A Hay’at Tahrir al-Sham törökbarát dzsihadista erők november 28-án bevonultak Aleppóba, amely az elmúlt nyolc évben szilárdan a kormányerők kezében volt. Ezzel újra fellángolt a háború Szíriában. A lakosság rettegésben él, közel 500 halálos áldozata van a támadásnak és legalább 15 ezer embernek kellett elhagynia lakóhelyét. Az egyházak vezetői kijelentették: ott maradnak népük mellett.
A törökbarát dzsihadista milíciák úgy hatoltak be Aleppóba, az UNESCO örökségének számító városba, hogy a kormányerők részéről nem találkoztak ellenállással. Pedig Szíria második legnagyobb városa, az ország gazdasági fővárosa az elmúlt nyolc évben szilárdan a kormányhű erők és szövetségeseik, Oroszország és Irán kezében volt.
A Hay’at Tahrir al-Sham dzsihadistái és a velük szövetséges lázadócsoportok „tartják ellenőrzésük alatt Aleppó városát, kivéve a kurd erők által ellenőrzött városrészeket. A konfliktus kezdete óta először fordul elő, hogy Aleppó városa nem a szíriai rezsim erőinek ellenőrzése alatt áll” – mondta Rami Abdel-Rahman, az angliai székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat igazgatója.
A december 1-jéről 2-ára virradó éjszaka folyamán Irán által támogatott fegyveres erők hatoltak be Irakba, hogy támogassák Bassár el-Aszad erőit. A halálos áldozatok száma tovább emelkedik, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja december 2-a délelőtti adatai szerint már 446 halottja van a harcoknak, köztük 61 civil, akik közül 11-en december 2-án haltak meg a szíriai és orosz légitámadásokban, amelyek Északnyugat-Szíriát, köztük egy kitelepítettek táborát és Idlíb városát érték.
A kurd erők eközben bejelentették, hogy a lázadók offenzívája után Aleppó tartományból a kurd civilek evakuálásán dolgoznak, míg az Egyesült Államok, Németország és Nagy-Britannia közös nyilatkozatban az eszkaláció megállítására szólít fel Szíriában, a civilek és az infrastruktúra védelmét sürgeti.
*
November 30-án a latin, a maronita, a káld, a melkita felekezetek püspökei úgy döntöttek, hogy nem hagyják el a háború rémálmába visszazuhanó várost.
A ferences Hanna Jallouf, a latin egyház apostoli vikáriusa hét szerzetestestvérével együtt maradt a városban, köztük van két unokaöccse, George és Johnny, akik a jeruzsálemi Kusztódiában töltött képzés után nemrég tértek vissza szülőföldjükre. A püspök nemrég járta végig a vikariátushoz kapcsolódó létesítményeket – kolostorokat, diákszállókat – valamint a katolikus közösségeket, és megerősítette szándékát, hogy továbbra is közel akar maradni az emberekhez. A püspöki rezidenciával szomszédos területen kármelita nővérek és Kalkuttai Teréz anya nővérei élnek, mintegy hatvan idős emberről gondoskodnak. Az egyetemi diákszálló fiataljait és más szerzetesnővéreket a város más részeibe költöztették.
Hanna Jallouf számára a helyzet nem új. Egy keresztény település, Knaye plébánosa volt korábban, amely mindössze ötven kilométerre fekszik Idlíbtől, amely az utolsó bástya volt a szíriai elnök, Bassár al-Aszad rendszere ellen harcoló lázadók kezében. Ezeken a területeken a háború 2011-es kitörése óta „az összes lázadó és terrorista csoport átvonult, az ISIS, a törökbarát al-Núszra, ma pedig a Hay’at Tahrir al-Sham”. Nem lepte meg a támadás, mint mondja, már legalább két hónapja emlegették, és most valósággá vált.
A püspök elmesélte, milyen rendkívüli gyorsasággal eszkalálódott a helyzet. Az ENSZ által terrorista csoportnak minősített Hay’at Tahrir al Sham dzsihadista fegyveres szervezet által vezetett csoportok átvették az északnyugat-szíriai Aleppó repülőterének ellenőrzését. Az emberek félnek a rablásoktól és erőszakos cselekményektől. Az erőszak, a víz és az alapvető élelmiszerek hiánya okozta rémálom visszatért.
Aleppó maronita érseke, Joseph Tobji így foglalta össze a november 30-át megelőző napokat: „Három napon át támadták, majd elfoglalták a várost az úgynevezett ellenzéki milíciák. Most minden csendes.” A vatikáni médiának elmondta, hogy a teljes bizonytalanság ellenére nincs vérontás. A templom nyitva maradt, miséket tartanak.
Északnyugaton mintegy 60 falut és várost foglaltak el a milíciák az Aleppó felé tartó előrenyomulásuk során. A dzsihadista csoport bejelentette, hogy Aleppóban átvette az ellenőrzést a rendőrkapitányság és a kormányzóság épülete felett. Az orosz hadsereg a maga részéről bejelentette, hogy légiereje a rezsim erőinek támogatására „szélsőséges” csoportokat bombáz Szíriában. November 30-án este ellentámadást indítottak, a moszkvai védelmi minisztérium jelentése szerint „rakéta- és bombatámadásokat hajtottak végre a fegyveresek gyülekezőhelyei, ellenőrzőpontjai, raktárai és tüzérségi állásai ellen”.
Ennek következményeként az aleppói Terra Sancta ferences szerzetesközösség épületét december 1-jén orosz támadás érte, súlyos károkat okozva. Az aleppói ferencesek a vatikáni médiának jelentették, hogy nincsenek áldozatok a ferences kolostor épületkomplexumán belül található intézményben, amely a templom közelében van.
Francesco Patton szentföldi kusztosz is megerősítette, hogy „hála Istennek, nincsenek áldozatok és sebesültek, csak az épületben keletkezett kár”, amikor bombatalálat érte. „Szerzeteseink és a plébánia hívei mind jól vannak, állandó kapcsolatban vagyunk velük. Egyelőre arról számolnak be nekünk, hogy Aleppó civil lakossága egyre feszültebb és egyre jobban fél az összecsapások kiszámíthatatlan fejleményei miatt” – tájékoztatott a kusztosz, aki arra kérte a szerzeteseket, a szentföldi keresztényeket és az összes egyházat, hogy egyesüljenek a békéért való imádságban a hosszú évek óta tartó háború és erőszak által meggyötört Szíriában. „Isten igéje ezen az első adventi vasárnapon hív minket, hogy tartsuk életben a béke reményét” – buzdított.
Az erőszak kezdete óta az ENSZ szerint a konfliktusnak több mint 300 halottja van és legalább 15 ezer ember kényszerült elhagyni lakóhelyét. A számok folyamatosan tovább emelkedhetnek, tekintve, hogy a dzsihadista erők a közép-szíriai Hama régióba is behatoltak. Közben az ENSZ megkezdte az evakuálást Aleppóból Damaszkusz felé.
Az aleppói civilek megkímélésére szólított fel a damaszkuszi apostoli nuncius, Mario Zenari bíboros, aki – az Adnkronos-szal folytatott telefonbeszélgetésben – hangsúlyozta, hogy a katolikus egyház kicsiny kisebbség Szíriában, nem rendelkezik elegendő erővel ahhoz, hogy közvetítő szerepet vállaljon Aleppóban. Azért is, mert „a háború alatt elvesztettük a keresztények kétharmadát” – tette hozzá a bíboros. A dzsihadisták és az Aleppót elfoglaló szövetséges erők nyilatkozatait hallgatva abban bízik, hogy a civil lakosság nem lesz érintett az összecsapásokban: „A felkelők biztosítottak minket arról, hogy nem fogják bántani a a civileket, és eddig így is tettek. Azt az utasítást adták nekik, hogy maradjanak az otthonaikban. De nyilvánvaló, hogy az emberek így is érintettek.” Ezt mutatja, hogy az összecsapások kezdete óta 15 ezer embert kitelepítettek. Zenari szerint „a nemzetközi közösség mindig későn lép. Pedig az izraeli–palesztin konfliktus előre látható volt. Az Ukrajna és Oroszország közötti háború is kiszámítható volt… A nemzetközi közösségnek előbb kell cselekednie, hogy megelőzze a konfliktusokat, és nem pedig később, hogy összeszedje a széthullott darabokat”.
Forrás és fotó: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége; AgenSIR
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
