A nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem (UCM) Tömegkommunikációs Karának (FMK) kutatói egy MI-rendszer fejlesztésén dolgoznak, azzal a céllal, hogy segítsen azonosítani a félrevezető környezetvédelmi állításokat a reklámokban és a vállalati kommunikációban.
A Watch projekt keretében használt eszköz anyagokat elemez, és felhívja a figyelmet az úgynevezett greenwashing lehetséges jeleire, amely egy olyan marketing- és PR-stratégia, amikor egy vállalat vagy szervezet környezetbarátnak, fenntarthatónak vagy zöldnek tünteti fel a termékeit, szolgáltatásait vagy önmagát úgy, hogy valójában nincs mögötte valódi, ellenőrizhető környezetvédelmi teljesítmény vagy pozitív hatás.
A kutatócsoport 253 reklám- és vállalati anyaggal dolgozik a kommunikáció hét területéről. Ezek értékelése során 29 greenwashing-mutatót használnak.
A megfigyelt jelek közé tartoznak például a bizonyítékokkal nem alátámasztott általános környezetvédelmi állítások, a félrevezető tanúsítványok, a be nem tartott ökológiai ígéretek vagy a törvényből adódó kötelezettségek rendkívüli környezeti előnyökként való feltüntetése.
A rendszer már működik az egyetem számítástechnikai hálózatán. „Van saját mesterséges intelligenciánk a karon. Ez egy fontos lépés számunkra, mert már nem függünk kizárólag külső kereskedelmi szolgáltatóktól. Nagyobb lehetőségünk van ellenőrizni a rendszer működését, fejlesztését, s hogy milyen adatokkal dolgozik” – mondta Michal Kubovics, a Szent Cirill és Metód Egyetem Tömegkommunikációs Karának nevében.
A következő fázisban a kutatók speciális adatok és a RAG technológia segítségével szeretnék tökéletesíteni, amely lehetővé teszi a mesterséges intelligencia válaszainak összevetését szakmai dokumentumokkal, tudományos ismeretekkel és szabályokkal. Képes pontszámot és színbesorolást rendelni az anyaghoz, amely a problémás szintet jelzi.
A kutatók a mesterséges intelligencia eredményeit szakértői értékelésekkel is összehasonlítják, hogy megtudják, mely esetekben egyeznek meg az értékeléseik, és hol merülnek fel eltérések.
Ahogy Kubovics kifejtette, a cél nem az, hogy konkrét vállalatokat jelöljenek meg a greenwashing kezdeményezőiként, hanem egy tudományosan megalapozott eszköz létrehozása a problémás állítások azonosítására. Szerinte a zöld szín vagy a természeti motívumok puszta használata a reklámokban nem jelent automatikusan zöldre festést. Az állítások kontextusa, tartalma és az azokat alátámasztó bizonyítékok számítanak kulcsfontosságúnak.
Hozzátette, hogy az eszköz nem a jogi megítélés helyettesítésére szolgál. Szerepe az, hogy felhívja a figyelmet a problémás megfogalmazásokra, és segítse a szakértőket azok ellenőrzésében. A projekt azon uniós szabályoknak is megfelel, amelyek célja a fogyasztók védelme a megalapozatlan környezetvédelmi állításokkal szemben.
NZS/Felvidék.ma/Teraz.sk
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
