A Spanyol Néppárt, amely az Európai Néppárt (EPP) pártcsaládjának második legerősebb tagja a német CDU/CSU után, jelezte, hogy továbbra is kiállnak Ursula von der Leyen jelölése mellett az Európai Bizottság élére, de ha valamilyen oknál fogja ejtenék is, akkor is ragaszkodnak ahhoz, hogy az EPP saját jelöltjét fogják támogatni. Ez a bejelentés padlóra küldte Emmanuel Macron francia elnök terveit, aki volt (és valószínűleg leendő) bankárként szintén bankármúlttal rendelkező kollégáját, Mario Draghi volt olasz miniszterelnököt ültetné a Bizottság élére.
Az Európai Bizottság elnöki posztjára az Európai Tanács (tehát a tagállamok tanácsa) állít jelöltet, akit az Európai Parlamentnek kell jóváhagynia. A liberális mainstream jelenleg azt sulykolja, hogy a legerősebb EP-frakció (jelenleg ez az EPP) jelöltjét illeti a poszt. Ez az úgynevezett csúcsjelölti rendszer, és a mainstream sajtó állítása nem teljesen igaz.
2019-ben Ursula von der Leyen épp annak köszönhette sikerét, hogy jellemzően a kelet-közép-európai országok nem akarták a csúcsjelölti rendszer által erőltetett Manfred Webert. Ennek egyik oka Weber megítélése volt, a másik, fontosabb indok viszont az volt, hogy ha teret engednek a csúcsjelölti rendszernek, akkor az Európai Parlament globalistái vérszemet kapnak, és kieszközölték volna, hogy az öt évvel későbbi választások alkalmával az Európai Tanács már ne is jelölhessen bizottsági elnököt – automatikus az EP-frakciók döntsenek.
A kialakult patthelyzetben aztán Emmanuel Macron rukkolt ki Ursula von der Leyen nevével, kvázi kisegítve Angela Merkel akkori német kancellárt, akinek hivatalosan Webert kellett támogatnia a párt egysége érdekében. Von der Leyennel a csúcsjelölti rendszert sikerült visszaültetni a kispadra, Weberrel együtt.
Ekkor még nem lehetett tudni, hogy von der Leyen bizottsági regnálása milyen súlyos károkat okoz majd a válságok sorát megélő Európának.
Holló a hollónak, bankár a bankárnak: Macron Mario Draghit ültetné az EU élére
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
