Esztétikai hibaként tekintünk a seprűvénákra, amelyek elsősorban a combon, lábszáron jelennek meg. A szakember szerint azonban a seprűvéna gyakran csak a jéghegy csúcsa, komolyabb betegség állhat mögötte.
A sokszor szabad szemmel nem látható kitágult érszakasz ugyanis tovább tágulhat, hajlamos a gyulladásra, és akár trombózis, visszeres vérzés, lábszárfekély is kialakulhat egy egyszerűnek tűnő „szépséghibából” – írja a Házipatika.com.
„Nevezhetjük civilizációs betegségnek is, hiszen több tényező is befolyásolhatja a seprűvénák kialakulását” – fogalmazott dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialista. „A mozgásszegény életmód, várandósság, fogamzásgátló szedése, testsúlygyarapodás és öröklött hajlam is okozhatja. Sokan nem tulajdonítanak nagyobb figyelmet a seprűvénáknak, pedig ez komplex érsebészeti kezelést igényel, hiszen idővel súlyosabb érsebészeti problémákat is okozhatnak”.
A házi gyógymódokhoz, vadgesztenye alapanyagú krémekhez sokan fordulnak, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran nem lehet elkerülni a kisebb orvosi beavatkozásokat. A technika fejlődésének köszönhetően ma már olyan modern visszérműtétek is léteznek, amelyek fájdalommentesek és nem tart hetekig a gyógyulási időszak. A seprűvénák kezelésére háromféle módszert szoktak alkalmazni – intézménytől, technikai felszereltségtől, emberi erőforrástól függ, orvos és páciens melyiket választja.
„A beavatkozás típusa függ az értágulat nagyságától, típusától, elhelyezkedésétől. Kezelhetjük injekciós módszerrel, vagy más néven szkleroterápiával, rádiófrekvenciás tűvel, illetve lézerrel, és alkalmazhatjuk a különböző módszerek kombinációját is. Ezek mind fájdalommentesek, altatást, érzéstelenítést nem igényelnek és hegek sem maradnak a kezelések után. Fontos azonban, hogy részletes érsebészeti vizsgálat és ultrahangos diagnosztika történjen, hiszen így lehet kezelni az alapbetegséget, amely a vénás elégtelenséget és a bőrelváltozást okozta” – tette hozzá az érsebész szakorvos.
A leginkább elterjedt kezelési mód a szkleroterápia (érelzárás), amely során egy finom tűvel olyan anyagot fecskendeznek az érbe, amely az érfalat károsítja, ennek következtében pedig a kezelést követő kompresszió (rugalmas pólya, kompressziós harisnya) hatására az érfal összetapad. Az ér idővel felszívódik és a vér más irányban, egészséges ereken keresztül áramlik tovább.
Nyugat-Európában gyakran rádiófrekvenciás tűvel kezelik a seprűvénákat, de Dr. Szabó Attila elmondta, a Magyarországon is elérhető módszerrel arcon kialakuló értágulatokat, a rosaceat is kezelni lehet. A vékony tűn keresztül – amely nagyfrekvenciájú rezgés által hőt bocsájt ki – roncsolják a kapilláris erek falát és azok tartalmát. A beavatkozás után azonban nem tapasztalható égés, bőrelhalás vagy pigmentáció. Bármely bőrtípus és testrész esetében is elvégezhető, de kerülendő nikkel-allergia, terhesség, pacemaker viselése és fertőző bőrbetegségek jelenlétekor.
Lehetséges még a lézerfény alkalmazása: a bőrön keresztül elzárják a kitágult ereket, amelyek idővel teljesen felszívódnak. Ez a kezelés nem minden bőrtípusnál alkalmazható, mellékhatás-mentes végzése nagy szakértelmet igényel.
A szakember mindhárom esetében azt javasolja, néhány hétig kerülni kell a napsugárzást, a szoláriumozást, a megerőltető fizikai megterhelést, néhány napig pedig kompressziós zoknit, harisnyát kell viselni.
Mozogjunk rendszeresen: a séta, a kerékpározás és az úszás különösen hatékony. Táplálkozzunk kiegyensúlyozottan, kerüljük a túl nagy súlyfelesleget. Ülőmunka esetén rendszeresen álljunk fel néhány percre, és mozgassuk meg végtagjainkat, járjunk nyirokmasszázsra. Ne fürödjünk, inkább zuhanyozzunk, jó hasznát vehetjük a hideg-meleg váltózuhanynak. Figyeljünk a megfelelő folyadék- és vitaminpótlásra (a C-, E- és K-vitamin a legfontosabb a véredényfal erősítése miatt).
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
