A selmecbányai Alexandriai Szent Katalin-templom tőszomszédságában találjuk a városházát. A Városháza téren álló négyszintes épülethez óratornyán egy nem mindennapi óra mutatja a pontos időt.
Az épület története a XIV. századba nyúlik vissza. Az egyszintes gótikus polgárház mindig is a várost szolgálta. Anno a termében tanácskozott a városi tanács.
A Szűz Mária-szoborcsoport a városháza oldalán (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
1488-ban átépítették, ekkor húztak fel rá egy emeletet. Vélhetően a XVI. század folyamán a Szent Anna-kápolnával bővítették ki az épületet, melyet falépcsőzet kötött össze a városházával.
Azonban e szakrális hely ma már nem áll. A XVIII. század folyamán lebontották. Ma a Szűz Mária-szoborcsoportot láthatjuk a kápolna egykori helyén.
2024 nyarán újították fel az épületet
A városháza jelenleg látható formáját az 1781–1788 közötti átépítés során kapta meg. Az átalakítás költsége megközelítette a kilencezer aranyforintot. A bővítés során nyerte el barokkos stílusú homlokzatát.
A négyszintes épülethez délnyugati irányban egy keskeny óratornyot is építettek.
A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat.
Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a selmecbányaiak úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról.
A szoborcsoport helyén állt egykoron a Szent Anna-kápolna
Érdekes a tanácsterem Justitia-freskója, illetve a terem bejárati ajtaja felett az epigramma: „Unicuique suum” (Mindenkinek a magáét). A városháza tanácsterme arról is nevezetes, hogy 1704. október 22-én Rákóczi követei — angol és holland megfigyelők jelenlétében — itt próbáltak egyezkedni a császári küldöttekkel. A tanácskozás azonban sikertelenül végződött.
Minderre egy emléktábla is emlékeztet a városháza bejáratánál, sajnos azonban csak államnyelven.
A városháza bejárata
Az épület homlokzata idén nyáron szépült meg. A városháza épületétől nem messze találjuk a már említett Alexandriai Szent Katalin-templom mellett a Szentháromság-szoborcsoport, a bányaváros evangélikus templomát , valamint a nevezetes mozgó selmecbányai betlehemet.
Selmecbányát az év minden szakában érdemes felkeresni. Az őszi aranyló pompában így fest az egykori Hont vármegyei bányaváros.
Forrás:
emlekhelyek.csemadok.sk,
Barangolások Selmecbányán – Séták egy régi bányavárosban, Selmecbányai Turisztikai Egyesület 2014
Banská Štiavnica mesto svetového dedičstva UNESCO, Selmecbánya 2020
Pásztor Péter/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
