Már a stadionokat is fenntartó Nemzeti Sportközpontok (NSK) is olcsóbban kapja a földgázt, mint a lakosság, a Fidesz mégis indokolatlannak tart egy újabb rezsicsökkentést. Az adatok közben azt mutatják, hogy a földgáz tőzsdei jegyzésára már a 2013-as rezsicsökkentés idején lejtmenetnek indult – a magyar lakosság viszont ebből semmit sem érezhetett a befagyasztott hatósági árak miatt.
„Az új rendszerben a fogyasztási helyek 57 százalékánál nincs áremelés” – a 2011. január elsejétől érvényes gázáremelést magyarázza az egykori fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás még 2010 novemberében. A hatósági ár 2013-as bevezetéséig ugyanis a második Orbán-kormány többször is emelte az energiahordozó árát.
A 2010-es drágulás a választások időszakára esett, április elsejétől átlagosan 10,1 százalékkal nőtt a földgáz ára. A 2011 januári emelésről viszont már az új kormány döntött, akkortól az ár sávosan, fogyasztástól függően emelkedett, volt akinek 9,3 százalékkal. 2012-ben újabb átlagosan 2,4 százalékos drágulás jött, ráadásul ebben az évben vezette be a Fidesz-kabinet a 27 százalékos, Európában is legmagasabbnak számító általános forgalmi adó kulcsot. Mindeközben pedig megszűnt a szociális alapú gázár-támogatás.
A kormányzati ciklus felénél döntött a kabinet a rezsicsökkentésről, több lépcsőben 25 százalékkal mérsékelték a lakossági gázárat.
„Magyarország, a kormány, az állam és a törvényhozás beavatkozott a piacba a fogyasztók érdekében. Mi a lakossági fogyasztók védelme érdekében a kereskedőeket, a fogyasztókat és a szállítókat és a gáz felvásárlókat és gáz szállítókat próbáltuk megtörni, és próbáltuk az általuk realizált profitot maximalizálni egy hatósági ár bevezetésével. Ha megnézi, hogy mennyi a gáz ára most és mennyi volt 2012-2013-ban, akkor látja a visító különbséget a fogyasztók javára” – emelte ki csütörtöki kormányinfóján Lázár János kancelláriaminiszter.
http://mno.hu/
A fenti grafikonon azonban jól látható, hogy a hatósági fix lakossági gázár bevezetésével gyakorlatilag egybeesett a gáz tőzsdei jegyzésárának lejtmenete. A magyar háztartások azonban a korábbi szinten befagyasztott árat fizetik ma is, annak ellenére, hogy az ország olcsóbban jut az energiahordozóhoz.
http://mno.hu/
A Fidesz mégsem tartja indokoltnak a gázárcsökkentést, a kommunikációs igazgató a kiszámíthatósággal érvel. „A szabadpiaci árképzéssel az a a probléma, hogy vannak alacsonyabb és vannak magasabb periódusok. Magyarországon az egyik legmagasabb rezsiköltségeket kellett fizetniük az embereknek, azelőtt, hogy a kormány elhatározta a rezsicsökkentést. Ezért egy kiszámíthatóbb, az emberek érdekét jobban szolgáló, biztosabb megoldás az, amit mi bevezettünk” – nyilatkozta Hidvéghi Balázs.
Ám emiatt mára a lakosság többet fizet a gázért, mint például a Nemzeti Sportközpontok. A stadionokat is fenntartó állami cég szabadpiaci gáz-közbeszerzésén az állami Főgáz adta a legjobb ajánlatot: egy köbméter gázért 73,34 forintot fizet a sportközpontok, ami 5 forinttal kedvezőbb a legolcsóbb háztartási kategóriához képest.
Az Orbán-kormány korábbi energetikai helyettes államtitkára szerint a kormánynak lenne lehetősége újabb lakossági gázárcsökkentésre. „Aki figyeli kicsit a szabadpiaci árakat, mondjunk rá példát, a magyarországi kis- és középvállalkozások ipari fogyasztók a szabadpiacról szerzik be az árat, ezek a vállalkozások ma már olcsóbban kapják a földgázt szabadpiacon, mint amennyiért a lakosságot megvédeni kívánt kormány szeretné a fogyasztóknak, illetve amennyiért értékesíti. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a szabadpiacon, a versenypiacon jelentősen lehet olcsóbban hozzájutni a földgázhoz, tehát komoly tartalékok lennének abban, hogy a lakossági fogyasztók számára is csökkentsen a kormány” – emelte ki Holoda Attila energetikai szakértő.
Az E.OO például a rezsicsökkentett árnál 5 százalékkal olcsóbban kínálja a gázt azoknak, akik kilépnek a szabadpiacra – a német vállalatot ugyanis nem köti a hatósági ár, piaci alapon kínálja szolgáltatását.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
