A régészek szerint a Szibéria fagyos szélsőségeiben egy távoli szigeten feltárt mamutcsontokon található ősi vágásnyomok a paleolitikum emberének legészakibb bizonyítékai, amelyeket valaha találtak.
Olyan mamutcsontokat találtak Szibériában, amelyeken eszközöktől származó vágások láthatók – számol be a Live Science-re hivatkozva a Hirado.
A kutatók úgy vélik, ezek a legészakibb bizonyítékok, amelyek egy őskőkori közösségre utalnak.
A 26 ezer éves maradványokat a Kotyelnij-szigeten tárták fel 2021 nyarán, az északi sarkkörtől mintegy ezer kilométerre északra. A paleolitikumban a tengerszint alacsonyabb volt, a Kotyelnij-sziget pedig a szárazföldhöz kapcsolódott.
Az orosz régészcsapat a csontváz több mint kétharmadát összerakta, és szinte minden csonton találtak a kutatók kő- vagy csontszerszámok által készített vágásnyomokat és bevágásokat. Ez arra utal, hogy az állatot szándékosan ölték meg, valószínűleg egy kőkorszaki vadászokból álló nomád csapat vadászta le.
„Mindez arra utal, hogy az emberi lét északi határa a pleisztocén korban jóval északabbra volt az általánosan elfogadott elképzelésektől”
– mondta Alekszandr Kangyiba, az Orosz Tudományos Akadémia régésze.
Az eddigi legészakibb, korabeli leletek a jakutföldi Jana folyó völgyében kerültek elő, közel hatszáz kilométerrel délebbre.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
