A sok magára hagyott nő miatt alakult ki a budapesti specialitás

Sehol, egyetlenegy nagyvárosban sincs ennyi penzió, mint Budapesten; egymillió utas úti céljának megfigyelésére készül a MÁV – a Magyar Nemzet 1938. és 1965. október 23-án megjelent számaiból válogattunk.

Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.

 

Száznál több öt-hatszobás penzió van Budapesten

Sehol, egyetlenegy nagyvárosban sincs ennyi penzió, mint Budapesten. Összkomfortos, perzsaszőnyeges, negyvenszobás penziótól az ötszobás kis penzióig mindenféle fajta, némelyik házban kettő, három is. Az angol boarding-house-rendszer nem tudott nálunk gyökeret verni, előkelő és szép boarding-house-palotáink vannak, de bizony alig egy-kettő. Nyilvántartott, rendes iparengedéllyel működő penzió 125 van Budapesten és legalább mégegyszerannyi zugpenzió, amely adó- és egyéb terhek nélkül, rejtve működik.

Valljuk be, ezekre a kis penziókra szükség van, sőt talán sehol sincsen nagyobb szükség rájuk, mint éppen nálunk.

Ki lakik penzióban?

Penzióban lakik a fiatal párok nagy része. Ott, ahol a férfi ás a nő is dolgozik. Ezek nem garzonlakást vesznek ki, egyszoba-hallos összkomfortosat, hanem felütik a sátorfájukat valamilyen kis penzióban, ahol az asszonynak, akit egész nap igénybe vesz a munkája, nem kell takarítania, főzéssel vesződnie.

Penzióban lakik az idősebb házaspár, aki hosszabb időre föllátogat vidékről. Az öregek közül valamelyik kezelteti magát, nem akarnak mások terhére lenni, négy hétig, hat hétig szállodában nem lakhatnak, nem telik.

Penzióban lakik az a rengeteg magános nő, elvált asszony, gyermektelen özvegy, akinek a jövedelméből éppen csak, hogy futja a mindennapi életre és aki öreg vagy fáradt ahhoz, hogy a legpirinyóbb háztartással is vesződjön. aki fél a magánytól, aki beteges, akit ki kell szolgálni. Akinek az otthon illúzióját kölcsönzi ez a sokszor csak öt-hat szobából álló kis penzió, amelynek lakói összeszoknak, ismerik egymást, szóval ahol majdnem otthon érezheti magát az ember.

Szállodások kontra penziósok

Megkérdeztem a „legilletékesebb helyet”, a Magyar Penziósok Egyesületét, mit szólnak a vendéglátóipar esetleges revíziójához. A következő felvilágosítást kaptam:
– Ennek az iparágnak, amely felöleli a szállodák, vendéglők és a penziók együttesét, természetesen csak közös érdekeik lehetnek. Vagyis, vannak ugyan az iparon belül eltérések, de szállodások és penziósok harcáról beszélni – túlzás lenne.
– Azt hallottam, hogy a nagypenziók ellen vannak bizonyos panaszok, elhalásszák a szállodáktól a vendégeket.
– Annyi bizonyos, hogy a szállodások sérelmet láttak az úgynevezett hotel-penziókban. De ezeknek a fenntartása mégis csak szükséges, külföldön sok van belőlük és ezek a kisebb hotelek, amelyek inkább penziók, fontos rést töltenek be az idegenforgalomban.
– És mi a helyzet a kispenziók körül?
– A készülő revíziónál tulajdonképpen az volna a helyes, ha tíz szobáig elegendő lenne az iparigazolvány maga és nem kellene szakmai képesítés, csak tíz szobán felül.
– És mi van az úgynevezett nagypenziókkal, amelyek 30, sőt 50 szobán is felüliek?
– Ilyen penzió összesen három van Budapesten, tehát ez nem konkurencia a szállodáknak.

Hírdetés

A penzió olcsóbb

– Nem látom tisztán, miért vannak mégis súrlódások a szálloda és a penzió között?
– A helyzet az: a penzió minden körülmények között olcsóbb lehet, mint a szálloda. A penziók házbére rendesen kisebb. Nincs annyi személyzet. Ahhoz, hogy étkezést adjon, nem kell vendéglői engedély, míg a szálloda csak akkor adhat enni, ha külön vendéglő-engedélye van. A közteherviselés mind a kettőnél egyforma, de személyzetnél, berendezésnél és házbérnél nagy a különbség, ezért lehet a penzió olcsóbb. Ugyanazon a színvonalon lévő polgári szálló valamivel drágább a penziónál. De hiszen a szálloda és a penzió két különböző valami! A szálloda eredeti célja az lenne: utasoknak rövidebb időre ellátás nélkül szállást nyújtani, penzió pedig hosszabb időre otthont ad. De ma a határok elmosódnak, mert hiszen a penziósok is kiadnak szobát rövid időre akár koszt nélkül és a legtöbb szálloda bevezette a penzió-rendszert.

Száznál több a hat-hétszobás penzió

– És a budapesti kis penziók? Ez az igazi pesti specialitás?
– Ez a gazdasági helyzettel függ össze. Ma nagyon sok a magára hagyott nő, akinek kenyeret kell keresnie. Mihez ért? Csak a háztartáshoz, semmi máshoz a világon. Ezért nyitják a kis penziókat. Azelőtt ezek egész egyszerűen albérlőket tartottak, de felléptünk ellenük és kényszerítettük nagy részét, hogy iparengedélyt váltson. A nyilvántartott 125 penzió közül legalább 70 százalék ilyen tíz szobán aluli kis penzió.
– Úgy tudom, hogy ezek a kis penziók idegenforgalmi adót is fizetnek, amikor a,legtöbbje soha nem lát idegent, mert hiszen azok vagy a szállodákban vagy az egészen nagy penziókban szállnak meg.
– A kis penziós nem is azért fizeti ezt az adót, hogy vendéget kapjon, de a székesfőváros ebből tartja fenn idegenforgalmi hivatalát, és ha az idegenek a nagyobb helyekre mennek, a vidékiek vagy az állandó budapesti lakók csak megtalálják az utat a kis penziókhoz.

Nem lehet új penziót nyitni!

– És mi van a kis zugpenziókkal?
– Ezt a kérdést is végleg rendezni kellene. Mégpedig valahogy úgy, hogy ne nyomorítsuk meg azokat, akiknek a kenyere függ ettől. Talán úgy lehetne ezt elintézni, hogy szabályozni az albérlőtartást, mégpedig szabályozni bizonyos szobaszámon felül. Mondjuk, akinek négy vagy öt szobánál több olyan szobája van, amelyet állandóan kiad, azt minősítsék kis penziónak. De ezen alul nem kellene bántani őket, elvégre sok szegény család, sok szegény asszony él ebből. Új penziót nyitni ma már sokkal nehezebb, jóformán lehetetlenség, nem adnak új iparengedélyt, csak egészen kivételes esetekben, további intézkedésig.

Ipari villanyt fizetnek!

Lássunk egy ilyen „pesti specialitás”-t, lássunk egy kis penziót. Összesen hat szobája van. A hat szobához egy közös ebédlő van és egy fürdőszoba. A szobák közül csak egyben van folyó víz.

A penziósné – mert hiszen asszony vezeti természetesen –egy szakácsnét és egy szobalányt tart, maga jár a piacra, segít a főzésnél, takarít, szóval minden munkát végez, ha kell. Az előkelő belvárosi lakásnak a cselédszobáját lakja a családjával. Rendesen éves vendégei vannak, van, aki öt-hat éve lakik nála.
– Vagy egy fél év óta sokkal nehezebb a megélhetés, mint azelőtt volt – mondja. – Az emberek mindjobban összehúzódnak, hároméves jó lakóm ment el, mert még az én ugyancsak szerény áraimat sem tudja megfizetni. Leépítette saját magát és hónapos szobára ítélte.
– Mennyit keres, nagyságos asszony az üzleten?
– Éppen csak annyit, hogy a három hozzátartozómmal van hol laknunk és nincs gondunk a mindennapi életre. Rengeteg az adó, amit fizetünk. Ezután a hat szoba után fizetek kereseti, jövedelmi, forgalmi és idegenforgalmi adót. Hiába próbált az egyesület eljárni, hogy legalább a kispenzióknál, ahol legtöbb az állandó lakó, adjanak háromfilléres villanyt, ugyanazt a villanyárat fizetem, mait a szállodák és a nagy ipari üzemek. Az OTI-nak a két cseléd után 19.60 pengőt öt hétre. Azonkívül még az alkalmazottak kereseti adóját is én fizetem, mert hiszen a kicsi jövedelem mellett ezt nem lehet levonni a cselédségnek. A külön kosztadást beszüntettem, mert ha napi három ebédnél többet adok ki, akkor ahhoz már új iparengedély kell és természetesen ismét szaporodnak az adóterhek…

I. M. (1938. október 23., 17. oldal)

 

 

Utasszámlálást végez a MÁV tizenhét vonalon

Egymillió utas úti célját figyelik meg

A belföldi távolsági utas- áramlásokat vizsgálja a MÁV forgalmi főosztálya. A személyszállítás korszerű, gazdaságos és az utazás körülményeinek állandó javítását célzó megoldás érdekében a MÁV már eddig két alkalommal végzett felmérést. Most a harmadik szakaszban a Budapestről kiinduló távolsági utasforgalom felmérésére kerül sor.

Az eddigi felmérésekkel szerzett adatok alapján számos olyan intézkedés történt, amely egyrészt a vonatok menetrendjének javítását eredményezte, másrészt az utazóközönség kényelmét szolgálta, és nem utolsósorban a vasút üzemének gazdaságosságát növelte. Az első vizsgálat tapasztalatai nyomán a vonatok menetrendjét úgy állították össze, hogy azok egy része mentesíti a főpályaudvarokat, és közelebbi állomásokon fordul vissza. Ezzel az intézkedéssel elérték, hogy például a Budapest–Monor vonalon nyolc, a váci vonalon öt, a nagykátai vonalon nyolc új vonat beállításával sűríthették a forgalmat, ezzel csökkentették az egyes szerelvények zsúfoltságát és 15–20 perccel megrövidítették a dolgozók és a tanulók utazását.

A kedvező tapasztalatok és előnyös gazdasági eredmények nyomán november 6-án, 9-én, 12-én és 14-én a távolsági utasáramlás felmérésére 17 Budapestről kiinduló vonalon figyelik meg az utasok utazási célját. A vizsgálat 220 naponta és 80, csak a hét végén közlekedő távolsági és ezekhez csatlakozó vonatokon történik. Mintegy 9 ezer személykocsi 1 millió utasának úticélját jegyzik fel e négy nap alatt. A szükséges adatok általában a menetjegyekből megállapíthatók, az utazóközönségtől csak akkor kérnek a kalauzok vagy a számlálóbiztosok további felvilágosítást, ha az utazás viszonylata a menetjegyből egyértelműen nem állapítható meg. Azok a vonalak, amelyeken az utasáramlást vizsgálják. a következők: Budapest–Győr, –Miskolc, –Nyíregyháza. –Békéscsaba, –Szeged, –Kiskunhalas, –Pécs, –Nagykanizsa, –Tapolca, –Somoskőújfalu, –Hódmezővásárhely, –Szentes, –Balatonszentgyörgy, –Gyékényes, –Baja és –Paks.

A MÁV arra kéri az utazóközönséget, hogy a számlálás gyors és pontos lebonyolítása érdekében támogassa a vasúti dolgozók munkáját.

(1965. október 23., 5. oldal)

 

Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »