2014 óta a nyugati országok példátlan mennyiségű, összesen 26 655 szankciót vezettek be Oroszország ellen, ebből 23 960-at 2022 februárja után. A deklarált cél az volt, hogy a Kremlt geopolitikai irányváltásra kényszerítsék az ukrajnai háború gyors befejezésével. A várakozásokkal ellentétben azonban az orosz gazdaság nem omlott össze, sőt, a szankciók számos nem várt, esetenként ellentétes hatást váltottak ki.
Gazdasági sokk helyett stabilitás
A szankciók kezdetben valóban megrázták az orosz gazdaságot, ami 2022-ben 1,2%-os visszaesést eredményezett. A növekedés azonban már 2023-ban (+4,1%) és 2024-ben (+4,3%) is visszatért. A gazdaság hatalmas bevétellöketet kapott 2022–23-ban, mivel az EU-nak időre volt szüksége az orosz olajról való leváláshoz, így kénytelen volt készleteket felhalmozni. Jelenleg ismét felmerültek a nyugati médiában a recesszióról szóló spekulációk, de ezek a feltételezések az egyébként mainstream Intellinews régiós hírportál szerint sem állják meg a helyüket.
A lap szerint a nyugati politika egyik fő tévedése az oroszországi hatalmi viszonyok félreértelmezése volt. A szankciók több mint 13 000 esetben orosz milliárdosokat és üzletembereket céloztak. A feltételezés az volt, hogy ez a gazdasági elit nyomást fog gyakorolni a Kremlre a vagyonuk megmentése érdekében. Vlagyimir Putyin Oroszországában azonban a milliárdosoknak nincs politikai befolyásuk, így nem tekinthetők a szó klasszikus értelmében vett oligarcháknak.
A vagyon hazatérése és a belső piac erősödése
A szankciók nem a kormány elleni lázadáshoz vezettek, hanem a vagyon hazatelepítéséhez. Mivel a nyugati szankciók kiszámíthatatlanok voltak, sok üzletember Oroszországba vagy baráti országokba menekítette vagyonát.
Ennek eredményeként Oroszországban a milliárdosok száma és összvagyona is rekordot döntött, elérve a 625,6 milliárd dollárt.
Ez a hazahozott tőke jelentős pénzügyi alapot teremtett az országban.
Ez a megerősödött pénzügyi bázis lehetővé tette a kormány számára, hogy a költségvetési hiányt a helyi kötvénypiacról finanszírozza a Nemzeti Jóléti Alap helyett. A szankcionált üzletemberek egy része alkalmazkodott az új helyzethez, és hazatelepített vagyonát az orosz gazdaság fellendítésébe fektette.
Így a szankciók akaratlanul is megerősítették az orosz államot azáltal, hogy a tőkét a hazai piacra irányították.
Külföldi cégek és globális átrendeződés
A szankciók ellenére sok nyugati cég nem vonult ki teljesen Oroszországból. A legnagyobb külföldi vállalatok mintegy 46%-a helyi befektetőknek adta el üzletágát, biztosítva a működés, a munkahelyek és az adóbevételek folytonosságát. Ironikus módon a továbbra is Oroszországban működő külföldi érdekeltségű cégek gyakran versenyelőnybe kerültek, és jelentős, több mint 20 milliárd dolláros adóbefizetéssel járultak hozzá az orosz költségvetéshez.
A szankciók a globális geopolitikai viszonyokat is átformálták. Az úgynevezett Globális Dél országai, különösen Kína és India, elmélyítették gazdasági kapcsolataikat Moszkvával. Ez felgyorsította a többpólusú világrend kialakulását, és
megkérdőjelezte a dollár és a nyugati pénzügyi rendszerek egyeduralmát. Bár a szankciók hosszú távon kétségtelenül okoznak károkat, Oroszország sokkal ellenállóbbnak és alkalmazkodóbbnak bizonyult a vártnál.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Mikhail Metzel, Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
