Március 1-től új rendőrkapitánya van a Dunaszerdahelyi járásnak, Katona Roland személyében, aki harminc éve dolgozik a testületnél, különböző beosztásokban. Kinevezése előtt a Dunaszerdahelyi Körzeti Rendőrkapitányság vezetője volt. Számára ez valódi hivatás, teljesen átlátja a rendőri munka minden szegmensét. A legfontosabbnak azt tartja, hogy legyen elegendő rendőr, vonzóvá tegye ezt a pályát a fiatalok számára. Legalább ennyire fontos a prevenció, főleg a fiatalok körében, akik napjainkban sokkal több veszélynek vannak kitéve, mint még pár évtizeddel ezelőtt.
„Kevesen vagyunk, sokan elhagyták a testületet, munkaerőhiánnyal küszködünk. Ezért az egyik célom, hogy stabilizáljam az állományt és megpróbáljak új rendőröket idevonzani. Első körben azonban szeretném megnyugtatni a jelenlegi munkatársaimat, mert mindenki feszült. Kevesen vagyunk, sok a munka, rengeteg a szolgálat, kevés a szabad hétvége. Nem csoda, ha mindenki fáradt, robbanékony.
Járom a középiskolákat, ahol végzősöket próbálok erre a nem könnyű pályára csábítani. De az érettségivel rendelkező, húszas-harmincas éveikben járó munkanélküli férfiakat is próbáljuk megnyerni a rendőri hivatásnak. Úgy szoktam mondani, nekünk harcosokra van szükségünk, magabiztos fellépésre, sokszor fizikai erőre is. Ezért keresünk férfi kollégákat, akik főleg az utcákon teljesítenének szolgálatot”
– meséli az újdonsült rendőrkapitány.
Rögtön hozzá is teszi, a toborzás már-már heroikus küzdelemnek tűnik, mivel közel van Ausztria, Magyarország, Csehország sincs túl messze, ahol egyre többen dolgoznak. A bérek tekintetében nem tudnak konkurálni a multivállalatokkal és a magánvállalkozók kínálta lehetőségekkel sem. Annyi pozitív változás történt az utóbbi időben, hogy már 18 éves kortól lehet jelentkezni rendőrnek, nem pedig 21 éves kortól.
A potenciális érdeklődők megnyerése azért is nehéz dió, mert a felvételi eljárás túlságosan hosszadalmas, ahol a testi-lelki erőnlétet is vizsgálják, a jelentkezőkre például nyolcórás pszichológiai teszt vár, amin sokan elbuknak. A szemüvegviselés, a túl sok tetoválás is kizáró ok, és csakis makkegészséges emberből lehet rendőr. Nagy a lemorzsolódás.
Utána el kell végezni a rendőriskolát, és beletelik nagyjából másfél évbe, míg valakiből szolgálatra kész munkatárs válik. A helyzet érzékeltetésre elmondom, májusban érkezik hozzánk egy új rendőr. Eredetileg többen lettek volna, de időközben meggondolták magukat” – ecseteli a nehézségeket.
Első helyen a gyermekvédelem
Katona Roland másik fontos célja a prevenció, mégpedig az iskolákkal kezdődően. Ő maga rengeteg előadást tart, kinevezése előtt hetente egy-két alapiskolába biztosan ellátogatott, ahol a zaklatásról, a drogmegelőzésről és közlekedésbiztonságról beszélt a fiataloknak.
„Ezt a munkát nem szabad hanyagolni, hiszen látjuk, milyen irányba változik a világ. Meg aztán, az iskolákban egyre több súlyosabb probléma merül fel. Ezeket csírájában lenne jó megoldani.
Elindult egy új projekt is, ami a Puha célpontok védelme címet viseli és tulajdonképpen a gyermekek védelmét jelenti. Lényege, hogy minden iskolának van egy ún. kontakt rendőre. Többnyire olyan emberek, akiknek valamilyen viszonyuk van az adott oktatási intézményhez, például oda járnak a gyermekeik. Ha bármilyen probléma akad az adott iskolában, akkor az igazgató nem a 158-as számot hívja, hanem az iskola rendőrét.
Ő vagy kimegy és megpróbálja oldani az ügyet, vagy pedig továbbítja azt Nagyszombatba, a kerületre, esetleg értesíti az illetékes prevenciós kollégát, aki szükség esetén előadást tart az iskolában” – avat bele a megelőzésbe.
Beszél arról is, hogy a tavalyi prágai egyetemi lövöldözés mindenkit ráébresztett arra, ilyesmi nálunk is megtörténhet. Éppen ezért az iskoláknak ilyen nem várt, rendkívüli helyzetre is fel kell készülniük. Azt viszont nem lehet elvárni, hogy ezt a rendőrség teszi meg. Annál is inkább, mert az iskolai biztonságért az adott intézmény igazgatója felel. Rajta áll, milyen biztonsági intézkedéseket hoz, például lesz-e chipes beléptetés, kamerarendszer, alkalmaz-e portást és hasonlók. Tény, hogy mindez pénzbe kerül, de minden iskola mellé nem állíthatnak rendőrt.
„Ha bármilyen rendkívüli helyzet történne valamelyik iskolában, a riasztás után nagyjából 10-15 percig tart míg a rendőr ki tud érkezni a helyszínre. Erre az időre az intézmény magára van hagyatva. Minden iskolának megvan az evakuálási terve rendkívüli helyzetekre, és vannak olyan biztonsági szolgálatok, melyek tanfolyamot is tartanak arról, mit kell tenni váratlan támadás esetén.
Aktív támadás, például egy iskolai lövöldözés során, három aranyszabály érvényes, amit alkalmazni kell: bújj el, fuss el, harcolj. A youtube csatornán videó is található arról, hogyan lehet hatékonyan védekezni a támadó ellen.
Aktív támadó esetében, aki szünet nélkül lövöldöz, a kiérkező rendőr azonnal bemegy az épületbe és egyetlen célja van, hogy kiiktassa a támadót” – próbálja ábrázolni azt a helyzetet, amire reméljük, iskoláinkban sosem kerül sor.
Túl sok balesetet okoz az ittas vezetés
Az új járási rendőrfőnök szerint a sofőrök alkoholvizsgálata is prevenció, amire azért van szükség, mert a Dunaszerdahelyi járásban tavaly minden hatodik balesetet az ittas vezetés okozott.
Ezért vannak rendszeresítve a közlekedésbiztonsági ellenőrzések is. Az alkoholfogyasztás következtében csökken a reakcióidő, ami sokszor emberéletekbe kerülhet az utakon. Tudom, hogy sokakban még mindig félelmet kelt, ha rendőrt látnak az utak mellett, de ha kevesebb lenne az ittas vezetés és a baleset, akkor alig találkoznának velük. A romló statisztikák miatt egyszerűen szükség van a folyamatos ellenőrzésekre.
Mi is azt szeretnénk, ha a rendőrautók inkább csak a települések utcáin hajthatnának végig rendszeresen időközönként, hogy a lakosok érezzék, biztonságban vannak. De a kedvezőtlen közlekedésbiztonsági helyzet miatt elsősorban a közúti közlekedést ellenőrizzük” – magyarázza, miért van olyan sok igazoltatás mostanában.
Ő maga baleseti helyszínelőként dolgozott tizenhárom évig, sok mindent látott és tapasztalt. Mint mondja, a baleset helyszínére kiérve soha nem lehet tudni, mi várja ott az embert. Észnél kell lenni, elsősegélyt kell nyújtani, sérültet vagy halottat kell kihúzni az autóból és a szükséges intézkedéseket is meg kell tenni. Az a legnehezebb, mikor gyermekhalállal szembesül az ember…
Magát menedzser típusú vezetőnek tartja, aki számokkal dolgozik, de azok mögött látja az embert is. Meghallgatja kollégái véleményét, ötleteit, megköszöni a jól elvégzett munkát. Nem hagyja egyedül a munkatársait, továbbra is ott lesz a rendőreivel minden fontosabb megmozduláson, mert a bajtársiasság erősítése is cél.
A rendőrnek nem csak az a dolga, hogy büntessen. Védelmez és segít is. Jó lenne, ha inkább ez a kép erősödne az emberekben rólunk. Amikor egy riasztás után kimegy a helyszínre a rendőr, soha nem tudja, mi vár ott rá, bármi előfordulhat. Ezért fontos a kollegialitás, hogy egyik rendőr a másikról tudja, rábízhatom az életemet. Mert bizony van az úgy, hogy egymás életét mentik meg egy-egy komolyabb bevetés során. Arra is számos példa van, hogy rendőrök mentettek meg embereket a biztos haláltól. Ez ennek a hivatásnak a szebbik oldala, amiért érdemes csinálni”
– fűzi hozzá, mintegy zárszóként.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
