„A történelem Sumerban kezdődik…” – vallotta S. M. Kramer orientalista. Nem vitatkozni szeretnénk vele, de kissé pontosításra és kifejtésre szorul ez a kijelentés a tekintetben, hogy mi minden jelent meg Mezopotámiában, amit később az utókor tőlük kölcsönzött.
Ma már tudjuk, hogy a sumer királylista némiképp ellentmond a mai kor bibliamagyarázóinak, amikor nem 6000 évre teszi a világ keletkezését (a teremtést), hanem arról számol be, hogy több százezer éve már szakrális királyok kormányozta kultúrák virágoztak a Földön.
Ha ezzel szemben csalást orrontanánk, Sumer akkor is felülmúlja műveltségben a bibliai idők főszereplőinek számító népeket, illetve népcsoportokat. Ami pedig engem azért is foglalkoztat, mert mindig is tudni szerettem volna, hogy az eredeti – tehát nem az átvett – vallási eszméket és a világi intézményeket, az emberiség szakrális és profán életét megalapozó őstudás alapvetően honnan származik.
Tény, hogy a tudomány által is elfogadott, legrégibb írásos dokumentumok Mezopotámiából származnak. Még érdekesebb, hogy a fennmaradt leletek bár 5000 évesnek tűnnek, egy sokkal ősibb időszakra engednek következtetni.
Honnan érkeztek a sumérok? A történészek ezek közül az alternatívák közül választhatnak:
északról,nem tudjuk, honnéthelyben éltek és csak úgy kifejlődtekegyéb alternatívák (más kontinensről, csillagkapukon keresztül, világűrből stb.)
Én nem vagyok ennyire slampos stílusú, inkább kijelentem, hogy szerintem a sumer vallás adja meg erre az adekvát választ. Ha a keresztény történelemre volnék kíváncsi, mindenekelőtt egy keresztény hittudóst faggatnék. Ehhez hasonlóan, ha egy sumer eredettörténetre vagyok kíváncsi, akkor egy sumer forrást választok. Nehogy már másik nép magyarázza meg az egyikről, hogy honnét származik!
Annyit tudunk, hogy hozzávetőlegesen négy és fél évezreddel korábban egy sémi nyelvet – konkrétan az akkádot – beszélő nép fokozatosan beszivárgott a sumer városokba és elfoglalta azokat. És ez egy kulcsgondolat. Ha van valami, ami a világ történelmét meghatározza a mai napig, akkor szerintem ez egy ilyen aktus. Mély spirituális ismeretek nélkül nem tűnhet fel a fősodrású eszmék tudorainak, hogy itt egy hatalmas változás következett be a Föld sorsában, melynek máig tartó kihatásai vannak.
Röviden ez a következő: a sumer nép egy békés és fejlett nép volt, mint azt majd ebből és a későbbi cikkekből is látni fogjuk. Egy fejlett és spirituális szempontból roppant kecsegtető lehetőségekkel rendelkező nép képe rajzolódik ki előttünk, amely még sok mindent adhatna a világnak. Majd megjelenik egy hódító gárda, amely tagjai rátelepszenek a jóindulatú sumérokra, mintegy beszivárognak közéjük, beépülnek a társadalmukba és hatalomra sóvárognak. Hogy ez mennyire titkos és nyílt, az változó. A végeredmény egy látszólagos szimbiózis, egy nyer-nyer üzlet.
A valóság ettől sokkal árnyaltabb. – Erre egyébként a vallástörténészek jöttek rá, míg a valódi spirituális beavatottak igyekeznek hallgatni róla. – Ugyanis a két nép nagyon nem volt közös nevezőn. Az egyik egy békeszerető nép volt, a másik leigázó, uralkodó fajta.
Most gyorsan közbevethetné valaki, hogy már megint egy összeesküvés-elmélet. Igen, méghozzá az egyik legősibb, amelyhez képest a szabadkőművesek-konspirációk csak egy későbbi kor következményei.
Minden eredője a vallás volt Sumerben is, és ha picit jobban belegondolunk, akkor ma is. Mivel foglalkoznak a vallások? Égi lényekkel. Az égi lényeket szokás istenségeknek nevezni, holott abban azért megállapodhatunk, hogy nem minden égi lény isten, legfeljebb isteni hatalommal felruházott lény, aki egy átlagos ember számára mindenféleképpen emberfeletti, sőt természetfeletti hatalommal rendelkezik. Ezeken a gondolatokon nem érdemes átsiklani. Mert ezekből sok minden következik. Például az, hogy egy isteni hatalom megnyilvánulhat, azaz kinyilatkoztathatja magát akár egy csipkebokron keresztül egy prófétának (lásd: Mózest), akár egy apostolon keresztül (például Ezékiel vízióiban vagy János látomásaiban), akár fényélményen át egy adott személy számára (gondoljunk Saul-Pál esetére), de a variációk sora végtelen. És most tételezzük fel, hogy mi vagyunk az adott Mózes, Ezékiel, János, vagy Saul helyében! Te nem fogadnád el, ha valaki égi jelenés vagy égi fény vagy égi hang formájában isteni erővel közölne valamit? Hát, hogy a fenébe ne tennéd! Így működik a mágia – az isteni, mindent átható erő: jön és hatásba teszi, akit akar. Isten mágikus ereje lehengerlő, ellenállhatatlan és magával ragadó! Ilyenkor az ember összes tudása, előítélete, elvárása, ereje, aurája, tapasztalata… szembe kerül egy sokkal nagyobb, égi hatalommal. Így alakulnak ki a vallások, amelyekre tradíciók épülnek és részben valós eseményekre alapozva, részben kitalált legendákkal felbővítve hömpölyögnek tovább az idő árjában a jelenig.
S itt vagyunk Sumerban, ahol ez szintén megtörtént: az isteni erő számos formában öltött testet. Sumért is az isteni lények transzcendens tudása és ereje tette naggyá. Az istenségeknek külön jelük van az írásos emlékeken, melyek igazolják, hogy égi követ, égi származású vagyok, nem embertől kaptam a hatalmamat. Hát, nem ez az isteni felhatalmazás, amire később azt mondták például a próféták, hogy az Isten ezzel meg ezzel felruházott engem vagy megbízott engem. Vegyük észre, hogy az isteni felhatalmazás és az Isten felhatalmazása között óriási különbség feszül! Nem minden ugyanis, hogy sok közül egy, avagy kizárólagosan egy lényről van-e szó!
Sumérban egyértelműen találkozunk a Nagy Istenek háromságával. Őket követik a bolygóistenek, majd további ismeretlen isteni lények. Ebből nem csak az következik, hogy összetett panteonnal és többisten-hittel van dolgunk, hanem a komplexitás is, amely ez esetben transzcendentális fejlettséget tükröz: egy ősi időktől fogva tartó, toleráns isteni lények alkotta hierarchiát, melynek csúcsán – mint minden hierarchia csúcsán – valaki áll.
Újabb sajátos vonása a vallási hagyományoknak, amely részben megmagyarázza, hogy miért fonódik össze a misztikával és az ezotériával, hogy minél távolabbra toljuk a megismerés határait, annál inkább elmosódik a megfoghatóság. Ha én a Föld Urát akartam volna megismerni Sumerban, akkor minden különösebb gond nélkül el tudtam volna képzelni, mert megszemélyesítették volna nekem Enki alakjában. De Enkihez képest sokkal elvontabb Enlik, a levegő istene, és hozzá képest teljesen megfoghatatlan An, az ég istene.
A sumer kozmogónia nem teljesen ismert, de e cikk terjedelme nem is ölelhetné fel. Ezt inkább egy előadásba illeszteném. Annyit viszont fontosnak érzek megjegyezni, hogy minden az Egyből, az Egységből lett megteremtve: isteni hatalommal felruházott lények (pongyolán és félrevezetően fogalmazva „istenek”, világok, különféle teremtmények).
A kezdet képe pedig eléggé idillikus: Dilmun, ami szakasztott olyan, mint később a Bibliaírók Édenkertje vagy Paradicsoma: ez a látszólagos tökéletesség, az érintetlen és romlatlan természet, ahol nincs halál, nincs betegség, nincs hazugság, nincs bukás, nincs korrupció, s még minden szűz és érintetlen. Azután következik az istenpár szent egyesülése, ami az isteni lények teremtését eredményezi. Így népesül be a mindenség istenekkel.
Természetesen van dráma is, ami allegorikusan meséli el a lelkek alászállásának, anyagba merülésének a folyamatát és a halál megjelenését.
A teremtő isten – aki áttételesen lehet az ember fejlődő lelke is, illetve azon keresztül a Teremtő egy szikrája – a dráma/a tévedés/a kíváncsiság/ a hiba (ki tudja?) hatására legyengül, erejét veszíti és megbukik. Mi a végzetes hiba? Enki úgy dönt, hogy nem annak az elvnek a szellemében akar viselkedni, amely isteni lényegét, mivoltát alkotja, vagyis saját természete ellen cselekszik. Ezzel saját isteni alaptermészete fordul ki, azzal kerül ellentmondásba, saját belső isteni törvényét szegi meg és isteni rendeltetését hágja át. Ismerős ez valahonnan? Mert ha engem kérdezel, ez az ember tragédiája.
Ha azonosulni tudsz ezzel a gondolkodásmóddal, ha egyetértesz ezzel az életszemlélettel, ha hasonló gondolkodású emberekkel szeretnél tanulni, akkor figyelmedbe ajánlom programjainkat.
Részt vehetsz programjainkon:
Önfejlesztő Műhelyeinken (beszélgetős előadásainkon)Hétvégi töltődéseinken (és Istentiszteleteinken)Bel- és Külföldi zarándoklatainkona Naptemplomunkban és a Pálos kolostorokban tartott IstentiszteleteinkenSzer-napjainkon (szent ünnepnapjainkon)Főnix programunkonÉbresztő Táborunkban
Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül! Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához.
Bővebb információ:
Száraz György
Boldog napot!
The post A sumérok jóval megelőzték a mózesi időket appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
