Lehet, hogy van ennél még lejjebb, de nem biztos.
Eljutottunk addig a pontig, amit már nehéz túltolni.
Szabó István, a besúgó, nem veszi át életműdíját. A „Magyar” Filmakadémiának meg nem tűnt fel, hogy életműdíjat nem illik adni a kommunisták ügynökének, olyannak, aki dalolva jelentett az átkosban és élvezte annak előnyeit.
Bármilyen díjat adhatna neki Novák Emil László, a filmakadémia elnöke, viszont Béres, Pécsi, Cserhalmi vagy Eperjes mellé odatenni ezt a besúgó Szabót – akármilyen kiváló rendező is volt -, valójában egy szintre hozása az öt életműnek, megsemmisítése a Szabó-félék bűneinek és a kárvallottak kiröhögése.
Ahelyett, hogy a Magyar Filmakadémia visszakozott volna, visszafordult a történet, visszanyalt a fagyi. Szabó ezzel leköpte a díjat, amire nem is volt érdemesült, és azokat is, akik javasolták, na meg azokat, akik megszavazták. Ezt köszönjük meg Szabónak, mert megérdemlik!
Mi, sokan becsületes magyarok meg arra várunk, hogy a most joggal leköpöttek, akik ennek a szégyennek az elkövetői és támogatói, mikor hagyják ott a magyar (film)kultúráért végzett áldásos tevékenységüket, pontosabban, ki és mikor takarítja végre el ezt a balliberális elitet szolgáló bandát.
Üdvözlet,
KJ
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
