A Pofonofon harminc éve nem állt le Juhász Katalin2026. 01. 27., k – 12:59
Új magyar rekord született: harmincéves jubileumát és 1500. előadását ünnepli holnaptól A dzsungel könyve a budapesti Vígszínházban. A Rudyard Kipling művéből készült musicalt három egymást követő estén, más-más szereposztásban láthatják azok a szerencsések, akiknek sikerült jegyet szerezniük.
A színház közleménye szerint a magyar színháztörténet egyik legsikeresebb darabját, A dzsungel könyvét 1996. január 28-án mutatták be a Pesti Színházban. Az ugyanabban a rendezésben legtöbbet játszott magyar musical szövegkönyvét Békés Pál, dalszövegeit Geszti Péter írta, zenéjét Dés László szerezte, ötletgazdája és rendezője Hegedűs D. Géza.
Imádja a közönség
Az előadás hatalmas sikert aratott, a premier óta 765 ezer néző látta. Az évek során összesen százharminc színész és százhetvenkét táncos, tizenegy nagy és huszonhét kis Maugli, tizenhat Túna, tizenegy Sír Kán lépett színpadra. A rekordot Borbiczki Ferenc tartja, aki eddig 1427-szer játszotta el Akelát. Méhes László 1414-szer bújt Ká, a kígyó bőrébe, míg Reviczky Gábor 1323-szor volt Balu.
A dzsungel lakói január 28-án, 29-én és 30-án a jubileum alkalmából a Pesti Színházból átköltöznek egy nagyobb térbe, a Vígszínházba, hogy még többen láthassák az előadást.
Esti meséből zenés darab
Hegedűs D. Géza 1993-ban esténként lányainak olvasta fel Rudyard Kipling művét, akkor fogalmazódott meg benne, hogy a történet jó alapanyag lehet egy családi musical számára. A rendező felidézte, hogy annak idején neki is szülei olvasták fel A dzsungel könyvét.
„Aztán az ibrányi moziban, gyerekként az emlékezetembe égett ennek a felkavaró történetnek a fekete-fehér amerikai filmváltozata, Korda Zoltán rendezésében, Sabuval a főszerepben, Maugli szerepében”
– tette hozzá.
Hosszú alkotási folyamat
Ezután több mint 3 évig tartó csapatmunka kezdődött a színházban. Radnóti Zsuzsa dramaturg, Hegedűs D. Géza, Marton László, Dés László, Békés Pál és Geszti Péter közösen dolgozták ki az ötletet. A rendező úgy fogalmazott: A dzsungel könyve az emberiség felnőtté válásának egyik lehetséges története, metaforája.
„A kreatív ötleteket, fantáziát, teremtő energiákat a csodálatos alkotótársak adták az előadáshoz. Dés László zenéje, Geszti Péter dalszövegei, Békés Pál librettója, Imre Zoltán koreográfiája, Radnóti Zsuzsa dramaturgi munkája zsenialitásuk együttműködésének eredménye. Ezért nem veszít erejéből az előadás”
– mondta.
Fókuszban a Rapülők frontembere
Geszti Pétert is Hegedűs D. Géza javasolta dalszövegírónak, mert a gyerekei abban az időben egyfolytában a Rapülők zenekar számait hallgatták, és ő is szellemesnek találta a szövegeket. Geszti egy interjúban így idézte fel a közös munka kezdetét:
„Amikor aztán találkoztunk, elég hamar sikerült lepattintani magamról azt az imidzset, amely alapján én hosszú, göndör hajjal, női övekkel a nyakamban, aranyozott sapkában, rövidgatyában ugráltam sokak lelki szemei előtt. Elkezdtünk dolgozni, ami nagyon érdekes volt, mert teljesen kezdő színpadi szerzőként léptem színre – noha volt egy jó jel: hogy a darab az tulajdonképpen oda vezetett vissza, ahova elsős gimnazista koromban rendszeresen jártam, hiszen gyerekszínészként két éven keresztül játszottam a Pesti Színház színpadán. Tehát egy kicsit úgy éreztem, hogy ebben a térben otthonosan fogok mozogni. És hogy milyen fontos a hazatalálás: végül is a Békés Pali által írt A dzsungel könyve, ami szerintem egy kelet-európai sorskereső darab, az is arról szól, hogy hol van igazán otthon az ember az életben. Mert ugyan Mauglit eleinte befogadják a farkasok, de amikor Sír Kán fellázítja őket, akkor kitagadják, és az emberekhez megy, ám egy idő után ők is elkergetik.
Az emberek közt állatnak számít, az állatok közt embernek. És ez a fajta idegenség, hontalanság olyan drámai, amit inkább Shakespeare-hez kapcsolna az ember, mint egy könnyed, ifjúságinak elkönyvelt zenés darabhoz.
Miközben egyébként nyilván ez a bődületes siker többek között annak is köszönhető, hogy Békés Pali úgy írta meg a darabot, hogy a sok tragikus és komikus fordulat miatt ráismerhetünk a saját, kelet-európai életünkre. Bennem pedig a szövegkönyv-fejlesztés során ez az otthonos érzés csak erősödött. Komoly tudású, tehetséges emberek közé kerülhettem, akik engem szeretettel és empátiával fogadtak, és olyan lett számomra A dzsungel könyve megírásának a története, mintha én lennék Maugli, és ezek az emberek lennének Balu, Bagira, Akela – ha úgy tetszik, a mentoraim.”
Hatalmas siker
Az előadás 1996-ban elnyerte a Színházi Kritikusok Díját az év zenés darabja kategóriában, a dalok CD-n és kazettán is megjelentek, és több közülük felkerült a slágerlistákra.
A jubileumi sorozat szakmai értelemben is komoly feladat, hiszen az előadás három szereposztásban fut, és a díszletet is át kellett alakítani a nagyszínpad adottságaihoz. Az 1500. előadásra a Vígszínház mindenkit meghívott, aki valaha szerepelt, közreműködött a produkcióban.
„A színházi közegben régóta él egy tréfás megállapítás: szinte nincs olyan magyar színész, aki ne ebben az előadásban kezdte volna a pályáját”
– jegyezte meg tréfásan Hegedűs D. Géza.
Az irodalmi Nobel-díjas Rudyard Kipling A dzsungel könyve című novelláskötete 1894-ben jelent meg, azóta számos zenei, színházi, irodalmi, képregény- és filmes feldolgozást kapott.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
