Az elmúlt években az Európai Unió tagállamai közül Svédországban volt a legmagasabb az egy főre jutó bevándorlók száma, s a mindent átható svéd semlegesség és tolerancia ellenére a migráció a skandináv ország közéletének is egyik legvitatottabb témájává vált. Az elmúlt hónapokban elkövetett gyűlölet-bűncselekmények növekvő száma, valamint a menekülttáborokat érintő gyújtogatások sokkolóan érintették a svéd közvéleményt, a társadalom radikalizálódása azonban a jelek szerint továbbra sem tör utat magának.
Mi, svédek másképp közelítjük meg a nemzet fogalmát, mint Európa többsége. Inkább közösségnek tartom magunkat, mint nemzetnek, így ha valaki képes nyugodtan itt élni és dolgozni, nem számít, honnan és mikor jött ide – egy stockholmi járókelő osztotta meg lapunkkal ekképp a gondolatait. S valóban, a főváros különösen nagy etnikai kavalkádjában elsősorban mindenki svédnek vallja magát, a valódi származást csak másodlagos, de leginkább elhanyagolható információként említik. A szemlélő számára hamar világossá válik, hogy a déli országrészben és a Stockholm környékén történt incidensekből nem lehet az ország egészének álláspontjára következtetni.
Kölcsönfelvétel is szóba kerülhet
Nemrég a The Local internetes svéd lap arról számolt be, hogy az Ipsos közvélemény-kutatása szerint az év eleje óta megduplázódott a még több menekült befogadását szorgalmazó svédek száma. Februárban még csak a megkérdezettek 26, míg múlt hónapban már 44 százaléka vélte helyesnek Stockholm nagyobb szerepvállalását az európai menekültkrízis megoldásában.
A migránshelyzet méretei azonban már eddig is túl nagy pénzügyi és adminisztratív terhet jelentettek a királyságnak. A Migrációs Hivatal bejelentése szerint a menedékkérők ellátására mintegy 2,9 milliárd euróval kellene bővíteni a hivatal költségvetési keretét, ráadásul minél előbb, hiszen csak az idén még várhatóan 190 ezren érkeznek a skandináv országba. A svéd kormány továbbra sem adja jelét a politikai irányváltás szándékának, s a múlt héten Magdalena Andersson pénzügyminiszter kölcsönfelvételi lehetőségek kivizsgálását helyezte kilátásba.
„A svéd logika fordított”
Dóczi Zoltán migrációkutató lapunknak elmondta, Svédország politikai öngyilkosságot követne el, ha változtatna eddigi menekültpolitikáján. – A menedékkérőkkel kapcsolatos gyakorlat vélhetően továbbra sem fog változni. A svéd logika valamelyest fordított, s mint láthatjuk, a növekvő terhekre és a válságos helyzetre adott reakció nem a járandóságok faragását jelenti – fejtette ki lapunknak a szakértő.
A kutató szerint a svéd álláspont hátterében mindenekelőtt a klasszikus értelemben vett bevándorlók, azaz a gazdasági migránsok és a menekültek erős elkülönítése húzódik. – Ha utóbbiról van szó, akkor a svéd állam egy nagyon alapos kivizsgálást követően rendkívül magas színvonalon látja el ezeket az embereket. Ilyenkor az emberi jogok tisztelete minden egyéb körülményt felülír, s ez indokolja a még több ember befogadását pártoló vélemények előretörését. Ha bevándorlásról beszélünk, akkor a hiányszakmák feltöltésének lehetőségét veszi figyelembe a társadalom. Éppen ezért elutasítás csak akkor van, ha a rendkívül széles középosztályhoz tartozó szakmákra pályáznak a bevándorlók – magyarázta lapunknak a Göteborgban élő kutató.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 11. 04.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
