A román államfő óvást emelt a magyarellenes törvénytervezet ellen

A jogszabály kihirdetése helyett alkotmányossági óvást emelt Klaus Iohannis román államfő hétfőn az ellen a törvénytervezet ellen, amely meggátolná, hogy a nemzeti kisebbségek arányát megváltoztató módon módosítsák a megyék, városok és községek közigazgatási határait.

Az ország közigazgatási felosztását szabályozó 1968-as úgynevezett “megyésítési” törvény módosítását egyebek mellett azért kezdeményezték a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt és az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt törvényhozói, hogy egységesítsék, illetve kijavítsák a törvény mellékletében különböző írásmóddal szereplő, vagy a hivatalos névjegyzékben tévesen bevezetett településneveket.

A törvénymódosításba Cseke Attilának, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének a javaslatára foglalták bele azt a – kisebbségvédelmi keretegyezményből – átvett rendelkezést, miszerint tilos (felosztással, összeolvasztással vagy más módon) úgy módosítani a közigazgatási egységek határait, hogy az a nemzeti kisebbségek számarányának módosítását célozza vagy eredményezze.

Hírdetés

Emiatt a rendelkezés miatt emelt alkotmányossági kifogást az államfő, arra hivatkozva, hogy a szuverenitás és helyi autonómia alkotmányos elvét sértené, ha ilyen tiltásokkal korlátoznák egy-egy közigazgatási egység lakosságának jogát ahhoz, hogy – gazdasági, társadalmi, kulturális, vagy környezeti szempontok alapján – népszavazással döntsön a közigazgatási határok módosításáról.

Az elnök szerint a szenátusban elfogadott módosítás sérti a kétkamarás parlament alkotmányos elvét is, amely nem teszi lehetővé, hogy a második (döntő) ház “lényegi” módosításokat végezzen egy törvénytervezeten, amelyekről az első háznak nem volt alkalma szavazni. Az államfő szerint a megyék és települések közigazgatási határainak módosításáról egyébként is a 2001-ben hozott helyi közigazgatási törvény rendelkezik, ezért zavart okozna, ha egy másik jogszabályba is erre vonatkozó előírások kerülnének.

Romániában a nemzeti kisebbségek lakosságaránytól függ a közigazgatási anyanyelvhasználat joga. A hatályos rendelkezések értelmében azoknak a településeknek kell például a magyar elnevezését is feltüntetni, ahol a magyarok teszik ki a lakosság legalább egy ötödét. A húszszázalékos lakosságarány felett a helyi hatóságoknak az anyanyelvű ügyintézést is lehetővé kell tenni.


Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »