A „roma fogászati egészségnap” tanulságai

A „roma fogászati egészségnap” tanulságai

A Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézete készített egy érdekes tanulmányt Magyarország cigány lakosságának fogazati állapotáról. (Ha "valami történne vele", itt is elérhető.) Érdemes összefoglalni megállapításaikat.

Figyelemre méltó, hogy úgy írnak róluk, hogy demográfiailag egyre növekvő a létszámuk. S mint írják, "fogaik állapotáról ellentétes megfigyelések születtek. Szoros összefüggést mutat az életmódjukkal, szociális körülményeikkel, és az egészségtudatosságukkal. Általánosságban kevesebbszer veszik igénybe a fogászati ellátást." Továbbá

hajlamosabbak a fog eltávolítását választani a fogmegtartó kezeléssel szemben, fogaik elvesztését nem tekintik kárnak. Kevésbé tolerálják a kezelések során fellépő fájdalmat, mint a társadalom többsége. Ennek ellenére csak akkor mennek fogorvoshoz, ha már kibírhatatlan a fájdalom.

Megtudjuk, hogy meghirdettek online és plakátokon is egy ún. "roma fogászati egészségnapot", arra várva, hogy így majd eljönnek egy vizsgálatra. Nem igazán lett így.

Ugyanis a szűrővizsgálaton konkrétan senki nem jelent meg, és felkérést követően 5 cigány személy utasította vissza "tanulságos indokokkal".

A következő kérdések merültek fel:

  • A pozitív diszkrimináció negatívvá válik-e?

    • Hírdetés

  • Érthető-e általánosságban a szűrővizsgálat célja?
  • Miért nem jut el hozzájuk a betegtájékoztatás?
  • Beleegyeznek-e a vizsgálatba, ha az a saját közösségük körében történik?

    • A tanulmány az alábbi következtetéseket vonta le:

  • a cigányság egészségügyi felzárkóztatásának elkülönített ügyként kezelése hátrányosan befolyásolja a kommunikációt;
  • egyedül nem döntenek az egészségükről, különösen a nők;
  • a szűrővizsgálat szót nem minden esetben tudják helyesen értelmezni;

    • A további következtetések levonását olvasóinkra bízzuk.

    (Munkatársunktól)


    Forrás:kuruc.info
    Tovább a cikkre »