Szeretetvendégséget tartottak nehéz sorsú embereknek december 19-én, a Veszprémi Főegyházmegyei Karitász, a Veszprémi Érsekség és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közös szervezésében.
A Veszprémi Érseki Főiskola adott otthont a Karitász hagyományos karácsonyi eseményének, a szeretetvendégségnek, amelyen nehéz sorsú, nélkülöző embereket láttak vendégül.
Az ünnepségen Ghiczy László, a Veszprém-Főegyházmegyei Karitász igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.
„Minden esztendőben fontosnak tartjuk, hogy alkalmat kerítsünk arra, hogy rászoruló embertársainknak segítsünk ráhangolódni a karácsonyra, és ha csak rövid ideig, de örömteli, gondtalan pillanatokat élhessenek át. Fontos, hogy legyen egy szervezet, amely segít a bajban, amelyhez fordulni lehet, ha elakadunk az életben. Áldott ünnepeket és reményteljesebb boldog új évet kívánok mindannyiuknak!” – mondta Ghiczy László.
Szíjártó László, a főegyházmegyei Karitász lelkiigazgatója egy rövid történetet osztott meg az adventi gyertyákról. A béke, a hit és a szeretet lángja egyaránt azt gondolta, hogy rá már nincs szükség, ezért szép csendben kialudtak. A negyedik láng azonban kitartóan égett, s amikor egy kisfiú megkérdezte, hogyan lehetséges az, hogy a másik három kialudt, ő csak annyit válaszolt: Ne szomorkodj, amíg én világítok nincs veszve semmi, mert én a remény lángja vagyok.
„A remény táplálja bennünk a szeretetet, a hitet és a békét. Ez adjon erőt nekünk, és a remény lángja lobogjon bennünk mindig” – mondta a főegyházmegyei Karitász lelkiigazgatója.
Preininger-Horváth Edina, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat regionális vezetője reményát fejezte ki, hogy ez a vendégség segít elfeledtetni a hétköznapok gondjait, problémáit.
Takáts István érseki általános helynök a karácsony titkáról beszélt.
A karácsony titka a mi életünk titkát is elárulja. Először a hozzánk érkező mindenható Istenre vetjük a tekintetünket, aki annak ellenére, hogy mindenható, üres kézzel érkezik. Abban a világban, ahol szeretnénk a szeretetet tárgyiasítani, ez csalódás lehet. Pedig mély titok van benne. Azért nem hozott semmit Máriának, sem Józsefnek, mert ő maga lett ajándékká.
Néha könnyebb valamit adni, mint magunkat ajándékká tenni – hangsúlyozta a helynök. Majd így folytatta: – Isten látható alakban eljön közénk. Egy családba születik. Ez a család mint védőburok veszi őt körül, és engedi, hogy felnőjön; segíti, hogy a világ fonáksága, közönye, erőszaka ne zúzza szét. Karácsonykor meg kell köszönnünk családjainkat is, mert a férfi és nő szerelméből születő család belesimul Isten tervébe, általa tudunk azzá lenni, akinek Isten megálmodott minket. Ahogy Krisztust is Mária és József féltő szeretete segíti felnőni.
A karácsony titka megtanítja nekünk azt is, hogy az élet nagy kérdéseire nem kapunk egzakt válaszokat, helyette személyeket kapunk, akik engedik meghaladni a kérdéseinket – fogalmazott Takáts István. – Amikor arra kérdezünk rá, vajon szerethető vagyok-e, erre nem válasz érkezik, hanem az az ember, aki számára mi lehetünk a legfontosabbak, s lám a kérdés úgy kap választ, hogy meghaladjuk azt. A kérdés, hogy ha gyermekem lesz, hogyan tudok jó apa, jó anya lenni, meghaladott lesz, amikor megszületik a kisfiunk, kislányunk, mert fölkelek hozzá, amikor kell, és próbálom szeretni őt és segíteni, hogy növekedjen és hogy nevetni lássam. A szeretteinkkel kapcsolatban felmerül bennünk, hogy vajon ha beteg lesz, tudom-e ápolni, lesz-e erőm hozzá, lesz-e találékonyságom hozzá – és tudjuk, hogy amikor látjuk őket, akiket szeretünk, betegen, kiszolgáltatottan, akkor megérkezik az az erő is, az a találékonyság is, ami meghaladottá teszi ezt a kérdést. A karácsony erről is szól.
Amikor József intést kap az angyaltól, akkor nem azt mondja neki az angyal, hogy ha találkozni akarsz Istennel, várj kilenc hónapot, hanem azt mondja: Vedd magadhoz Máriát.
Amikor a napkeleti bölcsek útra kelnek, hogy az újszülött királlyal találkozzanak, és egy szeretetre éhes kisgyermekkel találkoznak. Amikor Istennel akarunk találkozni, amikor az élet nagy kérdéseire válaszokat keresünk, embereket fogunk kapni, akik segítenek kérdéseinket meghaladni.
Az Istenhez vezető legrövidebb út az ember. Olyan jó lenne ezt is karácsony titkában ünnepelni. Legyünk mi magunk ajándékká! Adjunk hálát a családjainknak, és vegyük észre, hogy az igazi válaszokat a másik ember adja meg nekünk – zárta gondolatait az érseki általános helynök.
Az asztali áldást követően a Karitász, valamint az érsekség önkéntesei szolgálták fel az ebédet a résztvevőknek.
Az ünnepségen közreműködött a Padányi Kamarakórus, Hutvágner Erika vezetésével, valamint az oktatási intézmény tanulói.
Forrás: Veszprémi Főegyházmegye
Fotó: Veszprémi Érsekség Facebook-oldala
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
