 napban hét szankciós csomaggal sújtotta Oroszországot, ezek a Krím 2014-es annektálása, és a minszki megállapodás végrehajtásának elmulasztása miatt kivetett szankciókon felül értendők.
A szankciók között vannak személyekre és szervezetekre vonatkozók egyaránt, a szankciós jegyzékben 108 szervezet és 1214 személy neve szerepel, Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter mellett például az Állami Duma azon 351 képviselőjének neve is, akik az invázió előtt, február 15-én a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségének elismerésére szavaztak, illetve iparági és katonai vezetőké, olyan propagandistáké, akik dezinformációs tevékenységet folytatnak, szíriai zsoldosok toborzásában vesznek részt…, de felkerült rá például Moszkva polgármestere is.
Nagy vonalakban tekintsük át, mit tartalmaznak az egyes csomagok:
Február 23. – 1. csomag
Célzott szankciók az orosz Állami Duma 351 tagjával és további 27 személlyel szemben.
A Donyeck és Luhanszk régiójának (oblaszty) nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeivel való gazdasági kapcsolatokat érintő korlátozások.
Korlátozások Oroszországnak az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és a kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférésére vonatkozóan.
Február 25. – 2. csomag
Az EU úgy határozott, hogy befagyasztja Vlagyimir Putyinnak, az Oroszországi Föderáció elnökének és Szergej Lavrovnak, az Oroszországi Föderáció külügyminiszterének a vagyoni eszközeit. Emellett az EU korlátozó intézkedéseket vezetett be az Oroszországi Föderáció Nemzetbiztonsági Tanácsának tagjaival és az Orosz Állami Duma többi tagjával szemben, akik támogatták, hogy Oroszország haladéktalanul elismerje az önmagukat kikiáltó donyecki és luhanszki „köztársaságokat”.
Február 28. – 3. csomag
Az új intézkedések közé tartozik többek között:
Az Orosz Központi Bankkal folytatott tranzakciók tilalma.
500 millió EUR összegű támogatási csomag az ukrán fegyveres erőknek nyújtandó felszerelések és készletek finanszírozására.
Tilalom az orosz fuvarozók számára az uniós légtér átrepülésére és az uniós repülőterekhez való hozzáférésre vonatkozóan.
Új szankciók 26 további személyre és egy további szervezetre vonatkozóan.
Március 15. – 4. csomag
Az új intézkedésekkel többek között tilalmat vezetett be a következő területekre:
Egyes állami tulajdonú vállalatokkal bonyolított mindennemű ügylet.
Hitelminősítési szolgáltatások nyújtása bármely orosz személy vagy szervezet részére.
Az orosz energiaágazatba irányuló új beruházások.
Április 8. – 5. csomag
A csomag az alábbiakra vonatkozó tilalmat tartalmaz:
A szén és más szilárd fosszilis tüzelőanyagok Oroszországból történő importja.
Az összes orosz hajó uniós kikötőkbe való belépése.
Az orosz és belarusz közúti fuvarozók EU-ba való belépése.
Egyéb áruk, például fa, cement, tengeri eredetű élelmiszerek és likőrök importja.
Sugárhajtómű-üzemanyag, valamint egyéb termékek Oroszországba irányuló exportja.
Kriptotárcákban elhelyezett betétek.
Május 30-31. – 6. csomag
A csomag kiterjed az Oroszországból a tagállamokba szállított nyersolajra és kőolajtermékekre. A csővezetéken szállított nyersolajra ideiglenes kivételt fognak bevezetni.
A csomag az alábbiakat tartalmazza:
A nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Oroszországból történő behozatalának tilalma, korlátozott kivételekkel.
További három orosz bank és egy belarusz bank kizárása a SWIFT-rendszerből.
További három orosz állami tulajdonú csatorna műsorszolgáltatásának felfüggesztése az EU-ban.
Az EU ezen túlmenően további 65 személlyel és 18 szervezettel szemben is szankciókat fogadott el. Ezek között vannak a Bucsában és Mariupolban elkövetett atrocitásokért felelős személyek is.
Július 21. – 7. csomag
Az „intézkedések fenntartását és összehangolását” célzó csomag:
Új tilalmat vezet be az orosz eredetű arany, ezen belül az ékszerek vásárlására, behozatalára és átadására.
Megerősíti a kettős felhasználású termékek exportellenőrzését.
Kiterjeszti a meglévő kikötői belépési tilalmat a zsilipekre.
Pontosítja a meglévő intézkedéseket, például a közbeszerzés, a légi közlekedés és az igazságszolgáltatás területére vonatkozókat.
További 54 személyt és 10 szervezetet von a korlátozó intézkedések hatálya alá, köztük Moszkva polgármesterét és egy jelentős pénzügyi intézményt, a Sberbankot.
Az új intézkedések – a korábbi szankciókhoz hasonlóan – nem érintik Oroszország élelmiszer-, gabona- vagy műtrágyaexportját.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
