Ha a szomszédodban háború van, te sem vagy biztonságban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén pénteken Budapesten, hangsúlyozva: stratégiai kérdés Magyarország számára, hogy mielőbb béke legyen a szomszédunkban.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) plenáris ülésén a Várkert Bazárban 2022. november 18-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A szankciós politika nem elvi kérdés, emiatt ugyanis az energiaárak az egekbe szöktek, ez pedig évente 10 milliárd eurós hiányt jelent a magyar gazdaságban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén, pénteken Budapesten.
A kormányfő kifejtette: ebből 6 milliárd eurót a gazdaságnak kell „lenyelnie”, míg 4 milliárd, vagyis mintegy 1600 milliárd forintos teher a költségvetésen marad.
Hangsúlyozta: ez az az összeg, amit az ország nem tud társadalmi célokra, például béremelésekre vagy adócsökkentésre fordítani.
Ebből a szempontból nem tűnik túlzónak a magyar szankcióellenes politika – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök az eseményen kifejtette: ma több barátunk és több szövetségesünk van a nemzetközi térben, mint korábban volt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten.
A kormányfő kiemelte: Magyarországon nemzeti keresztény kormány van, és van jelentősége annak, hogy a potenciális partnerországokban milyen típusú kormányzatok működnek, mivel ez meghatározza az együttműködés lehetőségét.
Mindig könnyebb a magyar kormány, Magyarország és a határon túli magyarok dolga, ha a „hozzánk hasonló nemzeti keresztény alapokban álló kormányok többségben vannak, vagy egyáltalán rajtunk kívül még léteznek Európában”, és az elmúlt időszak politikai fejleményei segítettek ebben – magyarázta.
Hangsúlyozta: az a stratégiai gondolkodás, terv, hogy Közép-Európa megfelelő megszervezésével képesek lehetnek arra, hogy a közép-európai népek komoly európai tényezőt jelentsenek, és ne a náluk nagyobb államokhoz fűződő viszonyuk jelölje ki a befolyásukat, ma messzebbre került a valóságtól.
A miniszterelnök emlékeztetett: 2019-ben találkoztak személyesen utoljára, és mind erősebbek, mint amikor legutóbb látták egymást. 2019 legfontosabb kérdése az volt, hogy szabad-e lelépni az etnikailag egységes magyar képviselet alapjáról az etnikailag vegyes magyar képviselet irányába – idézte fel.
Úgy vélte, voltak időszakok, amikor nem voltak egységesek ebben az ügyben, de most úgy tűnik, hogy minden magyar közösség egyértelműen azt a választ adja erre a kérdésre, hogy az etnikailag egységes alapokon szervezett politikai struktúrák jobbak.
Kitért rá: 2019-ben azt is mondta, hogy az európai gazdaság fejlődését figyelve Közép-Európa lesz Európa gazdasági motorja, és az eltelt évek ezt igazolják.
Arról is beszéltek akkor, hogy az európai biztonság kulcsa a jövőben a Balkán lesz, és ugyan ezt látszólag felülírja a háború, de komoly hatalmi rivalizálás van a Balkánon – mondta.
Kiemelte: Magyarország érdeke, hogy az ottani országok – különösen Szerbia – mielőbb váljanak az EU részévé, hogy biztonságos zónát hozhassanak ott létre.
Orbán Viktor a visegrádi négyekről (V4) közölte: 2019-ben is hangsúlyozták a V4 fontosságát, és ugyan ma is fontos, de a dinamikája megváltozott. „A csehek és a szlovákok részéről föl is merültek bizonytalanságok, illetve megjelentek olyan vélemények, amelyek a V4 fontosságát hátrább sorolták a saját külpolitikájukban” – fogalmazott.
Úgy látja, „a lengyelekkel sem egyszerű az együttműködés”, mert ugyan a V4 alapvető céljaiban továbbra is fennáll az egyetértés, de az orosz-ukrán háború ezt a kapcsolatot átalakította, bonyolultabbá tette, dacára annak, hogy mindketten abban érdekeltek, hogy „Oroszország ne jelentsen fenyegetést a térségre”, illetve Oroszország és Közép-Európa között legyen egy szuverén állam – mutatott rá.
A miniszterelnök szerint a célokban egyetértenek Lengyelországgal, de az eszközökben nem. Magyarország híve a tűzszünetnek, a béketárgyalásnak és egy olyan európai biztonsági rendezésnek, amelyben van kijelölt helye Oroszországnak, „olyan helye, amely számunkra nem hátrányos és nem veszélyes”.
Kitért rá: új kapcsolatrendszereket is építenek „szokatlan dimenziókban és keretekben”, ilyen a szerb-osztrák-magyar együttműködés, amely remélhetőleg „tartós struktúrákat is talál majd”.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a háború az egész világ hatalmi rendszerét átalakító folyamat egyik állomása, illeszkedik egy nagyobb trendbe. Már a pénzügyi, aztán a migrációs válság is ennek a nagyobb átrendeződésnek volt egy-egy fontosabb állomása – vélekedett.
Kifejtette: olyan változások vannak a világban, hogy a világ gazdasága által megtermelt javak, erőforrások, profitok a korábban megszokott módhoz képest eltérő arányban kerülnek elosztásra. Ez a folyamat normális esetben lassú szokott lenni, azonban most nagyon rövid idő alatt zajlik le, sokkal intenzívebb, mint korábban – mondta.
Kiemelte: az a kérdés, hogy ez az átrendeződés végbemehet-e háborúk nélkül, vagy szükségszerűen konfliktusokat hoz magával.
Ha a szomszédodban háború van, te sem vagy biztonságban – mondta a miniszterelnök hangsúlyozva: stratégiai kérdés Magyarország számára, hogy mielőbb béke legyen a szomszédunkban.
A háború emberéleteket követel, és gazdasági hatásai is vannak – mutatott rá a kormányfő.
A miniszterelnök fontosnak ítélte, hogy ne váljon a mindennapi tapasztalat részéve az, ami három napja Lengyelországban történt, ahol emberéleteket követelt a rakétabecsapódás.
Úgy fogalmazott: nem hálás szerep Európában egyedüliként beszélni a tűzszünet és a béketárgyalás fontosságáról, de Magyarországnak ez a stratégiai érdeke, amiért minden konfliktus – időnként megalázó kommentárokat is – érdemes elviselni.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
