Néztünk már mesterséges építményeknek olyan struktúrákat, amelyeket az anyatermészet hozott létre csak azért, mert hinni akartuk, hogy ember alkotta? Vagy utasítottunk-e már el szándékosan olyan ősi konstrukciókat természetes formációként csak azért, mert ellentmondtak az írott történelemi verziónknak?
Képesek vagyunk-e valamit természetes képződménynek minősíteni anélkül, hogy a megfelelő régészeti és tudományos vizsgálatot elvégeznénk? Néhány úgynevezett természetes képződmény zavarba ejtő, s a Pakisztánban található szfinx ebbe a kategóriába tartozik.
A beludzsisztáni szfinx messze áll attól, hogy olyan hírnévre tegyen szert, mint az egyiptomi, gízai Nagy Szfinx. Ez a pakisztáni Hingol Nemzeti Parkban a dél-beludzsisztáni Makran tengerpartján található és egy ősi történetről mesél.
A legtöbben úgy gondolják, hogy a beludzsisztáni szfinxet a szél és az eső vájta ki, s nem több természetes képződménynél, azonban akadnak olyanok is, akik más véleményen vannak.
A beludzsisztáni szfinx Pakisztánban
Credit: Wikipedia
Bibhhu Dev Misra, az Indian Institute of Technology (IIT) Kharagpur és az Indian Institute of Management (IIM) Kolkata kutatója úgy véli, hogy a beludzsisztáni szfinx egy hatalmas régészeti komplexum, amit egy ősi fejlett civilizáció hozott lére.
Bibhhu Dev Misra szerint a beludzsisztáni szfinx fejdísze nagyon hasonlít az egyiptomi fáraók nemez fejkendőjéhez.
Az indiai kutató ugyanakkor rámutatott arra, hogy a fülkagylók világosan láthatók a beludzsisztáni szfinxen, miként a szfinx fekvő mellső lábainak kontúrjai is, melyek nagyon gondosan kidolgozott mancsokban végződnek.
„Nevetséges azt feltételezni, hogy a természet egy olyan szobrot faragott ki, amely ennyire rendkívüli módon hasonlít egy jól ismert mitikus állatra. A jelek szerint semmilyen helyreállítási munkára nem tettek kísérletet, s a hatóságok és az újságírók egyaránt boldogok, hogy „természetes formációként” tovább léphetnek. A helyzetet csak az menthetné meg, ha nemzetközi figyelem irányulna ezekre a nagy struktúrákra és ha a régészeti csapatok – valamint a rajongók – a világ minden tájáról felkeresnék ezeket a rejtélyes műemlékeket kutatási, restaurálási és nyilvánosságra hozatali célzattal.”
Vajon a beludzsisztáni szfinx az egyiptomi egyik rokona? Credit: Bibhu Dev Misra
„A makrani part eme ősi műemlékeinek jelentőségét aligha lehet eltúlozni: szó szerint többezer évesek és potenciálisan fontos támpontokkal látnak el bennünket, melyekkel feltárhatjuk az emberiség misztikus múltját.” – közli Bibhu Dev Misra.
Vajon azért emelték a beludzsisztáni szfinxet, hogy egy ősi templomot őrizzen? Credit: Bibhu Dev Misra
Bibhu Dev Misra-nak a beludzsisztáni szfinxre irányuló kutatása tiszteletet parancsoló és roppant érdekes.
Raja Deekshithar (1949-2010) felfedezte, hogy az indiai civilizációban a szfinx mint mitológiai állat elsődleges helye a templomi kapubejárat közelében volt és a szentély őrzőjének szerepét töltötte be. Ha a beludzsisztáni szfinxet emberkéz alkotta, akkor vajon azért emelték, hogy a makrani tengerpart egyik ősi ismeretlen templomát óvja?
A szfinx semmi esetre sem korlátozódik az ókori Egyiptomra.
A szfinxről úgy tartották, hogy a szent helyeknek és az élet misztériumainak őre. A rejtélyek és a cselszövések jelképe és a tudás őrzője volt. Mivel egy titkokkal teli lénynek tartották, számos ősi kultúra épített szfinxet a földjén. A szfinx létezésére utaló bizonyítékokat megtaláljuk az ókori Görögországban, Babilonban, Indiában és egyéb helyeken.
Egy indiai szfinx Credit: hitxp.com
Az indiai szfinx purushamriga-ként ismert és majdnem mindig megnyújtott fülcimpái vannak és díszítő korongokkal ékesítették. Szanszkrit nyelven a purushamriga emberállatot jelent.
Szfinxszel ugyanakkor a védikus irodalomban is találkozunk, minthogy számos utalás található erre az isteni lényre a nagy indiai eposzokban, így a Rámájanában, a Mahábháratában és néhány Puránában.
Sok indiai templomban találkozhatunk számos ábrázolásával fába, fémbe vésve vagy festett formában.
E ponton nem lehet megállapítani, hogy vajon természetes képződmény-e, vagy ember alkotta a beludzsisztáni szfinx. A pakisztáni szfinx bizonyosan egy ősi történetet mesél. A kérdés csak az, hogy ki rejtette el a történetét: egy ősi fejlett civilizáció vagy az anyatermészet?
Forrás / Original article: http://www.ancientpages.com/2018/02/03/mysterious-balochistan-sphinx-ancient-story-tell-advanced-ancient-civilization-mother-nature-hiding-behind-story/
Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!
Részletes eseménynaptárunkat itt találod: https://napvallas.hu/programnaptar/
Részt vehetsz programjainkon:
Istentiszteletek http://napvallas.hu/programok/tudj-meg-tobbet-az-istentiszteletekrol-es-ami-mogottuk-van/Aurafejlesztő és Meditációs Klubok http://napvallas.hu/programok/aurafejlesztoi/Főnix-programok http://napvallas.hu/programok/fonix-pHYPERLINK “http://napvallas.hu/programok/fonix-program/”rogram/Egómentesítő kurzusok http://napvallas.hu/programok/egomentesito-kurzus/Karma Oldó Napok http://napvallas.hu/programokHYPERLINK “http://napvallas.hu/programok/karma-oldo-nap/”/karma-oldo-nap/Szer-napok (szent ünnepnapjainkon) https://www.facebook.com/napvallas/?fref=tsÉbresztő Táborok https://napvallas.hu/programok/holisztikus-tabor/Bel- és külföldi zarándoklatok https://www.facebook.com/napvallas/?fref=tsÍzisz Napjai https://napvallas.hu/programok/izisz-napjai/
Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!
Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!
Száraz György
Boldog napot!
The post A rejtélyes beludzsisztáni szfinx régi története vajon egy ősi fejlett civilizáció vagy az anyatermészet titka? appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
