Napok óta a hazai belpolitikai élet egyik uralkodó témája a Pegasus-ügy, avagy az úgynevezett "lehallgatási botrány". Az elkövetkezendő sorok megírására két dolog késztetett. Egyrészt fajsúlyos ügy lévén, egész egyszerűen nem mehetünk el mellette szó nélkül, másrészt pedig kétségtelenül ez az a téma, amit (eddig legalábbis) a legnehezebb átlátni az idei évben. Utóbbit a sokszor egymásnak is ellentmondó, ködös információk tükrében egyáltalán nem szégyen bevallani.
A belpolitikai környezet
Már megszokhattuk, a két nagy politikai pólus bábszínházasat játszik, ahogy azt minden ügyben szokták. A Fidesz természetesen mindent tagad (vagy nem nyilatkozik), a balliberálisok pedig vádolnak, gyakran keveredve az önellentmondás súlyos csapdájába. Hogy izraeli titkos (kém)programok megfigyelnek embereket? Egy szemernyi kétségünk ne legyen afelől, hogy ez nem lehetséges, vagy ez nem lehet a valóság, tagadják is bárhogy. Nyilván ez baloldali kormányzás alatt sem lenne másképp, de a megfigyeltek állítólagos listája több mint furcsa. Legalábbis az ember nem gondolná, hogy bármelyikük is elsőszámú célpont lenne, főleg, hogy minden bizonnyal sokukról a fél ország még csak soha nem is hallott. S akkor még bele sem gondoltunk, miért most robbant ez az egész az ugrásra kész külföldi liberális sajtó támogatásával. Előbbire egyébként létezik egy kézenfekvő válasz is: az igazi "nagyágyúk" nevei "valamiért" nem szivárogtak (még) ki. Ennek okai pedig sokrétűek lehetnek.
Itthon bábszínház, külföldön összeborulás
Gondoltad volna? Azok, akik itthon professzionális szemfényvesztők – látszólag egymás ellen – azok a lehető legnagyobb egyetértésben szavazgatnak az EP-ben arról, hogy bárkit bármikor megfigyelhessenek. Igen, Orbán, Dobrev, Cseh, akik itthon látszólag "ölik" egymást, párszáz kilométerre innen összeborulva szavaznak. Jelmondatuk: "messze vagyunk, ez úgysem tűnik fel senkinek". S milyen igazuk van! Már amikor kiderült a dolog sem kapott nagy publicitást, a Pegasus-ügy óta pedig végképp mindenki elfeledte. Rajtunk kívül természetesen. Pedig ez "egy árnyalatnyival" jobban érinti az "átlagembert" is, lévén bárkinek bármikor elolvashatják bármilyen magánbeszélgetését. Ilyetén érthetetlen, a baloldal miért van felháborodva bármilyen izraeli kémprogramon, amikor ugyanúgy támogatják a magánszférát sem tiszteletben tartó megfigyelést. Szép új világ.
Eddig sem voltál elrejtve
Mindezek ellenére se gondoljuk, hogy eddig senki nem volt megfigyelve semmilyen platformon. A Facebook, a Google és társai a közhiedelemmel ellentétben nem a barátaid, s ha sok dolgot meg is könnyítenek az életben, legalább annyi bosszúságot is okoznak. Már amiről tudunk. A különbség csak annyi, hogy az előbb említett EP-szavazás óta mindez kapott egy "hivatalosabb" formulát is, de egészen biztosak lehetünk benne, hogy még így is a jéghegy csúcsát kapargatjuk.
Nincsenek illúzióink afelől, hogy maga a Pegasus-ügy is jóval messzebbre mutat, mint ami eddig a publikum elé tárult. Talán ez az egyik oka annak, hogy többeknél – akár még a józan eszüket viszonylag megőrző publicistáknál is – tapasztaltam egyfajta bizonytalanságot. Ez a bizonytalanság pedig paradox módon csak nő, ahogy halljuk a fideszes és balliberális propagandisták 0-24-es harsogását, mantráját. Ha a "lehallgatási botrány" sok részlete nem is tiszta, egy biztos: tőlük mindent megtudhatunk, csak az igazságot nem.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »