A szalézi szerzetesek 25 éve érkeztek Pakisztánba, hogy ott missziót nyissanak. Lahorban, Pandzsáb tartomány fővárosában alapították meg azóta nagy elismerésnek örvendő iskolájukat, ahol fiúk és lányok középiskolai tanulmányokat folytathatnak, vagy szakmát tanulhatnak. A Fides missziós hírügynökség oldalán február 15-én megjelent cikk fordítását közöljük.
A pakisztáni Pandzsáb tartomány vidéki területein sok olyan sokgyermekes család él, akik mezőgazdaságból élnek, annyi jövedelmük van, amit megtermelnek. Ezeket a családokat – keresztényeket és muszlimokat – a szegénység problémája köti össze. Gyakran nem tudják gyermekeik oktatását finanszírozni, főleg a lányokét, akiket gyakran diszkriminálnak, és megakadályozzák őket abban, hogy befejezzék tanulmányaikat vagy szakképzésben vegyenek részt.
Ebben a társadalmi helyzetben találták magukat a szalézi misszionáriusok, amikor 25 évvel ezelőtt megérkeztek Pakisztán középső régiójába, és úgy döntöttek, hogy missziót nyitnak ott. Így született meg az az intézmény, amelyet nagyra értékelnek a régióban, és amely nagyon népszerű a fiúk és lányok körében, ahogyan azt az első, Pakisztánban felszentelt szalézi pap, Noble Lal rektor elmondta. A 2000-ben Lahorban megnyílt intézmény 25 éves működése alatt több mint nyolcezer fiú és lány végzett az iskolában, egy olyan országban, ahol még mindig sok az írástudatlan ember, különösen a vidéki területeken.
Az intézményben szalézi munkatársak, tanárok és önkéntesek dolgoznak. Az évek során egyre bővülő intézmény ma, mint Don Bosco Technical & Youth Centre már teljes kapacitással működik: lehetőségeket kínál mind az iskolai oktatás, mind a szakképzés területén.
A Lahorban található komplexumban, amely rendelkezik a szaléziak oktatási projektek jellegzetes létesítményeivel, mint például a színház és a játszótér, „a közösség igényei szerint különböző oktatási programokat valósítanak meg, amelyek mindegyike a fiatalok munkanélküliségének problémája elleni küzdelmet szolgálja” – számol be a szalézi pap.
A globális „Don Bosco Education” projekt Pakisztánban a távoli területeken élő, marginalizált közösségek elérését célozza. A szaléziak által felszámított tandíj azért alacsony, mert az intézetbe járó gyerekek családjainak többsége nagyon szegény, és támogatásra vagy ösztöndíjra van szükségük, hogy finanszírozni tudják gyermekeik otatását, amely a társadalom független tagjaivá teszi a fiatalokat.
Az intézmény képzéseket kínál a fémmegmunkálás, villanyszerelés, asztalosmunka és autóipar területén. „Mióta az intézmény megnyílt 2000-ben, több ezer 15 és 22 év közötti fiatalt képeztünk ki különböző műszaki szakmákban. Ez sok fiatalnak segített munkát találni” – magyarázta a szerzetes, megemlítve, hogy az átlagéletkor Pakisztánban alacsony, mivel magas a gyermekek és fiatalok aránya.
Különös figyelmet fordítanak a lányokra, hogy megpróbálják csökkenteni az iskolaelhagyást a körükben – magyarázta Noble Lal. Tulajdonképpen sok lány már jóval a tankötelezettség vége előtt abbahagyja tanulmányait, vagy azért, hogy gondoskodjon a családról, vagy a családok által előre elrendezett korai házasságok gyakorisága miatt (amely széles körben elterjedt az indiai szubkontinensen). Ez gyakori vidéken, a falusi közösségekben, de a városi központok, például Lahore peremén is. A Pakisztánban élő szaléziak tisztában vannak ezzel a kulturális és társadalmi jelenséggel, és részt vesznek szociális kezdeményezések támogatásában és a nők jogairól szóló oktatási programokban, hogy elősegítsék a fiatal lányok tudatos életvezetését és társadalmi szerepvállalásuk megerősödését. „Bátorítjuk a lányokat, hogy folytassák tanulmányaikat; kapcsolatot tartunk fenn családjaikkal is, hogy biztosítsuk, hogy ne hagyják abba tanulmányaikat” – magyarázta a rektor. Szakképzéseket is szerveznek számukra (például szabászatot), „hogy megtanulhassanak egy szakmát, ami hozzájárul a lányok emancipációjához”.
A lahori oktatási központ mellett a szaléziak a pakisztáni Beludzsisztán tartomány fővárosában, Kvettában is tevékenykednek; a szaléziak elsőként „itt dolgozták ki a fiúk és lányok közös oktatásának modelljét az iskolákban. Pakisztánban azóta mások is követték példánkat” – számolt be a szerzetes.
Ma a szaléziak által végzett oktatást és szakképzést „nagyra értékeli a lakosság, akik nagy hálát tanúsítanak irántunk, de a civil intézmények is elismerik társadalmi elkötelezettségünket és nyitottságunkat minden vallású és kultúrájú, muszlim, keresztény és más kisebbséghez tartozó fiatal felé”.
Van egy másik terület, ahol a szaléziak aktívan hozzájárulnak a pakisztáni katolikus közösség növekedéséhez: ez az intézményközi együttműködés Isten szolgája Akas Basír boldoggá avatási folyamatában. A lahori egyházmegye nyitotta meg a boldoggá avatási folyamat egyházmegyei szakaszát 2022 márciusában. Akas a lahori szalézi iskola diákja volt. A szaléziak pakisztáni misszióinak 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre – amelyekre a napokban kerül sor Lahorban –, egy Akas Basírról szóló könyvet is kiadtak.
Fordította: Hollósi Judit
Forrás: Fides.org
Fotó: Infoans.org
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
