„Hosszú évek óta talán most először megéri fizetés szempontjából rendőrnek lenni” – mondta az Alfahírnek egy neve elhallgatását kérő (nevezzük Istvánnak) volt nyomozó. Hozzátette: 2019 -ig a túlóra is kérhető anyagi juttatásban, ez pedig sokaknak megnöveli a fizetését. Ugyanakkor megjegyezte:
„Az más kérdés, hogy több a munka, sokkal nagyobb teher most ezt a hivatást űzni.”
Ehhez tartozik még hozzá, miként játszanak a rendőri vezetők a túlórákkal, hogy abból minél kevesebbet kelljen kifizetni.
Emelkednek a fizetések, de nem a pénzzel van a legnagyobb probléma
Egy tízéves szolgálati viszonnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkező főnyomozó 2015-ben 302 ezer Ft-ot keresett, 2018. január 1-jén az illetménye meg fogja haladni a 449 ezer Ft-ot. A középfokú végzettségű tiszthelyettesek esetében egy 15 éves szolgálati viszonnyal rendelkező járőrvezető 2015-ben 215 ezer Ft-ot keresett, 2018. január 1-jén havi illetménye 320 ezer Ft-ra emelkedik.
A volt nyomozó azt is elmondta: sokszor olyan munkát is el kell végezni, ami nem rendőri feladat, „de ebben a parancsuralmi rendszerben ezt nem lehet megtagadni”. Szerinte a családoktól távol töltött időt sem a fizetés, sem a túlóráért kapott pénz nem ellensúlyozza. „Ahhoz mind a fizetés, mind a túlórapénz kevés” – mondta István.
A rendőrök lakhatása kapcsán eltérés mutatkozik a sajtóban megjelent információk és a valóság között. Szolgálati lakás alig akad, szinte csak az önkormányzatok ajánlanak fel ilyeneket az ott dolgozó rendőröknek, majd ha az máshová akar menni dolgozni, akkor megfenyegetik: ha elmegy a lakást is elveszik tőle.
„A központi rendőrszállókon az elhelyezés siralmas, emberi használatra, ne adj’ Isten családok számára alkalmas lakások alig vannak, azokat is szinte lehetetlen megszerezni”
– nyilatkozta az Alfahírnek a volt nyomozó. Létezik lakásvásárláshoz BM-hitel, de ennek az elintézési módja olyan bonyolult és időigényes, hogy „eladó legyen a talpán, aki ebbe belemegy”. Egy időben a lakáshitel-törlesztéshez igénybe lehetett venni a cafeteriát, ami nagy segítség volt, de ezt még tavaly megszüntették.
Korábban nagy vonzereje volt a rendőrségnek a korkedvezményes nyugdíj.
„Ha még most is lenne, nagy megtartó erő lenne azoknak az embereknek, akik szeretik még a hivatást, de mégis azon gondolkodnak, hogy leszereljenek”
– vélekedett István. Szerinte, ha már 400 ezer forintot ajánlanak egy trolibuszvezetőnek, akkor a rendőrség nem tud olyat ajánlani, ami miatt az ember rendőr maradna. Sokan csak a lehetőséget keresik a leszerelésre, hiszen most már más munka sem jobb, vagy rosszabb, mint rendőrnek lenni, és úgyis ugyanakkor mennek nyugdíjba, mint a polgári foglalkozásúak.
„Én még úgy szereltem fel a rendőrséghez, hogy volt korkedvezményes nyugdíj, úgymond ez benne volt abban a szerződésben, amelyben többek között lemondtam a sztrájkjogomról. Ezt a szerződést felrúgták. Becsapva érzi magát emiatt az állomány”
– jelentette ki István.
A bérunió az egyenruhásokon is segíthetne
Tavaly decemberben Bérunió megvalósíthatósága az egyenruhásoknál címmel rendezett kerekasztal megbeszélést a Jobbik. A rendőrök, tűzoltók, katonák képviselőivel megtartott találkozón a bérunió mellett szóba került a szolgálati nyugdíj kérdése, az elvándorlás, az életpályamodell, illetve a szakszervezetek jogainak megnyirbálása is. Volner János, a Jobbik frakcióvezetője, aki 1989-től 1994-ig maga is a rendőrség állományában dolgozott, arról beszélt, hogy a magyar gazdaság megerősítésével a Jobbik egy olyan életpályamodellt kínál fel az egyenruhásoknak, amellyel az ő bérszínvonaluk is gyors ütemben zárkózhat majd fel Európához. „Rendőrként a fizetésem arra volt elég, hogy egy 35 négyzetméteres lakás rezsijét kifizessem, azt látom, hogy az egyenruhás dolgozók most is hasonló helyzetben vannak” – jegyezte meg a decemberi kerekasztal-megbeszélésen.
Az egykori nyomozó kérdésünkre arra is kitért, hogy az egyenruhások felszerelése, fegyverzete elavult, semennyire sem fele meg a kor követelményeinek.
„A gépjármű ellátottság talán most normalizálódik, az más kérdés, hogy vannak kapitányságok, ahol a meghatározott benzinkeretből nem jönnek ki egy hónapban”
– mondta. A bűnügyes állománynak sokszor alapvető irodai eszközök hiányával is meg kell birkózniuk. Sok kapitányság épülete romos, szinte emberi használatra alkalmatlan.
„Itt strukturális problémák vannak. Sok kollégával az a véleményünk, hogy az egész rendőrséget be kellene szántani, sóval behinteni és az alapoktól szakszerűen felépíteni. De erre egyik kormányzatnak sincs valahogy szándéka. Látszatintézkedések, tűzoltás, toldozás-foltozás van, de itt már ez régen nem elég”
– hangsúlyozta beszélgetőpartnerünk. A politika ugyanakkor nagyon is átitatja az egész rendőrség munkáját.
„Vannak a politika és a hatalom számára érzékeny ügyek, ahol mindennemű szakmaiságot nélkülözni kell, és a politikát kell kiszolgálni. Pályafutásom alatt a politika ilyen jellegű szoros kontrollját még soha nem éreztem, mint most”
– mondta István.
A volt nyomozó szerint a rendőrség tekintélye nemhogy javult volna az utóbbi években, hanem inkább csak rosszabb lett.
„Gyakran találkozunk ezzel a szemlélettel, hogy a rendőr csak büntet, az állampolgárok szolgálata és a védelme a háttérbe szorult. Nem tudok ezzel a szemlélettel vitatkozni, mert ha az állampolgár ezt érzi a bőrén, akkor ez így is van”
– mondta.
Abban, hogy ezt érzik az emberek, szerinte nagy felelőssége van a rendőrségnek, és a politikai hatalomnak is. „Szemléletváltásra van szükség” – szögezte le István.
„A politikának máshogy kellene tekintenie a rendőrségre, olyan jogszabályokat hozni, amelyek alapján egy rátermett, modern szemléletű vezetővel egy másfajta rendőrség tudna felépülni. Erre most nem látok lehetőséget. A politikai vezetőink inkább elsorvasztják a rendőrséget, a rendőrség élén pedig csak olyan vezetők vannak, akik ezt az akaratot kiszolgálják”
– szögezte le a volt nyomozó.
István szerint nagy a baj az utánpótlás terén is. A végzős rendőr tiszthelyettesek, akik a középiskolából jönnek, közvetlen megtapasztalva a rendőrséget működés közben, illetve a körülményeket, rövid időn belül leszerelnek, és csak kevesen tartanak ki hosszabb távon.
„A frissen végzett rendőrtisztek 21-22 évesen azonnal a mély vízbe kerülnek. Ember legyen a talpán, aki fenn tud maradni közölük, és megértem őket, ha úgy gondolják, hogy nem erre számítottak, és inkább továbbállnak„
– vélekedett István.
Arra a kérdésre, mi szól mellette vagy ellene, hogy valaki rendőr legyen, úgy fogalmazott:
„Aki nem akar családot, egyedülálló, bármennyit képes túlórázni, és olyan munkát is gondolkodás nélkül elvégez, ami nem az ő dolga, emellett nincs önálló véleménye, nem szeret gondolkodni, az menjen rendőrnek. Másnak nem ajánlom”
– tette hozzá.
A volt nyomozó nem ismer olyan egykori kollégát, aki rendőrként dolgozna külföldön, de olyat igen, akinek volt másik szakmája, vagy kitanult egy újat, leszerelt és inkább külföldre ment dolgozni.
„Vannak külföldi missziók, és kiküldetések, de ezek vetésforgóban működnek, csak bizonyos ideig lehet kint az ember, majd vissza kell jönni ismét Magyarországra rendőrként dolgozni. Az ilyen típusú külszolgálatokban külföldön is magyar rendőrként dolgozik az ember, de magasabb bérért”
– mondta.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
