A reformáció hónapja október, amelynek utolsó napján, október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ebből az alkalomból a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház a kórógyi templomban, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Csúzán rendezett hálaadó úrvacsorás istentiszteletet.
A humanizmus megjelenésével, a pápai hatalom és a római katolikus egyház elvilágiasodásával a 16. századi Európa számos egyházi intézményében és egyetemein megfogalmazódott az egyház megújításának gondolata. Végül Luther Márton wittenbergi szerzetes 1517. október 31-i fellépése volt az, ami elindította a reformáció megállíthatatlan folyamatát. Luther 95 tételével eredetileg a búcsúcédulák árusítása ellen lépett fel, és annak teológiai hátterét támadta, nem állt szándékában új vallást alapítani, hanem a meglévő egyházi problémákat szerette volna orvosolni. Luther fellépésének köszönhetően számos hitújító mozgalom indult útjára. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a francia nemzetiségű Kálvin János vezette irányzat a református egyház alapja.
A 16. század elején született új vallás hihetetlen gyorsasággal talált utat a Drávaszögbe és Szlavóniába. Az első prédikátor, aki terjeszteni kezdte e tájon már 1544-ben, Sztárai Mihály volt. A török hódoltságtól szenvedő Drávaszög és Szlavónia népei számára a Sztárai által képviselt reformáció a remény és a biztonság érzését hozta el.
Sztárainak és Eszéki Zigericus Imrének, aki szintén beszélte a horvát nyelvet, oroszlánrésze volt abban, hogy alig hét év alatt 120 gyülekezet alakult Szlavóniában és a Drávaszögben. Rövid időn belül a Drávaszög szinte minden magyarlakta (mező)városa és falva a reformáció híve lett, legfontosabb központjai pedig Laskó, Vörösmart, Bellye, Hercegszőlős, Csúza és Kopács voltak. A siker a Dráván túlra is elkísérte őket, Szlavónia lakosságának nagy része rövid időn belül áttért a protestáns hitre. Nemcsak a magyarlakta települések „hódoltak be” az új hitnek – Kórógy, Szentlászló, Haraszti és Rétfalu -, hanem számos horvát város és falu is.
Ünnepi istentiszteletek
A reformáció kezdetének évfordulóján több településünkön is istentisztelet keretében emlékeztek a történelemformáló eseményre.
A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház a kórógyi templomban tartott ünnepi istentiszteletet, amelyen többek között részt vett dr. Császár Zoltán eszéki magyar konzul, Davor Adžić, a Tordincei járás elöljárója és Cserepes Zoltán elöljáró-helyettes, a járási magyar kisebbségi önkormányzat elnöke.
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház a reformáció napja alkalmából Kopácson és Szentlászlón is tartott ünnepi istentiszteletet, a központi megemlékezésre október 31-én került sor Csúzán.
Forrás: kepesujsag.com
The post A reformáció emléknapja a Drávaszögben és Szlavóniában appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
