Az ébredő Erőt elsősorban a gyávasága, Az utolsó Jediket pedig a klasszikus Star Wars-filmektől való túlzott elhajlása miatt kezdték ki a rajongók: ilyen előjelekkel készülhettünk a Disney-trilógia záródarabjára, a Skywalker korára, amely bár nagyon igyeszik, de képtelen bármit is jóvátenni.
A Skywalker kora gyakorlatilag az egész űreposzt, tehát kilenc résznyi történetet volt hivatott lezárni, de az már az első percekben nyilvánvalóvá vált, hogy a Disney-nek előzetesen semmilyen koncepciója nem volt a trilógiával. Egészen megdöbbentő, hogy a filmtörténelem egyik legnépszerűbb, legikonikusabb történetének folytatásába úgy vágott bele egy stúdió, hogy nem tudta, milyen keretet adjon a sztorinak, vagy milyen íve legyen a cselekménynek és a főbb karakterek fejlődésének. Úgy tűnik, a készítők abban bíztak, hogy a nosztalgiafaktor elegendő lesz, hogy az ismerős arcok, régi helyszínek és dallamok elfedik majd a bosszantó hibákat – csakhogy a Star Wars ennél sokkal többet érdemelt volna.
Annak ellenére, hogy az elmúlt két évben a népharag elsősorban a Rian Johnson által rendezett középső részre, Az utolsó Jedikre irányult, újranézve az egész trilógiát egyértelműen Az ébredő Erő okolható az egész Star Wars-univerzum kisiklásáért, ugyanis egy bátortalan, semmiféle rizikót nem vállaló film volt. Emiatt persze már a folytatás is lépéshátrányból indult, hiszen jóformán a nulláról kellett kezdeni a mesélést. A stúdió ezért döntött úgy, hogy Az utolsó Jedikben már megpróbálkozik valami újjal, de Rian Johnson rendező túl sok – a rajongók számára elfogadhatatlan – változást hozott a sztoriba, így ismét össztűz alá kerültek a készítők.
Így jutottunk el a kilencedik epizódhoz, amely az előzmények ismeretében, nem meglepő módon, ismét egy biztonsági játék: egy látványos és lendületes kalandfilm, amely egyértelműen a régi rajongók kegyeit keresi. Többet merít az eredeti trilógiából, és több ponton szembemegy az előző epizóddal, ami egyszerre abszurd és logikus. Mint nagyon sok szuperhősfilm esetében, itt is azt érezzük, hogy mintha patikamérlegen állították volna össze a cselekményt, mintha pontos lista lett volna azokról a dolgokról, amelyeket nem szabad kihagyni a filmből. De sajnos arra már nem született terv, hogy az egyes elemek hogyan kapcsolódjanak össze. Így eshetett meg, hogy a Skywalker korában nagyjából minden kreatív ötletet egy olcsó húzás, minden érdekesebb szituációt egy bugyuta feloldás követ.
Merthogy volt itt fantázia, ez nem vitás. A történet több ponton is képes zseniálisat hozni, sőt, a vége felé akad egy hidegrázósan jó jelenet is. És mégis, a film olyannyira megbízhatóan szállítja a rossz döntéseket, hogy lépten-nyomon kizökkenünk valami logikátlanság miatt.
A nem éppen tudatos építkezés az egész trilógiára rányomta a bélyegét, elég csak megemlíteni, hogy a Skywalker kora Palpatine feltámadásával kezdődik. A rég halott Uralkodó, akire eddig két teljes filmen keresztül még csak utalást sem tett senki, most hirtelen főgonosszá válik, és még azt is bemagyarázzák nekünk, hogy a korábbi eseményeknek valójában ő volt a mozgatója: olcsó húzás, és nem az egyetlen ilyen a filmben. Összességében a Skywalker kora azért készült, hogy tüzet oltson, de jobbára csak a lángok terjedését akadályozta meg: ami égett, azt égni hagyta.
Mindezek ellenére talán a legjobb része az új trilógiának. Kétségtelen, hogy a fejesek sok panaszt, kritikát elolvastak, mert ami változott az eddigiekhez képest, az pozitív irányú. Ez a film nem sérti meg a Star Wars-kánont, a kifogásolt részek ezúttal nem sértőek vagy felháborítóak, egyszerűen csak lehangolóak. A három főhős, Rey, Finn és Poe végre többet mozog együtt, ami mindhármuknak a javára válik. És persze ott van Kylo Ren és az őt alakító Adam Driver, akit szerencsére hagytak kicsit színészkedni, és aki újfent bizonyította, hogy az egész szereplőgárda legtehetségesebb színésze. A „régiekˮ közül Leia hercegnő kevés, de hangsúlyos szerepet kap, és végre C-3PO sem csak díszletként van jelen.
A legújabb Star Wars-trilógia valószínűleg sokkal több bírálót szerzett, mint rajongót. Vitathatatlanul vannak remek elemei, de összességében teljesen alkalmatlan arra, hogy egy új generáció örök kedvenc filmeposzává váljon.
A stúdió korábbi terve, miszerint az idők végezetéig legyárt majd évi egy Star Wars-filmet, szertefoszlott: jelen állás szerint csak 2022-ben jön a mozikba a következő, amelynek egyelőre nincs se története, se rendezője. Addig is az illetékeseknek lesz egy kis idejük elgondolkodni, hogy mire akarják használni a Star Wars-univerzumot: cuki, plüssfiguraként eladható karakterek népszerűsítésére, vagy színvonalas történetek elmesélésére.
Star Wars: Skywalker kora (Star Wars: Rise of Skywalker / Star Wars: Vzostup Skywalkera). Amerikai sci-fi, 142 perc. Rendező: J. J. Abrams. Szereplők: Daisy Ridley, Adam Driver, John Boyega, Oscar Isaac, Carrie Fisher.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
