Olaf Scholz jövője valószínűleg Brandenburgban, a vasárnapi tartományi választásokon dől majd el – véli a Politico brüsszeli hírportál. A jellemzően baloldali beállítottságú tartományban a felmérések a radikális jobboldali AfD-t hozzák ki győztesen, tőle kicsit lemaradva jön Olaf Scholz pártja, az SPD. A Politico úgy véli, hogy Scholz Joe Biden amerikai elnök sorsára juthat.
írja a lap.
Tény, hogy a Politico felvetése egyáltalán nem alaptalan. A korábbi, két keletnémet tartományban a kormánypártok, köztük a szocdem SPD katasztrofálisan szerepelt. Türingiában az AfD győzött, Szászországban pedig a CDU után a második legerősebb politikai erővé lépett elő. A párt az EP-választáson is csak a harmadik lett. Az SPD eddig rendre megelőzte.
A Politico viszont azt is felveti, hogy a brandenburgi választások eredményétől függően akár előrehozott választásokat is kiírhatnak Németországban.
Ez nem annyira elrugaszkodott elképzelés. Tavaly a spanyol baloldali kormány menekült előrehozott választásokba egy elbukott helyhatósági választást követően, hogy megakadályozza a jobboldal további erősödését. A számítás bejött, törékeny kompromisszumok árán, de baloldali kormány maradt. Legutóbb pedig az elbukott EP-választások után Emmanuel Macron francia elnök játszotta meg ugyanezt, szintén viszonylagos sikerrel: az előrehozott választásokkal megakadályozta, hogy a radiális jobboldali Nemzeti Tömörülés kormánypozícióba kerüljön, igaz, vért izzadt, hogy valamilyen kormányt fel tudjon állítani. „Működő” példák tehát vannak”.
A másik érdekes elmélete a Politiconak, hogy Boris Pistorius védelmi minisztere lesz az SPD kancellárjelöltje a jövő évi országos választásokon.
Scholz alatt nem csak azért rezeg a léc, mert Brandenburg a szocdem SPD egyik bástyája volt 34 éven keresztül, hanem azért is, mert Scholz is rajta van a tartományi szavazólistán.
Sokan egyfajta népszavazásnak tekintik a brandenburgi választásokat – értsd: az eredményt egyesek a Scholz elleni politikai támadásokra fogják használni, akár a kormánypártokon belül is.
De nem csak ő kerülne célkeresztbe, hanem például Saskia Esken. A nem túl megnyerő kinézetű hölgy az SPD társelnöke, és sokan már most arra panaszkodnak, hogy túl sokat szerepel a tévében, ami kontraproduktív a párt számára. Esken szintén indul a brandenburgi választáson.
Sokat elárul, hogy a brandenburgi tartományi miniszterelnökként regnáló Dietmar Woidke választási kampányát teljesen függetlenítette Scholztól. Nem csoda, Scholz kormánya lassan minden népszerűtlenségi rekordot megdönt, amit meg lehet dönteni.
A Politiconak több bennfentes azt nyilatkozta, hogy ha az SPD elhasal a brandenburgi próbán, az a szocdem-zöldek-liberálisok kormánykoalíciójának végét jelentené.
Mi azért hozzátesszük, hogy ha így is lesz, az nem Scholz kudarcának a következménye lesz. A Politico módszeresen kihagyta a cikkből, hogy az SPD-nél jóval-jóval rosszabbul szerepelt a két másik, mainstream által kedvelt koalíciós partner, a progresszív Zöldek és a szabaddemokrata FDP (amit szlovákiai mércével talán leginkább SaS-hez lehetne hasonlítani).
Türingiában a Zöldek és az FDP egyetlen mandátumot sem szerzett, Szászországban a Zöldeknek sikerült 7 mandátumot kikönyörögni, úgy, hogy eddig 12 mandátumuk volt. Az FDP kezd teljesen kikerülni a szalonképes pártok közül.
Scholz karrierjének hangos temetése a Politico hasábjain inkább annak elfedése, hogy a lap kegyeltjei, a Zöldek, katasztrofális kudarcokat halmoznak. Olyannyira, hogy legutóbb elég nem lehetett nem mosolyogni azon, hogy Robert Habeck a párt első embere, alkancellár bejelentette, nem Annela Baerbock (jelenlegi német külügyminiszter), hanem ő lesz a párt kancellárjelöltje. Elnézve a számokat, az ilyen kijelentéseknek semmi értelme, főleg, hogy Habeck megítélése miatt az ő kancellárjelöltsége még árthat is a pártnak – igaz, Baerbock kapta meg legutóbb az esélyt, és szintén elbukta.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
