Latorcai Csaba rámutatott, 1848-ban Bécsnek is megvoltak a kegyencei itthon, és „ugyanúgy ma is látunk kegyenceket, akik a haza érdekét néhány, asztalról nekik odalökött morzsáért elárulják”.
Latocai Csaba – archívMTI/Lehoczky Péter
A magyar szabadságot sem 1848-ban, sem 1956-ban, sem 1990-ben nem adták ingyen, és ma sem tarthatjuk meg azt, ha nem teszünk érte – jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) parlamenti államtitkára szombaton Sátoraljaújhelyen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott városi ünnepségen.
Latorcai Csaba úgy fogalmazott, 1848-ban „a bürokrácia és a szurony” Bécsből érkezett és hatalmaskodott, Kossuthék a bécsi kamarilla szabadságunkat elnyomó hatalma ellen léptek föl. Azt mondta, ma a bürokrácia és a kamarilla egy másik fővárosba, Brüsszelbe költözött, a bajonett pedig az Európai Unió irányából mered ránk, és követeli, hogy menjünk, de legalábbis finanszírozzuk mások háborúját.
A politikus rámutatott, 1848-ban Bécsnek is megvoltak a kegyencei itthon, és „ugyanúgy ma is látunk kegyenceket, akik a haza érdekét néhány, asztalról nekik odalökött morzsáért elárulják”.
Kijelentette, Bécs 1848-as és Brüsszel 2025-ös magyar kegyencei között annyi a különbség, hogy az akkoriak néhány ezer holdas földbirtok reményében fordultak a nemzet ellen, a maiak pedig abban bíznak, hogy „a disznófejű nagyúr az asztalról odagurít nekik néhány száz vagy néhány ezer dollárocskát”.
Latorcai Csaba szerint ebből az a tanulság, hogy kell küzdenünk szabadságunkért és szuverenitásunkért itthon és a „a birodalom fővárosában is”.
Úgy fogalmazott, március idusa a magyar szuverenitás ünnepe, és legyen világos az, hogy Magyarország nem az Európai Unió ellen, hanem annak érdekében politizál.
Az az unió, ahová beléptünk, nem akart minket háborúba küldeni, nem akarta a gyermekeinket érzékenyíteni genderügyben és nem tette tönkre a saját gazdaságát az alapjában elhibázott energiapolitikával, felelőtlenül félretervezett zöld átállással.
Harminc éve azt gondoltuk, hogy Európa a jövőnk, ma pedig azt valljuk, hogy mi vagyunk Európa jövője.
„Mi azt a ma szabad szemmel alig látható Európát akarjuk visszaszerezni, amelyhez Széchenyi, Kossuth, Batthyány és Deák kapcsolta hazánkat, azt, amelyhez a kegyetlenül hazug és igazságtalan 20. században Bethlen István, majd Antall József fűzte sorsunkat”
– jelentette ki.
Az államtitkár rámutatott, ki kell tartanunk a szólás-, a véleménynyilvánítás szabadsága, a nemzeti közösségek egyenjogúsága és a gazdasági verseny szabadsága mellett. Úgy fogalmazott, jogunk van a békéhez és ahhoz, hogy megmondjuk, kiket engedünk be hazánkba és kik nevelhetik gyermekeinket.
A politikus ünnepi beszédében rámutatott, Sátoraljaújhely hű bástyája a magyarságnak, mert „Kazinczy Ferenc városában” értik és érzik a magyar sorsot és tudják is rá a választ: szorgalom kell és hazaszeretet.
Szamosvölgyi Péter, a zempléni város polgármestere ünnepi köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy méltónak kell lenni 1848/49 hőseinek tetteihez, akik a szabadságunk és megmaradásunk érdekében csatamezőn vagy vértanúként haltak meg. Emlékeztetett, Kossuth Lajos és Andrássy Gyula is a városban és a térségben dolgozott és tett a magyar szabadságért.
A Kossuth Lajos Művelődési Központban rendezett megemlékezésen az Árpád-házi Szent Margit Katolikus Iskola és Óvoda mutatott be ünnepi műsort Három szín címmel.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
