Több évtizedes igényük teljesülhet a bűncselekmények károsultjainak, ha az új büntetőeljárásról szóló törvénnyel egy időben hatályba lép a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása. A kormány által még nem tárgyalt tervezet szerint ugyanis a jövőben a bűncselekmények károsultjai a kárigény kielégítésének sorrendjében megelőznék az államot.
Ez azonban csak a magánszemélyekre lenne igaz, az állam kizárólag őket engedné maga elé. Egy cégnek, amelyet kifosztottak, titkait ellopták, telephelyét felgyújtották, a bevételét elsikkasztották vagy más bűncselekményt követtek el ellene, továbbra is meg kell majd várnia, amíg az állam kielégíti a maga igényeit. S ha a tettesnek marad még lefoglalható vagyona, abból kérhetik a káruk rendezését.
Ez persze még nem jelenti azt, hogy a jövőben minden magánszemélynek maximálisan megtérülhet a kára, csak azt, hogy a bűnözőktől lefoglalt, visszaszerzett pénzt nem viszi el az állam a valódi sértettek elől. A legjobban azok járnak, akiknek a sérelmére fedett nyomozók vagy a rendőrséggel titkos megállapodás keretében együttműködő személyek követnek el valamilyen bűncselekményt, őket ugyanis az állam kártalanítja.
A változtatást – pontosan meg nem nevezett vezetői döntés alapján – a titkos információgyűjtés szabályait módosító salátatörvény tervezetébe szerkesztették be a jogszabály előkészítői. Bár a tervezetnek még számos részlete pontosításra szorul, a birtokunkban lévő dokumentum alapján annyi már kijelenthető, hogy a jövőben nem fordulhatna elő az, ami az MKB Veszprém világklasszis kézilabdázója, Marian Cozma meggyilkolása után történt. Marian Cozmát 2009. február 9-én késelték meg a veszprémi Patrióta Bárban, ahol a veszprémi kézilabdázók az egyik csapattársuk gyermekének megszületését ünnepelték.
Egy döntően enyingi romákból álló társaság beléjük kötött, majd verekedést provokáltak, és több kézilabdázót megsebesítettek. Cozma menekülés közben, már az utcán kapta a halálos döfést.
Néhány nap alatt valamennyi gyanúsított rendőrkézre került. Bodzagyűjtésből élő szegény romáknak vallották magukat, akik azonban sokmilliós autókkal közlekedtek, és több tízmilliós lakásokban éltek. A rendőrség több tízmillió forintnyi értékben foglalt le ingóságokat és ingatlanokat az ügyben.
Csakhogy nehezen sikerült tisztázni az egymásnak ellentmondó vallomások alapján, hogy ki ejtette Cozmán a halálos késszúrást. A számos DNS-vizsgálat és más szakértői vélemény elkészítése lényegében elvitte a gyanúsítottaktól lefoglalt összeget.
Más kérdés, hogy mi történik majd azokban az esetekben, amikor a rendőrség nem foglal le százmilliós vagyont az elkövetőktől; vagy azért nem, mert azok ügyesen elrejtik, vagy mert a tetteseknek tényleg nem is volt semmi lefoglalható értékük.
Olaszliszkán 2006 októberében gyermekei szeme láttára verték halálra Szögi Lajos tanárt. Gyilkosainak nagy részét azonosították, elfogták és elítélték. Később egy külön perben a bíróság 46 millió forint kártérítést ítélt meg az áldozat nejének és árváinak.
Azonban a hatályos szabályozás szerint az elítélt gyilkosok rabkeresményéből előbb a rabtartáshoz kell hozzájárulniuk, illetve a bűnügyi költségeket kell megtéríteni. Mivel a raboknak kötelező tartalékolniuk szabadulásuk idejére, gyakorlatilag az állami igények kifizetése után már jelképes összeg sem marad a károsultak kártalanítására.
Ha hatályba lép az új szabályozás, és már nem az állam lesz az első a kártalanítás folyamatában, a napi 480 forint rabtartási hozzájárulás is a sértetteké lehet. Ami persze csepp a tengerben, de a semminél valamivel mégis több.
Szakértők szerint áttörést ezen a téren csak az jelenthetne, ha jelentősen javulna a rendőrség úgynevezett kármegtérítési mutatója. Az elmúlt öt év átlagában azonban a rendőrség a bűncselekményekkel okozott összes kárnak csak alig több mint hét százalékát „szerezte vissza” a bűnözőktől. De az olyan tömegeket érintő (és a leggyakrabban elkövetett) bűncselekményekben, mint a lopás, még a hat százalékot sem érte el ez a mutató. A vizsgált időszakban volt olyan év (2012), amikor a tolvajok több mint 53,8 milliárd forinttal rövidítették meg áldozataikat, a rendőrségnek azonban ezen összegnek csupán a 3,95 százalékát sikerült felkutatnia.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 20.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
